Varga Géza: A székely rovásírás
Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A székely írás r betűi
A székely írás két "r" betűjének eddig még nem adta magyarázatát az írástudomány. A teljes magyarázattal mi is adósok maradunk, de a jelenség hettita párhuzamát fel tudjuk mutatni.
1/a. ábra. A székely "r" betű két változata Thelegdi Rudimentájából ; a baloldali kisebb jel a másik kivonata (a jobboldali nagyobb jel középső ferde vonalának felel meg); ez a kis "r" általában ferde, de Thelegdinél függőleges
A székelyek kis és nagy "r" betűje
A székely "r" lehetséges kapcsolataival már foglalkoztunk az Isszik kurgán szkíta feliratát elemző cikkünkben, azonban ez a székely jelpár bővebb leírást és külön cikket érdemel.
A székely "r"-nek ugyanis két alakja van (1. ábra): egy kicsi és egy szokásos nagyságú. Németh Gyula röviden csak annyit ír ezekről, hogy a székely "betűk általában mind egyenlő nagyságúak. Kivétel az r-nek három kis alakja (Marsiglinál és Telegdinél)". A két "r" azonban nem csak a jelnagyságban tér el, hanem a két jelforma is különbözik egymástól: a kisebb jel a nagyobb kivonata. Ezt el lehetne intézni azzal is, hogy a székelyek az írás rövidítése érdekében esetenként elhagyták az "r" két függőleges szárát és csak a középső összekötő vonalat tartották meg, azonban a dolog ennél összetettebb. Ugyanis mindkét jelváltozatnak megtaláljuk a párhuzamát a hettita hieroglif írásban s ez lehetetlenné teszi a fenti magyarázat elfogadását.
1/b. ábra. Thelegdi Rudimentájának ábécéjében a "nagy r" szerepel (az alsó sorban, jobbról a második jel)
é k ö r ö ...n ö k ö r ö... d n i m
1/c. ábra. Részlet Thelegdi János Rudimentájából; az idézet olvasata (jobbról balra): "mind örökön öröké" (az első "ö" elírás miatt hasonlít a sor végén lévő "é" betűre); az "r" kétszer is szerepel benne, Thelegdi mindkét alkalommal a kis "r"-t használja
1/d. Szemerey Zsolt táblázata a székely "r" betűk alakváltozatairól; leggyakrabban a "nagy r" szerepel benne, de makacsul jelentkezik a "kis r" is
A székely "r" párhuzamai
2/a. ábra. Az issziki szkíta ezüstcsésze feliratának első jele a csésze kopása miatt hiányos; a székely rovásírás "r" betűjére emlékeztet
2/b. ábra. A székely rovásírás "r" (Rá - ra gyogó, csí ra, szik ra) betűje a csíki feliratból
2/c. ábra. A hettita hieroglif írás "ru" szótagjele Gelb nyomán (a székely "nagy r" párhuzama); a grafikai kép a Nap korongját ábrázolja, a kapcsolatra utaló létrával (a napsugár is kapcsolat); a hettita jel ru hangalakja kapcsolatban lehet az egyiptomi Rá/Ré napisten nevével és a magyar szikra szó utolsó szótagjával
2/d. ábra. A hettita hieroglif írás "ra" szótagjele (a székely "kis r" párhuzama) Gelb nyomán
2/e. ábra. Az egyiptomi "Rá" (a napisten neve) hieroglifa; lehetséges, hogy a jel közepén lévő pont egy kútra, vagy lyukra utal, amelyből az égi folyó (a Tejút) ered; azaz a Föld és Ég közötti kapcsolatot nem csak létra, hanem egy folyó is jelentheti
2/f. ábra. Szarmata világmodell szögletessé vált napábrázolással, benne a szikravízszintes egyenesével; ez a szögletes napábrázolás a kínai írás "Nap" jelének megfelelője; ebből a grafikai formából a székely "r" és a párhuzamos issziki jelforma levezethető (mert a vízszintes vonalak a fa szálkássága miatt nem róhatók)
2/g. ábra. A kínai írás "Nap" szójele
A fenti jelpárhuzamok (a korábban elvégzett valószínűségszámítás tanúsága szerint) nem véletlen egyezések, hanem a genetikus összefüggés bizonyítékai.
