Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A székely írás ek jele

A székely írásnak három "k" betűje van. Közülük most a rombusz alakú "ek" jelet vizsgáljuk, amelynek az akrofóniáját még csak részben tisztáztuk.


1. ábra. A székely rovásírás "ek" jele a Thelegdi János által írt Rudimenta c. oktató füzetecskéből

Bár a székely írásnak három "k" betűje van, ezek közül azonban csak kettő közismert, s a szakirodalom is csak e két jellel foglalkozott régebben. Ez a két "k" jel sem egyenértékű. Két elképzelés is él a kétféle "k" használatáról. 

Az egyik elképzelés szerint a sarkára állított rombusz alakú "ek" jel a szavak elején és belsejében lenne használatos; a másik szerint pedig ezt kell használni a magas hangrendű szótagokban. A létező írásemlékekben rendszertelenül használják, akad példa erre is, meg arra is. 

Általánosan elfogadott, hogy a hasonló jelenség (amikor egy betűre több különböző jelet is találunk egy írásban) az egykori szó- szótagoló írás maradványa. Egy korábbi szótagírásos gyakorlatban a különféle "k" jelek szótagcsoportokat jelöltek.





2. ábra. Simon Péter tanulmányának részlete az "ek" és a Q jel előképeivel és párhuzamaival


Simon Péter 1993-ban megjelent közös kötetünkben a jelforma közel-keleti antik párhuzamai alapján a latin Q szótagjel rokonának határozta meg és tisztázta, hogy a jel eredetileg egy fejet ábrázolt (egyes változatokon ennek megfelelően megtalálhatóak a fülek is, a Q farkincája pedig a nyak maradványa).

Szekeres István ugyanebben a kötetben a kobak (fej) szójelének tekinti és az Irbit-parti ábrázolásokat, meg a szintén rombusz alakú fejjel ábrázolt kínai teknős-szélrózsát mutatja be illusztrációként.





3. ábra. Az Irbit-parti sziklarajzok részlete Strahlenberg 1720-ban készített rajza nyomán; a kobak és a kebel is rombusz alakú


E kötet 75. oldalán megemlítettem a sumer gu "fej" szót, valamint a kopf, koponya, kupa szavakat is a székely "ek" jellel összefüggésben. 1998-ban, a székely írás jelsorrendjének elemzésekor kimutattam, hogy a székely "ek" jel valóban azon a helyén van a latinos sorrendnek (amely azonban már jóval a latinok előtt, az ugariti ábécében is kimutatható), ahol a latin Q szótagjel is megtalálható. Ez nyilvánvaló igazolása Simon Péter megállapításának.

Úgy gondoltam, hogy az ek és q hangalakok megfelelője a koponya, kopf, kobak, kebel szavak tövében található és azonos a sumer gu szójellel is, amelynek hasonló jelentései vannak.




4/a. ábra. A sumer GU2 ékjel összetételnek tűnik (az ETCSL signlist alapján) s a második (jobb oldali) eleme lehet a székely "ek" és a latin q jel rokona


4/b. ábra. A sumer GU jel korábbi változatai Labat szótárában; a képszerűbb jelváltozatok alapján sem lettünk sokkal okosabbak: a legrégebbi jelforma akár egy köcsög, vagy egy ember rajza is lehetne; ez utóbbi esetben az ember törzsét, vagy keblét jelöli a rombuszhoz hasonló elem (a törzs közös gyökerű a tarszóval, amely alább felbukkan a magyarázatokban)


4/c. ábra. A sumer GU jel végső változata, az akkád és a sumer értelmezéssel; az ábra bal felső sarkában a kitűnő Götz László ceruzával írt megjegyzése: "tarkó"; ez a tarkó hangalak az akkád tik, tiq változatra rímel, a tarkó második szótagja ezek szerint összefügghet a vizsgált székely k-val. 


