A Magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely írásról
(E cikk képpel ellátott és bővített változata megjelent a szék-helyek.ro portálon, amit a címre kattintva érhet el. Ott azonban a szövegközi linkek nem működnek.)
Bevezetés
Az MTA BTK Magyar őstörténeti témacsoportja a Történettudományi Intézet tanácstermében 2012. június 14-én tartotta ülését a székely írásról. Az eseményről nyilatkozatot adtak ki, amelyet az elhangzottak ismertetésével egyetemben június 22-én tettek közzé.
A hír örvendetes, mert időszerű témát vett napirendre az MTA. Előzőleg az MTA-nak is, meg Sándor Klárának is írtam néhány levelet, javasolva egy rováskonferencia rendezését, de érdemi választ nem kaptam. Sajnos, az ülésről közzétett megállapítások némelyikével nem lehet egyetérteni. Az idézett mondatokat dőlt betűvel ismétlem meg, hozzáfűzve az értékelésemet.
Az első előadó Sándor Klára
Előadásának címe: "Koholmány vagy ősi örökség? A székely írás Kézaitól napjainkig".
A cím mindkét mondata bizonytalan alapozásról tanúskodik. Száz éve, a finnugrista "tudomány" képviselőiben még felmerülhetett a kérdés, hogy a székely írás koholmány-e. Ez persze akkor sem volt jogos, mára azonban végképp anakronisztikussá vált. Van ennél indokoltabb és fontosabb kérdés is, amivel a hazai írástudománynak foglalkoznia kellene. Még akkor is szükségtelen az első kérdés felvetése, ha az ELTE tanárai napjainkig humanista kitalációnak állítják be a székely írást (maradjon ez az ő szégyenük). Ugyanis ezt minden alap nélkül teszik, az ötletüket nyilvánvalóan cáfoló adatok figyelmen kívül hagyásával. Amiből annak kellene következnie, hogy komoly fórumon már fel sem vetődhetne ez a kérdés.
A cím második mondata túl szűkre szabja a székely írás létezésének és használatának idő-intervallumát, ugyanis a székely írás előzményét az emlékeik alapján használták a szkíták és a hunok is - hogy a többi népet most ne soroljuk fel.
Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a "szakma" a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor "székely" jelekkel írt, magyar szavakat rögzítő feliratával nem tud mit kezdeni. Ez az írásemlék az emberiség legkorábbi, eredetiben fennmaradt és - megfelelő felkészültség esetén - jól elolvasható írásemléke, amit a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán bárki megtekinthet. Mivel a magyar kultúrának ezt az emlékét magyar régészek ásták ki Magyarországon, ezért nekünk kell feldolgoznunk és a világnak bemutatnunk. Sándor Klára szűk időintervalluma azonban indokolatlan akadályt jelent munka közben.
Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy az előadó az Erdélyi István által is hun korinak minősített és a rováskorpuszában a székely írás emlékeként bemutatott budapesti hun jelvényt ezzel az idő-intervallummal eleve kirekeszti a tárgyalandó emlékek köréből.
Előbb szabadon össze kell szedni az ide vonhatónak tűnő írásemlékeket s egy értő elemzés után kell meghúzni a székely írás használatának határait az adathalmazon belül. Kézai szemellenzőként való használata kirekeszti az új felfedezéseket az ülésről.
***
Sándor Klára szerint "a székely írás napjaink egyik legmegosztóbb közéleti témája: a nagy többség politikai szimpátia alapján dönti el, hogyan viszonyul hozzá".
Hozzátehetjük: a tudománynak minden érzelemtől és politikai szimpátiától függetlenül kellene foglalkoznia a székely írással. Az egészséges tudatú nagy többség azért rokonszenvez az írásunkkal; mert a kulturális értékekkel - és általában az értékekkel - rokonszenvezni illik. Ez az érzelmi töltés azonban nem lehet szempont sem pro, sem kontra a székely írás tudományos leírásakor. Nem érzelmi, hanem tudományos kérdés megválaszolásáról van szó.
Például a székely írás keletkezésének koráról kialakított akadémiai vélemény nem függhet attól, hogy a többséghez tartozik-e a tanulmány írója, vagy sem. A hasonló kérdéseket nem az érzelmi viszonyokat tükröző jelzőosztogatással, hanem egy tudományos igényű vita (konferenciasorozat) során az érvek és az ellenérvek összemérésével kell eldönteni. Erre azonban nem kerülhet sor a más véleményt hangoztató kutatók meghívása nélkül.