A hettita "ra" szótagjel azonos a székely "kis r" betűvel; a hettita "ru" szótagjel formai eltérése pedig magyarázható. A közbülső láncszemek (a kínai és a szarmata jelek) illusztrálják a változási folyamatot, amelyet a rovástechnológia sajátosságai kényszerítettek ki (kört és vízszintes vonalakat nem lehet róni).
A jelpárhuzamok tanúvallomását a következőképpen foglalhatjuk össze.
A jelek grafikai tartalma
A jelek grafikailag összetettek. Egyrészt a Napot ábrázolják egy kör segítségével; másrészt a jel belsejében lévő létrával, vagy vonallal arra utalnak, hogy a Nap hatással van az emberekre, valamiképpen kapcsolódik a földi élethez. A mezopotámiai vallási rendszerek egyik alapeszméje volt (és a mezopotámiai eredetű asztrológiának máig alapeszméje maradt), hogy a csillagok hatással vannak az életünkre. E képzeletbeli hatósugár (vagy szikra) jelenik meg a jel közepén látható kis vonal, vagy létra formájában. Ez az égi hatósugár más jelekben, napjainkban is felismerhető. Például a csillagot ma is sugarakkal együtt rajzoljuk le, bár az égen látható csillagok pontszerűek. Ez a csillagábrázolási koncepció a sumer dingir "csillag, isten" jel legkorábbi (kb. 6000 éves) változataira megy vissza. Az antik és a mintájukra készülő mai jelek nem a valóságos csillagot ábrázolják, hanem az ősvallási képzetet.
3. ábra. Gelb képjel táblázatának részlete az ég (sky) és csillag (star) jeleivel; az oszlopok balról jobbra a sumer, egyiptomi, hettita és kínai képjeleket tartalmazzák; a nyilvánvalóan csillagot ábrázoló sugaras jelekhez hasonló égitestek nincsenek az égen - az írásrendszerekben mégis ezek szerepelnek
Mindezek a tanulságok megengedik ama következtetést, hogy a jelek közepén lévő keresztvonal szintén ezt a csillagokból érkező hatósugarat (szikrát, utat) ábrázolhatja.
A jelek jelentése
A jelek elsődleges jelentése könnyen megállapítható, mert ez a jelforma az egyiptomi és a kínai írásban egyaránt a Nap szójele. Az alaposabb elemzés csak azért szükséges, hogy a grafikai kép eltéréseit, a feleslegesnek látszó részleteket is megérthessük (a Nap jelölésére ugyanis elegendő lenne egy kör is, a kör közepén azonban makacsul megjelenik egy vonal is).
Ezekkel együtt azt állapíthatjuk meg, hogy a jelek nem csupán a Napot, mint égitestet ábrázolják, hanem az ősvallási gondolatot is. E szerint a Nap a teremtő és felettünk uralkodó, vélünk kapcsolatban lévő, a halandó földi emberre állandóan ható Isten jelképe.
A jelekhez kötődő hangalak
A tárgyalt, grafikailag rokon jelformák általában vagy az "r" hangot jelölik (mint a székely írásban); vagy egy "r" hangot tartalmazó, feltehetően egyszótagos szót (pl: rá, ré, ru). Ez a szó a fentiek szerint jelentheti a Napot, vagy a jelentése összefügghet a napsugárral, a Nap ragyogó voltával, a szikrával, esetleg a Nap által életre keltett csírával. Ha pontosabban kellene meghatároznunk a székely jelek eredeti szó- vagy szótagértékét, akkor a hettita párhuzam alapján arra gondolhatunk, hogy a "kis r" a ra, a "nagy r" pedig a ruszótagot jelölhette.
E tanulságokat pusztán az írástörténeti adatok alapján vontuk le, de ugyanilyen következtetéseket engednek meg a nyelvi adatok is.
A magyar ragyogó, szikra, csíra szavak e képzetnek megfelelnek. A bennük lévőra szótagok eredetileg Rá napisten nevével lehettek azonosak. Az összetett magyar szavak azonban inkább a Nap és a Föld közötti kapcsolatot (fényt, sugarat, utat) jelölik. Ragyogó szavunk genetikus kapcsolatban lehet a szanszkrit rajati "ragyogni", perzsa raqs "ragyogó", olasz raggiare "ragyogni" szavakkal.