4/d. Labat francia kézírással írt magyarázatai közelebbről

A fentiek alapján a sumerek csak másodlagosan használták ezt a rombusz alakú "k" jelet. Az eredeti alkalmazásra azok a keleti, ősvallási jellegű ábrázolások mutatnak példát, ahol ez a rombusz turulábrázolás mellkasát (például a Csernyecov által bemutatott obi-ugor nemzetségjelek köszött), vagy négylábú állatok fejét képezi. 



5. ábra. A Csernyecov (1949) által közölt obi-ugor nemezetségjelek némelyike turult ábrázol, amelyek értelmezését székely rovásjelek előképei segítik; a felső turul törzse/keble az "ek" rovásjellel azonosítható

Ezek szerint a jel igen régi lehet, korábbi a sumer írás kezdeteinél. Az egyszótagos szó fejet, keblet; valaminek a felső, első, fontosabb részét jelölhette.


6. ábra. A jel alkalmazása egy permi pecsétgyűrűn: a sarok szó leírásakor "k" betűként alkalmazták



*************************************************************

A székely írás ek jele a latin q megfelelője


Amikor Hosszú Gábor és társai új Q rovásjelet találnak fel feleslegesen; akkor nem árt emlékeztetni arra, hogy az eddigi kutatások alapján az ek jelünk a latin Q-nak felel meg.

Simon Péter, az ELTE tanszékvezetője volt az, aki a latin Q és a székely ek rovásjel rokonságát felfedezte. Álláspontja szerint, amelyet a Bronzkori magyar írásbeliség című, Szekeres Istvánnal hármasban írt kötetünkben fejtett ki, "a székely írás bizonyíthatóan ... közvetlenül alakult ki a Mediterráneum keleti felében használt hieroglif írásokból". Ennek megfelelően a székely "ek" jel megfelelőit is ezen a tájon találta meg.

Néhányan - tévesen - úgy vélik, hogy a latin írás hatással volt a székely írásra, vagy egyes jelei a latinból alakultak ki. Az ő kedvükért hangsúlyozzuk, hogy Simon Péter nem a latin Q-ból vezeti le a székely ek rovásjelet, hanem egy közös ősből, amelyet azonban nem határoz meg pontosan.




1. ábra. A székely írás ek jele a Thelegdi János által írt Rudimentából



Így ír a fent említett kötetünk 49. oldalán (az idézett szöveg azon részleteit, amelyekben régi jelek is szerepelnek, képként adom közre):

" A székelyek egyik "k" betűje - amelyet Németh Gyula tévesen az ótürkök egyik "k" jelével (az "y előtt, vagy után" írt "k"-val) egyeztetett - eredetét tekintve a latin Q betűvel azonos. Alakja azonban nem a föníciaiéra és leszármazottaiéra vezethető vissza, hanem ezek óegyiptomi és ókrétai őseiére.



Tehát egy függőleges száron ... egy kis kör helyezkedett el.



Simon Péter "nyolc évi búvárkodás, töprengés után" jórészt a jelformák változásait elemezve azt állapítja meg, hogy a székely írás a Fekete-tengertől és a Kaukázustól délre, s a Damaszkusz és Babilon vonaltól északra eső terület valamelyik részén, az i. e. 2. évezredben (valószínűleg annak első felében, azaz e területen a középső bronzkorban) alakult ki hieroglif írás vagy írások jeleiből.

Jól körülhatárolja azt a földrajzi területet és kort, amelyben a hettita hieroglif írás és rokonai használatban voltak, azonban nem említi magát a hettita hieroglif írást. Pedig ebben az írásrendszerben a székely írásjelek sok párhuzamát megtaláljuk. A hettita hieroglif írás jelei közül 19 db. formailag, azon belül pedig 12 db. tartalmilag is rokonítható székely jelekkel.