***
"Sándor Klára előadását annak magyarázatával kezdte, miért székely és miért (nem) rovásírásról van szó. A székely eredet nyilvánvaló: csak Székelyföldről vannak ilyen írásos emlékeink."
Nem csak a Székelyföldről vannak ezzel az írással írt emlékeink, hanem például egy kunnak tartott temetőből is előkerült a karcagi csatkarika felirata; valamint a honfoglaló, az avar, a hun, a szkíta és a neolitikus leletek között is akadnak párhuzamok. Amennyiben pedig felismertük az archaikus magyar fazekasjelek és a székely írás rokonságát, vagy azonosságát, akkor még nyilvánvalóbbá válik, hogy e jelrendszert az egész magyar nép ismerte és használta, sőt használja ma is.
Ezt könnyen belátja az, aki a veleméri Sindümúzeumban meghallgatja az erről tartott előadásaim valamelyikét és a saját szemével látja az őrségi gerencsérek által a közelmúltban, vagy esetenként a mai napig is készített, "székely" jeleket tartalmazó cseréptárgyakat. Az MTA BTK Magyar őstörténeti témacsoportjának is joga van megszemlélni és megérteni ezeket az írásemlékeinket.
Ahhoz azonban nincs etikai alapja senkinek, hogy tudatosan figyelmen kívül hagyja az új felismeréseket, csak azért, mert azok körön kívülről érkeznek. Az ismerethiány a "tudós" társaságok esetében is azt eredményezi, hogy valótlanságokat állítanak a nemzeti írásunkról, letagadva a létező népi és a más területekről származó előfordulásokat. Az akadémikus áltudomány több, mint fél évszázadon át a homokba dugta a fejét, amikor a székely írásról szó esett. Ez a magatartás másnak sem használt a helyzet felmérésében és a tisztánlátásban. Ideje szakítani vele.
A székely írás elnevezéssel azonban egyetértek, magam is ezt használom évek óta. Csak másképpen indokolnám a székely népnév szerepeltetését. Azért székely ez az írás, mert ők tartották meg az általánosan elterjedt jelkészlet modern írászerű alkalmazását napjainkig.
***
"Az írás jellemzője, hogy jobbról balra halad".
A sorvezetés az írástechnológiától függ, mint azt Sebestyén Gyula már tisztázta. A jobbról balra tartás a rovástechnológia korszakában is elsősorban a rótt emlékekre volt igaz; a fazekastermékek, vagy a fejfák sorvezetésére már nem.
Amíg nem sikerült felmérni az írásemlékek lehetőleg teljes körét, addig - egy részterület ismeretében - nem érdemes az írás általános jellemzőit megfellebbezhetetlenül kinyilatkoztatni.
***
"egy betű egy hangot jelöl".
A székely betűk valóban csak egy hangot jelölnek; a szótagjelek, a szójelek és a mondatjelek azonban többet is. A többhangértékű jeleinket miért nem említi Sándor Klára? Ezek elemzése nélkül a székely írás nem írható le helyesen.
A "szakma" azért szokta figyelmen kívül hagyni a többhangértékű jeleinket, mert úgy gondolja, hogy azok csupán a betűkből viszonylag későn alkotott ligatúrák. Azonban Thelegdi világosan megmondja, hogy a capita dictionumok nincsenek betűkből összerakva.
Egyébként a ligatúráink némelyike is több ezer éves; egyes betűink pedig ligatúrák. Például a "g" (az eget tartó fa képszerkezet képviselője) az "o" és az "sz" ligatúrája - amit a jelek képi tartalmának megismerése tesz érthetővé.
***
"Egyéb érvek mellett legfőképpen a korai (13–14. századi) emlékek bizonyítják, hogy – bizonyos vélekedésekkel ellentétben – a székely írás nem a humanisták „koholmánya” volt."
Egyetértünk. Az egyéb érvek közé tartozik, hogy a székely írást 19 jelforma azonossága köti a hettita hieroglif (újabb nevén luwiai) íráshoz - amit a humanisták nem ismerhettek, mert akkor még nem volt felfedezve. A legkorábbi indián jelkészlet (például fazekasjelek) között megtalálható 23 jelpárhuzamról nem is beszélve.
***
"Vannak, akik a negyvenezer éves magyar múlt cáfolhatatlan bizonyítékának tartják"
Sándor Klára nem pontosan fogalmaz, amikor a negyvenezer éves magyar múltat emlegetőkről beszél. Egyrészt ponttatlan a kor is, mert szerintem kb. 50 000 éves az írásunk (és a Közel-Keletről származik, vö. Az Éden írása!), Varga Csaba szerint meg 30 000 éves (és a Kárpát-medence terméke). Az előadó által említett átlagot tudtommal senki sem képviseli. Másrészt - bár az adatok valóban arra utalnak, hogy az írást a magyar (vagy egy magyarral rokon nyelv) rögzítésére fejlesztették ki - a kezdetek nyelvi viszonyairól keveset tudunk.
***
"Mivel eddig csak kevés emléke került elő, ... feltételezése szerint nem lehetett olyan elterjedt, mint azt sokan hinni szeretnék."
Igen sok emléke van a székely írásnak (vagy a hieroglifikus rokonságának), amit soha nem írtak le írásmutatványként; például azért, mert díszítésnek vélték és nem tudták elolvasni (erre kitűnő példa az énlakai mennyezetkazetták sarkaiban lévő sokat publikált, de fel nem ismert "Egy usten" ligatúra). Ha a "szakma" jobban értene az írás archaikus emlékeinek, képszerű szó- és mondatjeleinek olvasásához, akkor nyilvánvalóvá válna, hogy egy széles körben elterjedt hieroglifikus írásalkalmazás állt a mai (jobbára) betűző alkalmazás hátterében.
Azaz nem hit, hanem tudás kérdéséről van szó.
***
"meglehetősen kevés megbízható információ érhető el az írással kapcsolatban".
A megbízható írásemlékek tömege vár feldolgozásra, de a "szakma" a szükséges elméleti alapok hiányában és a székely írással szemben érzett zsigeri gyűlölete miatt nem képes a feldolgozásukra (lásd a szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a budapesti hun jelvény esetét, valamint a székely írásnak az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításról való kitiltását!).
Szellemi és etikai kapacitásának növelése nélkül az MTA sem fogja szaporítani a megbízható információkat.
***
" ... sok új emlék került elő ... Mindez szükségessé teszi, hogy a tudományosság komolyan foglalkozzon a székely írás témájával."
Egyetértünk. Azonban felmerül a kérdés, hogy ha évtizedeken át nem foglalkoztak az írásunkkal és ezért a "tudományosság" számára "minden alapvető kérdés tisztázatlan" maradt (Sándor Klára pontos megfogalmazása 1996-ból), akkor most mennyire bízhatunk az állásfoglalásukban? Csupán az újabb keletű nemes elhatározásuk elegendő lenne a székely írás megfelelő leírásához? Mi úgy véljük, hogy a "dilettánsok" által végzett több évtizedes munka eredményeinek megértése nélkül lényegében egy helyben fognak topogni.
***
"a kapcsolatok földerítése még további feladat – ehhez tisztázni kell először a székely írás történeti rétegződését is."
Mivel negyven éve dolgozom a kérdésen, az írásrendszerek kapcsolatának kérdését már nem tudom további feladatként jellemezni (ez legfeljebb a részletkérdések esetében lehet igaz). Sándor Klára azért lehet bizonytalanabb e kérdésben, mert az utóbb eredményesnek bizonyult munkánkat az odafigyelés, vagy a munkában való részvétel helyett a dilettáns jelző kiosztásával vélte elintézhetőnek.
A második előadó Benkő Elek régész
Előadásának címe: "A székely írás legújabb emlékei. A kutatás elmúlt negyedszázada".
Benkő Elek képes megbízható leírást adni egy-egy írásemlékünkről, ha annak építészeti-történeti vonatkozásairól van szó. Mint azt az ülésen elmondta, "az emlékek tudományos igényű, korpusszerű összegyűjtése időszerű feladat, ez azonban csak több tudományág folyamatos együttműködése révén lehetséges". Egyetértünk.