Sára Péter a magyar ra alapszót összeveti a török rah, reh "út", ru "felület, felszín"; tadzsik rah, roh "út" szavakkal. Hozzáteszi, hogy "a török -a, -e =nak, nek, felé, hozzá határozórag is megegyezik a miénkkel: id-e, od-a, re-a = reá, rá."(Ősi szavaink nyomában iráni és turáni tájakon, Püski, 1999.) Sára Péter nyelvi párhuzamainak "út" jelentése alátámasztja fenti következtetéseinket a "kis r" értelméről. A "kis r" egyenes vonala a Nap és a Föld közötti utat jelölheti, amelyen az égi hatás elér bennünket.
A szanszkrit ra szónak kettős jelentése van. Az I. jelentés "birtokló, adományozó", a II. jelentés "a tűz egyik elnevezése, vágy, szerelem, sebesség". (Ádám Béla: Szanszkrit - magyar nagyszótár, 2006/772.) Hozzátehetjük: a két jelentést ama ősvallási képzet kapcsolhatja egybe, amely szerint a világ ura és teremtője az égi tűzzel (a Nappal) jelképezett isten.
Az írásrendszerek történelmi kapcsolata
A fenti (egyiptomi, kínai, hettita, székely, szkíta) jelek és jelrendszerek történelmi kapcsolatát kétféleképpen képzelhetjük el.
Az egyik hipotézis szerint a fenti jelrendszerek közös jelei legkésőbb kb. 50 000 évvel ezelőtt alakultak ki a Közel-Keleten, ahol az interglaciális idején a homo sapiens sapiens Eurázsiába és Amerikába vándorló csoportjai együtt éltek, vagy megfordultak. A jelek az ősvallás jelképei voltak, de fonetikus írásként is használták őket (erről " Az Éden írása " c. tanulmányomban írtam). Ezért e jeleket a kőkor óta általánosan ismerték és használták az akkori művelt világ minden táján közel azonos ősvallás hívei.
A másik lehetséges magyarázat szerint a szkíták Mészáros Gyula magyarázatának megfelelően a hattik utódai, s az őseiktől örökölt jelrendszert továbbadták a székelyeknek.
A valóság feltehetően sokkal összetettebb volt a fenti hipotéziseknél, azaz mindkét feltételezés egyszerre igaz lehet. Egy általánosan ismert kőkori jelrendszer elemeiről lehet szó. A sztyeppi jelhasználat a déli ősforrásból állandó utánpótlást kapott.
1/a. ábra. A székely "r" betű két változata Thelegdi Rudimentájából ; a baloldali kisebb jel a másik kivonata (a jobboldali nagyobb jel középső ferde vonalának felel meg); ez a kis "r" általában ferde, de Thelegdinél függőleges
A székelyek kis és nagy "r" betűje
A székely "r" lehetséges kapcsolataival már foglalkoztunk az Isszik kurgán szkíta feliratát elemző cikkünkben, azonban ez a székely jelpár bővebb leírást és külön cikket érdemel.
A székely "r"-nek ugyanis két alakja van (1. ábra): egy kicsi és egy szokásos nagyságú. Németh Gyula röviden csak annyit ír ezekről, hogy a székely "betűk általában mind egyenlő nagyságúak. Kivétel az r-nek három kis alakja (Marsiglinál és Telegdinél)". A két "r" azonban nem csak a jelnagyságban tér el, hanem a két jelforma is különbözik egymástól: a kisebb jel a nagyobb kivonata. Ezt el lehetne intézni azzal is, hogy a székelyek az írás rövidítése érdekében esetenként elhagyták az "r" két függőleges szárát és csak a középső összekötő vonalat tartották meg, azonban a dolog ennél összetettebb. Ugyanis mindkét jelváltozatnak megtaláljuk a párhuzamát a hettita hieroglif írásban s ez lehetetlenné teszi a fenti magyarázat elfogadását.