A rombusz alakú ek jelünknek (amelyet Simon Péter a latin Q-val azonosított) a következő változatait találjuk a hettitáknál:



2. ábra. Rombusz alakú hettita jel Jensen táblázatából, amelyben a Meriggi, Hrozny és Gelb által megállapított hangalakokat is közli; ez igazolni látszik Simon Péter sejtését arról, hogy a rombusz alakú jelünk rokonítható a latin q jellel; hozzátehetjük, hogy a jel által rögzített hangalak azonos a sumer gu"koponya, kebel" szóval - azaz a jel eredetileg valóban egy fejet ábrázolhatott, ahogyan azt Simon Péter megállapította


A jelsorrendben elfoglalt helyzetük is megerősíti, hogy a székely ek jel a latin q szótagjel megfelelője (a latin q nem betű, hanem szótagjel, mert két hangot jelöl). Ezt az összevetést 1998-ban végeztük el és tettük közzé "A székely rovásírás eredete" c. kötetünkben. Az akkor közreadott táblázat igazolta többek között a székely ek és a latin q megfelelését is.



3. ábra. Az 1998-ban közzétett táblázatban a székely írás nikolsburgi jelsorrendjét az ugariti, etruszk, latin, kazár, föníciai stb. jelsorokkal vetettük egybe







4. ábra. A fenti táblázat részlete; az oszlopok balról jobbra: nikolsburgi székely, ugariti, etruszk és latin



A 4. ábrán látható összefüggések teljesen nyilvánvalóvá teszik (ha az eddig felsoroltak nem lettek volna ennek belátásához elegendőek), hogy a székely ek a latin q megfelelője. Az is nyilvánvaló egyúttal, hogy a székely írás ek jele nem a latin írás q jeléből származik, hanem egy Közel Keleten használatos hieroglif írásból, ahogyan azt Simon Péter feltételezte.


Csak annyit kell hozzátenni ehhez, hogy a székely írás mégsem vezethető le sem a hettita, sem valamelyik másik hieroglifikus írásból, mert sokkal korábbi azoknál. Írásunk ősforrása valóban a Közel-kelet, de a keletkezése jóval korábbi a hettiták koránál. A rombusz alakú jel ugyanis megtalálható a paleolitikumban Amerikába vándorolt indiánok legkorábbi jelrendszerében is, vagy 20 db. székely jelpárhuzam társaságában. Amiből következően ez az írásrendszernek mintegy 50-40 ezer évvel ezelőtt kellett kialakulnia a Köze-Keleten, hogy átjusson Amerikába a 40-30 ezer évvel ezelőtt oda vándorló indiánokkal.


A jelformák hasonlósága nem tulajdonítható a véletlennek. Az 1993-ban elvégzett matematika valószínűségszámítás szerint a hasonló jelpárhuzamok nem a véletlen egyezésnek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.







5. ábra. Indián agyagedény (Mexikó, Tzintzuntzan); a táncoló figurák némelyikének a koponyáján, másoknak a keblén szerepel a rombusz alakú jel - ahogyan az a sumer gu "koponya, kebel" jelentéseiből következik; az edény peremén is olyan jeleket találunk, amelyek a székely írásból és/vagy a magyar számrovásból is ismerősek (ezen az indián edényen számjelek lehetnek)






6. ábra. Inka palást mintájának részlete a székely írás "u" és "ek" jelének rokonával (fotógrafika); kérdés, hogy az uk, vagy ku hangalak elolvasható-e



Mindezekből az következik, hogy a székely írás eredeti jelsorrendje, amely csak a nikolsburgi ábécében maradt ránk, sokkal nagyobb kincs annál, hogysem eldobjuk és felcseréljük hozzá nem értő sörtársaságok által megszavazott új jelsorrendekkel (egy Unicode-szabvány kedvéért).


Amint új q rovásjel feltalálása is csak a feltalálók hozzá nem értésének bizonyítéka - hiszen rendelkezünk az eredeti (de Hosszú Gábor és társai által meg nem értett) jellel.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 245
Tegnapi: 201
Heti: 1 476
Havi: 4 267
Össz.: 371 441

Látogatottság növelés
Oldal: Az "ek" (ék, kebel) jele
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: frankfurti botrány - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »