A schwechati avar ékszer (VIII. szd) a fenti kőkori világmodellek rokona, sarkain az eget tartó fa kompozíció a székely "g" megfelelője
A schwechati avar ég szójel a kínai lolo írás ég szójelének megfelelője, a székely "g" előképe
A jel képi tartalma
A székely "g" betű az eget tartó fa ősvallási képzetének kőkori eredetű rajzából alakult ki. A különböző ábrázolásokon a fa alakja rendszerint a székely írás valamelyik jelével azonosítható. Ismerünk olyanokat, amelyeken a fa kettőskereszt alakú, másokon Y alakú. Ezek a jelek az ősvallás istenének valamelyik jelzőjét, vagy nevét rögzítették (a kettőskereszt alakú az Egy, az Y alakú pedig a Ten szót). A székely "g" abból az eget tartó fa kompozícióból alakult ki, amelyiken a székely "sz" ( szár "úr") jel megfelelóje tartja az eget.
A székely "g" betű akrofóniája
A székely "g" betű az ég szójeléből rövidült le az akrofónia során. Ez az ég szavunk az Ószövetségben is említett Óg király nevéből alakult ki. Óg királyt a görögök Heraklészként, a szkíták apjaként említik. Heraklész nevének töve a magyar sarok szóban ismerhető fel - mert Heraklész a világ sarkainak isten volt (ezért szerepel a székely "g" betű előképe a világmodellek sarkain).
Óg király nevével nem csak az ég, hanem az ág szavunk is rokon, ezért a székely "g" elvileg származtatható lenne az ág szójeléből is, ezt azonban a kínai lolo írás ég szójele kizárja.