Hozzátehetem azonban Gelb véleményét, miszerint a hasonló leírások és leltárok - a nagy kérdések kikerülése mellett - még nem számítanak tudományos teljesítménynek. Az is nyilvánvaló, hogy a tudományágak együttműködése nélkül az MTA BTK Magyar őstörténeti témacsoportja elfogadható leltár készítésére sem lesz képes.
Például 1993-ban adtuk közre a Nemetz Tibor matematikussal közösen végzett valószínűségszámításunk eredményét (Bronzkori magyar írásbeliség), amely szerint a távoli lineáris írásrendszerek hasonló jelei a genetikai rokonság miatt hasonlóak és nem lehet őket a véletlen egyezéssel magyarázni. A "szakma" képviselői azóta sem figyeltek fel erre az alapvető felismerésre, pedig e nélkül nem lehet meghúzni a székely írás rokonságának földrajzi határát, nem lehet megérteni a székely írás történetét, jeleit és kapcsolatait.
Ha a "szakma" nem lesz képes megérteni Benkő Elek figyelmeztetését, akkor semmi okunk a reményre.
A Nyilatkozat részletei
Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja az alábbiakat tette közzé a nyilatkozatában:
"1. Támogatja a székely írás ... tudományos kutatását, és fontosnak tartja az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet."
Azonban joggal merül fel a kérdés, hogy miféle támogatás az, amelyik az információcsere elől is elzárkózik?
"2. Leszögezi, hogy a székely írás nem lehet a 15. századi humanizmus korának tudós fabrikációja, mivel több jelentős, időben ezt megelőző hiteles emlék került elő a Székelyföldön."
Mint azt fentebb már említettük, nem csak a Székelyföldön kerültek elő ide tartozó írásemlékek, hanem máshonnan is.
"3. Javasolja, hogy készüljön el a székely írásos hiteles nyelvemlékek korpusza, amely a legújabb felfedezéseket is magában foglalja. Sebestyén Gyula 1915-ben megjelent műve óta nem áll ilyen, a korszerű tudományos igényeket kielégítő munka a kutatás rendelkezésére."
Vékony Gábor annak idején megakadályozta, hogy az Ómagyar Kultúra Rovásszakosztálya által készített korpuszba bekerüljön a székely rovásjelekkel megírt budapesti hun jelvény. Ezt mégsem lehetett letagadni az égről, mert Erdélyi István korpusza közölte s ma a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán megtekinthető.
Kérdés, hogy az MTA mit tekint legújabb felfedezésnek és melyik régészünk példáját kívánja követni?
"4. Javasolja, hogy készüljön el a kelet-európai rovásírásos emlékek autopszián alapuló korpusza, amely különösen fontos lehet a székely írás eredetének vizsgálatához."
A kelet-európai rovásemlékek eltúlzott tisztelete régi téveszméje az akadémikus "tudománynak". Valójában minden antik írás elemzésére szükség van ahhoz, hogy jó képet alkothassunk a székely írás kapcsolatrendszeréről.
"5. Megállapítja, hogy a székelyeknél használt írás ... nemzeti örökségünk értékes részét alkotja"
Szerencsésebb sorsú nemzetek tudós társaságainak aligha kell hasonló megállapításokat tenniük nemzeti kultúrájuk legbecsesebb elemeiről.
"de nem volt és nem vált a magyarság egyetemesen használt írásává".
De igen. Ugyan mi akadályozza meg a "szakma" képviselőit a körültekintésben?
"6. Tudomásul veszi, hogy a mai magyar társadalom egyes körei a székely írás megújításán, mai igények szerinti átalakításán és elterjesztésén fáradoznak, de erről nem nyilvánít véleményt, mert az közvetlenül nem a tudomány kompetenciájába tartozik."
A változtatások esetenként a székely írás meghamisítását jelentik, mert hozzá nem értők barkácsolják az írásunkat. Vétkesek közt cinkos, aki néma.
"7. A székely írás számítógépes kódolása ügyében (Unicode) szükségesnek tartja, hogy megkülönböztessék a történeti székely írást annak mai ... formáitól."
Valóban meg kell különböztetni a székely írást a modernizált és meghamisított változatától.
**************************************************************
Az alábbi levelet 2011. V. 9-én küldtem az MTA-nak:
Tisztelt MTA!
Nem volt túl régen, hogy egy hibás nyelvemlék-kiállítást rendeztek az
OSZK-ban. A kiállítás azért volt hibás, mert nem mutatta be a székely
írással írt nyelvemlékeinket. A kiállítás rendezői az utolsó
pillanatban elhelyeztek egy mentegetőző feliratot, aminek hatására
felmentették az egyébként érdemes főigazgatót az állásából.
Ballib értetlenkedés Monok István, az OSZK főigazgatójának leváltása miatt
Az OSZK és a nyelvészek eljárását mentendő dolgozhatta ki Horváth Iván professzor úr a semmivel alá nem támasztott hipotézisét arról, hogy a székely írást a humanisták találhatták ki.
Horváth Iván linkgyűjtemény
Ugyanakkor Erdélyi István és Ráduly János a most megjelent
korpuszukban az első rovásírásos emlék gyanánt egy hun kori jelvényt
mutatnak be. A Magyar Nemzeti Múzeummal kötött és a főigazgató által
aláírt letéti szerződésben ugyanezt a tárgyat szintén hun korinak
minősítették a múzeológusok.
Budapesti hun jelvény linkgyűjtemény
A hasonló, vagy jóval korábbi, a székely írás elődjével írt
nyelvemlékeknek se szeri, se száma.
Korai magyar nyelvemlékeink
Javaslom, hogy az MTA szervezze meg a székely írással írt
nyelvemlékeink kiállítását és egy ezzel foglalkozó konferenciát,
valamint fórumot - ahol a vitatható álláspontok megmérkőzhetnének. Nem indokolt, hogy az akadémikus tudomány álláspontját - joggal - úgy lehessen jellemezni, amint azt Sándor Klára tette 1996-ban: "Minden alapvető kérdés tisztázatlan".
Kérem, szíveskedjenek továbbítani ezt a javaslatomat Pálinkás József úrnak, az MTA elnökének!
Varga Géza írástörténész
***
A fenti levélre Rédey Soma írt egy rövid választ:
***
Tisztelt Varga Géza!
Levelét továbbítottuk a kérésében illetékes, MTA Nyelvtudományi Intézetének.
Üdvözlettel,
MTA - Kommunikáció
***
A Nyelvtudományi intézetben a tudományos titkárnak adták tovább a javaslatomat, de választ tőle sem kaptam. Azóta csak a fentebb ismertetett ülésre került sor.
***
A fenti cikk megjelent a korondi Hazanéző 2012. novemberi számában, amiből egy példányt eljuttattam Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének az alábbi levél kíséretében:
Tisztelt Pálinkás József elnök úr!
Örömmel értesültem, hogy az MTA őstörténeti témabizottsága el kívánja
készíteni a székely írás korszerű leírását (egy e hírre reflektáló
cikkemet a napokban adtam át a titkárnőjének). A feladat több ok miatt
is időszerű.
- Az akadémikus tudomány több évtizedes mulasztását pótolhatja ezáltal.
- Az új felfedezéseket is rendszerbe kell illeszteni.
- S el kell készíteni a székely írás Unicode szabványát is.
Azonban a több évtizedes kihagyás miatt az akadémikus tudománynak
nincsenek a témához megfelelő szinten értő szakemberei. Lényegében
csak megismételni tudják azt a téves leírást, amit Németh Gyula és
társai adtak - az új felfedezések feldolgozása nélkül. A helyzeten
előadássorozat tartásával és a megfelelően szervezett vitával lehetne
segíteni - amihez felajánlom a segítségemet. 40 éve kutatom a székely
írás eredetét és ennek köszönhetően segíteni is tudok.
Kérem, hogy a tudományos előrelépés érdekében szíveskedjen
megteremteni az együttműködés keretét!
- Bibliográfiám: http://www.linksite.hu/lapok/varga.geza/index.php
- Köteteim: http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-szemelyisegek/197-varga-geza-irastoertenesz#varga_geza_konyvei
- A karcagi csatkarika felirata:
http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/72-a-karcagi-karika
- A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor felirata:
http://www.cserepmadar.hu/05/7500-eves-szentgyorgyvolgyi-tehenszobor-hu.htm
- Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok:
http://indian-magyar-irastorteneti-kapcsolat.blogspot.hu/2011_09_01_archive.html
Tisztelettel üdvözli: Varga Géza