Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata

 

Rovásüldözés

 

A székely írással szemben tapasztalható bizonyos ellenérzés, amely cenzúrában és mellőzésben nyilvánul meg. Ennek két oka lehet. Egyrészt a székely rovásírás eredetével kapcsolatos ismeretek cáfolják a ma hivatalosnak tekinthető, nyelvészeti alapozású őstörténeti elméleteket (párhuzamai nem az Urál, hanem a déli magaskultúrák felé mutatnak). Másrészt a népek közötti kulturprioritás hagyományosan elfogadott rendjét is megkérdőjelezik (felvetik az írásalkotó nép kérdését). Az ellenérzések dacára könyvégetéshez hasonló cselekményekben realizálódó kifejezett pusztításra nem volt példa.

- A Szent Istvánnak tulajdonított, a rovásírás elpusztítását elrendelő rendelet egy primitív hamisítvány. Az ismert szöveg első példányát - Forrai Sándor szóbeli közlése szerint - Eszes István írta magyarul és írógéppel, majd azt ő küldte el Csallány Dezsőnek, aki azt (az első lábjegyzetben Forrai Sándorra hivatkozva) jóhiszeműen közzétette a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében. Mivel tudományos folyóiratban jelent meg, sokan hitelesnek gondolták a nyilvánvaló hibái ellenére is. Püspöki Nagy Péter és Ferenczi István kutatásai, valamint Forrai Sándor beismerése nyomán a hamisítás ténye tisztázódott. A Szent Istvánnak tulajdonítható tárgyakon (a Szent Koronán, a jogaron és a paláston) lévő rovásjel-párhuzamok is kizárják, hogy Szent István üldözte volna a székely írást. (1)

- Az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon Magyarország kapta a díszvendég szerepét és a központi pavilon használatának lehetőségét. A csarnok berendezését tervező építészek az installáció részeként kívánták alkalmazni a székely írást, amit a hatalom megakadályozott. (2), (3)

- Sándor Klára 1996-ban tudományos igényű folyóiratban írta le azt a kérdést, miszerint nem tudható, hogy miért kell ezzel az írással foglalkozni. Munkássága alapján feltehető, hogy ezzel nem elsősorban a saját álláspontját; hanem inkább az akadémikus tudományban jelenlévő, a székely írással szemben megnyilvánuló szkepszist fogalmazta meg. (4)

- Egyes médiumok szerkesztői a közelmúltban a politikai álláspontjuknak megfelelően döntöttek rovásírással kapcsolatos közlésekről. (5), (6)

- Esetenként üzleti szempontok is indokolhatják a cenzúrát. A nehezen eladható "tudományos" művek kiadói és kereskedői kérik a rendezvények szervezőit a terep megtisztítására a piacképesebb konkurrenciától. Tudományos igényű párbeszédre egyik esetben sincs lehetőség. (7)

 

 

Irodalom

 

(1) Varga Géza: Szent István és a rovásírás, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001.

(2) Kultúrpolitika és rovásírás

(3) A frankfurti botrány

(4) Sándor Klára: A székely írás megíratlan történetei, Erdélyi Múzeum, 1996.

(5) Wiki-cenzúra és a rovás /rovas.info/

(6) Egy nekrológ margójára (rovas.info/

(7) Cenzúra a Kurultájon /mariaorszaga.hu/





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 257
Tegnapi: 201
Heti: 1 488
Havi: 4 279
Össz.: 371 453

Látogatottság növelés
Oldal: Rovásüldözés
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: frankfurti botrány - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »