Jóma ligatúra gyimesbükki hímestojásokon
A Csíki Székely Múzeumban őrzik az 1. ábrán látható, írástörténeti jelentőségű tojást. A rajta lévő - egy kőkori isten nevét őrző - mintát megtaláljuk őrségi fazekasedényeken is, de az amerikai indiánok, meg az obi-ugorok is alkalmazzák.
A ligatúra két jelből áll. A kacskaringó alakú jel az égig csapó hullámtarajt ábrázolja és a jó "folyó" szavunk jele (a székely "j" betű rokona). A másik jel lépcsőszerűen egymásra rakott hegyeket ábrázol s a magas szójele (a székely "m" betű megfelelője.
1. ábra. A gyimesbükkiek ezt a mintát - utólagos népi magyarázattal - "hóvirág"-nak nevezik; valójában a székely "j" (jó) és "m" (ma) jelek előképéből alkotott ligatúra (jelösszevonás), amely egy kőkori isten (Jóma) nevét örökíti meg
2. ábra. A Jóma ligatúra egy másik gyimesbükki hímestojáson is előfordul, de itt a két jel csupán egymás mellett szerepel, de nincs egyberajzolva és az "m" (ma) jel is csak két hegyből áll
3. ábra. A Csíki Székely Múzeumban őrzött változat
4. ábra. A székely rovásírás "j" betűje Bél Mátyás ábécéjéből; hullámfodrot ábrázol és a jó "folyó" szavunkat jelöli
5. ábra. A székely rovásírás "m" ( ma "magasba vezető út") jele Bél Mátyás ábécéjéből; lépcsőként használható hegyeket ábrázol; a hunoknál három hegyből álló változata is előfordul; a kínai írásban lévő megfelelője a "kaptató" jele
A ligatúra olvasata (Jóma) egy kőkori isten nevét rögzíti. Ez a név sok nép nyelvében megtalálható, pl. a finn jumala "isten". A magyarban az ima szavunk vezethető vissza rá. Jima isten az iráni mitológia szerint az özönvíz (azaz a jégkorszak) előtti aranykor uralkodója volt.
Az interglaciális idején a Homo sapiens sapiens a Közel-Keleten élt, s a jégkorszak leghidegebb időszakának kezdetén, mintegy 50 000 éve indult el Európa meg Ázsia belső területei és Amerika meghódítására. Az innen szétrajzó népcsoportok mindenhová magukkal vitték a Jóma nevét rögzítő ligatúrát. Ezért található meg az Őrségtől az obi-ugorokig, a Kína területén feltárt hun leleteken át Japánig, meg Amerikáig.