1/b. ábra. Thelegdi Rudimentájának ábécéjében a "nagy r" szerepel (az alsó sorban, jobbról a második jel)
é k ö r ö ...n ö k ö r ö... d n i m
1/c. ábra. Részlet Thelegdi János Rudimentájából; az idézet olvasata (jobbról balra): "mind örökön öröké" (az első "ö" elírás miatt hasonlít a sor végén lévő "é" betűre); az "r" kétszer is szerepel benne, Thelegdi mindkét alkalommal a kis "r"-t használja
1/d. Szemerey Zsolt táblázata a székely "r" betűk alakváltozatairól; leggyakrabban a "nagy r" szerepel benne, de makacsul jelentkezik a "kis r" is
A székely "r" párhuzamai
2/a. ábra. Az issziki szkíta ezüstcsésze feliratának első jele a csésze kopása miatt hiányos; a székely rovásírás "r" betűjére emlékeztet
2/b. ábra. A székely rovásírás "r" (Rá - ra gyogó, csí ra, szik ra) betűje a csíki feliratból
2/c. ábra. A hettita hieroglif írás "ru" szótagjele Gelb nyomán (a székely "nagy r" párhuzama); a grafikai kép a Nap korongját ábrázolja, a kapcsolatra utaló létrával (a napsugár is kapcsolat); a hettita jel ru hangalakja kapcsolatban lehet az egyiptomi Rá/Ré napisten nevével és a magyar szikra szó utolsó szótagjával
2/d. ábra. A hettita hieroglif írás "ra" szótagjele (a székely "kis r" párhuzama) Gelb nyomán
2/e. ábra. Az egyiptomi "Rá" (a napisten neve) hieroglifa; lehetséges, hogy a jel közepén lévő pont egy kútra, vagy lyukra utal, amelyből az égi folyó (a Tejút) ered; azaz a Föld és Ég közötti kapcsolatot nem csak létra, hanem egy folyó is jelentheti
2/f. ábra. Szarmata világmodell szögletessé vált napábrázolással, benne a szikravízszintes egyenesével; ez a szögletes napábrázolás a kínai írás "Nap" jelének megfelelője; ebből a grafikai formából a székely "r" és a párhuzamos issziki jelforma levezethető (mert a vízszintes vonalak a fa szálkássága miatt nem róhatók)
2/g. ábra. A kínai írás "Nap" szójele
A fenti jelpárhuzamok (a korábban elvégzett valószínűségszámítás tanúsága szerint) nem véletlen egyezések, hanem a genetikus összefüggés bizonyítékai.
A hettita "ra" szótagjel azonos a székely "kis r" betűvel; a hettita "ru" szótagjel formai eltérése pedig magyarázható. A közbülső láncszemek (a kínai és a szarmata jelek) illusztrálják a változási folyamatot, amelyet a rovástechnológia sajátosságai kényszerítettek ki (kört és vízszintes vonalakat nem lehet róni).
A jelpárhuzamok tanúvallomását a következőképpen foglalhatjuk össze.
A jelek grafikai tartalma
A jelek grafikailag összetettek. Egyrészt a Napot ábrázolják egy kör segítségével; másrészt a jel belsejében lévő létrával, vagy vonallal arra utalnak, hogy a Nap hatással van az emberekre, valamiképpen kapcsolódik a földi élethez. A mezopotámiai vallási rendszerek egyik alapeszméje volt (és a mezopotámiai eredetű asztrológiának máig alapeszméje maradt), hogy a csillagok hatással vannak az életünkre. E képzeletbeli hatósugár (vagy szikra) jelenik meg a jel közepén látható kis vonal, vagy létra formájában. Ez az égi hatósugár más jelekben, napjainkban is felismerhető. Például a csillagot ma is sugarakkal együtt rajzoljuk le, bár az égen látható csillagok pontszerűek. Ez a csillagábrázolási koncepció a sumer dingir "csillag, isten" jel legkorábbi (kb. 6000 éves) változataira megy vissza. Az antik és a mintájukra készülő mai jelek nem a valóságos csillagot ábrázolják, hanem az ősvallási képzetet.
3. ábra. Gelb képjel táblázatának részlete az ég (sky) és csillag (star) jeleivel; az oszlopok balról jobbra a sumer, egyiptomi, hettita és kínai képjeleket tartalmazzák; a nyilvánvalóan csillagot ábrázoló sugaras jelekhez hasonló égitestek nincsenek az égen - az írásrendszerekben mégis ezek szerepelnek
Mindezek a tanulságok megengedik ama következtetést, hogy a jelek közepén lévő keresztvonal szintén ezt a csillagokból érkező hatósugarat (szikrát, utat) ábrázolhatja.
A jelek jelentése
A jelek elsődleges jelentése könnyen megállapítható, mert ez a jelforma az egyiptomi és a kínai írásban egyaránt a Nap szójele. Az alaposabb elemzés csak azért szükséges, hogy a grafikai kép eltéréseit, a feleslegesnek látszó részleteket is megérthessük (a Nap jelölésére ugyanis elegendő lenne egy kör is, a kör közepén azonban makacsul megjelenik egy vonal is).
Ezekkel együtt azt állapíthatjuk meg, hogy a jelek nem csupán a Napot, mint égitestet ábrázolják, hanem az ősvallási gondolatot is. E szerint a Nap a teremtő és felettünk uralkodó, vélünk kapcsolatban lévő, a halandó földi emberre állandóan ható Isten jelképe.
A jelekhez kötődő hangalak
A tárgyalt, grafikailag rokon jelformák általában vagy az "r" hangot jelölik (mint a székely írásban); vagy egy "r" hangot tartalmazó, feltehetően egyszótagos szót (pl: rá, ré, ru). Ez a szó a fentiek szerint jelentheti a Napot, vagy a jelentése összefügghet a napsugárral, a Nap ragyogó voltával, a szikrával, esetleg a Nap által életre keltett csírával. Ha pontosabban kellene meghatároznunk a székely jelek eredeti szó- vagy szótagértékét, akkor a hettita párhuzam alapján arra gondolhatunk, hogy a "kis r" a ra, a "nagy r" pedig a ruszótagot jelölhette.
E tanulságokat pusztán az írástörténeti adatok alapján vontuk le, de ugyanilyen következtetéseket engednek meg a nyelvi adatok is.
A magyar ragyogó, szikra, csíra szavak e képzetnek megfelelnek. A bennük lévőra szótagok eredetileg Rá napisten nevével lehettek azonosak. Az összetett magyar szavak azonban inkább a Nap és a Föld közötti kapcsolatot (fényt, sugarat, utat) jelölik. Ragyogó szavunk genetikus kapcsolatban lehet a szanszkrit rajati "ragyogni", perzsa raqs "ragyogó", olasz raggiare "ragyogni" szavakkal.
Sára Péter a magyar ra alapszót összeveti a török rah, reh "út", ru "felület, felszín"; tadzsik rah, roh "út" szavakkal. Hozzáteszi, hogy "a török -a, -e =nak, nek, felé, hozzá határozórag is megegyezik a miénkkel: id-e, od-a, re-a = reá, rá."(Ősi szavaink nyomában iráni és turáni tájakon, Püski, 1999.) Sára Péter nyelvi párhuzamainak "út" jelentése alátámasztja fenti következtetéseinket a "kis r" értelméről. A "kis r" egyenes vonala a Nap és a Föld közötti utat jelölheti, amelyen az égi hatás elér bennünket.
A szanszkrit ra szónak kettős jelentése van. Az I. jelentés "birtokló, adományozó", a II. jelentés "a tűz egyik elnevezése, vágy, szerelem, sebesség". (Ádám Béla: Szanszkrit - magyar nagyszótár, 2006/772.) Hozzátehetjük: a két jelentést ama ősvallási képzet kapcsolhatja egybe, amely szerint a világ ura és teremtője az égi tűzzel (a Nappal) jelképezett isten.
Az írásrendszerek történelmi kapcsolata
A fenti (egyiptomi, kínai, hettita, székely, szkíta) jelek és jelrendszerek történelmi kapcsolatát kétféleképpen képzelhetjük el.
Az egyik hipotézis szerint a fenti jelrendszerek közös jelei legkésőbb kb. 50 000 évvel ezelőtt alakultak ki a Közel-Keleten, ahol az interglaciális idején a homo sapiens sapiens Eurázsiába és Amerikába vándorló csoportjai együtt éltek, vagy megfordultak. A jelek az ősvallás jelképei voltak, de fonetikus írásként is használták őket (erről " Az Éden írása " c. tanulmányomban írtam). Ezért e jeleket a kőkor óta általánosan ismerték és használták az akkori művelt világ minden táján közel azonos ősvallás hívei.
A másik lehetséges magyarázat szerint a szkíták Mészáros Gyula magyarázatának megfelelően a hattik utódai, s az őseiktől örökölt jelrendszert továbbadták a székelyeknek.
A valóság feltehetően sokkal összetettebb volt a fenti hipotéziseknél, azaz mindkét feltételezés egyszerre igaz lehet. Egy általánosan ismert kőkori jelrendszer elemeiről lehet szó. A sztyeppi jelhasználat a déli ősforrásból állandó utánpótlást kapott.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 24
Tegnapi: 168
Heti: 706
Havi: 2 463
Össz.: 688 778
Látogatottság növelés
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu