Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata

A székely írás "sz" (szár) jele


A függőleges egyenes a lehető legegyszerűbb írásjel (egy függőleges fatörzset ábrázol), az eredeti jelforma azonban összetettebb volt (a fa ágait is ábrázolta). A székely írás függőleges egyenese sok mindent elárul kőkori eleink vallási elképzeléseiről.


Alakváltozatok a klasszikus székely írásban

1. ábra. Kájoni János ferences szerzetes "sz" betűjének alakja a székely rovásírás "sz" betűjének leggyakrabban használt jelformájával egyezik meg, egy növényi szárat ábrázol

2. ábra. Bél Mátyás "sz" betűje ettől lényegesen eltér, mert egy hullámvonalat - azaz vizet - ábrázol; ez a jelforma tulajdonképpen (formáját tekintve) a székely írás "ak" (patak, Óg király, Heraklész) jelének felel meg, Bél Mátyás azonban az "sz" jeleként mutatja be.
.
A szár jel rokonsága
.
A klasszikus székely írás "sz" (szár) jelének megtaláljuk a rokonságát a sumer képjelek és a magyar népi hieroglifák között is. A jel előfordul a banai honfoglaláskori aranyozott ezüstjelvényen, az Árpád-kori berekböszörményi rovásírásos gyűrűn és a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor homlokán is.
.
.
A jelforma képi tartalma

Az1. és 2. ábrán látható két formai változat egyike növényi szárat, a másika pedig vizet ábrázol. E - valójában csupán látszólagos - ellentmondás magyarázata az, hogy a függőleges jel az égigérő fa (növényi szár), a hullám alakú jel pedig folyó formájában mutatja be a Tejútat. Az ősvallás ugyanis a Tejútat folyónak tekintette, de azt azonosította az égigérő fával is. 


Az ősvallási jelentés

Az ősvallás szerint az égigérő fa azonos az isteni ősapánkkal (akit a görög mitológia Heraklésznek, az Ószövetség pedig Óg királynak nevez), akkor a két jelforma eltérése érthetővé válik. Az ősapa jelképe valóban lehet a növényi szár és a folyó is - hiszen Ő mindegyikkel jelképezhető. 

Berze Nagy János szerint a magyar nép az égigérő fát az Istennel azonosította. A görög történetírók pedig arról tájékoztatnak, hogy a szkíták a folyóikat a folyók istene miatt tisztelik (a szkíta Borüszthenész folyónévben fenn is maradt az isten szavunk).


Az eredeti jelnév

Az akrofónia rekonstruálása azt jelenti, hogy meghatározzuk azt a szójelet (szót), amelyből a ma ismert székely betű "sz" hangértéke kialakult. Esetünkben olyan szót keresünk, amelyik egyszerre jelölt növényi szárat, folyót és Istent is, s amelyik ezzel az "sz" hanggal kezdődött, vagy amely szó elején szerepel az "sz" hang. 

Kézenfekvő a szár szóra gondolnunk, mert ez növényi szárat is jelent. Szár László nevében, valamint a sumer/akkád sar, sarru szóban a "király" jelentést is megtaláljuk (ez az isten nevéből, vagy jelzőjéből devalválódhatott az évezredek alatt). A szkíta Oitoszür (sumer magyarázata: Utu sar "Idő király", magyar magyarázata: Üdő úr) isten nevében e devalváció eredeti állomását is azonosíthatjuk.

A szó eredetileg Tar/Taru hatti isten nevéhez lehetett hasonlatos (tehát egy isten neve volt), de egy szóeleji t-sz-h-elhalkulás hangváltozáson mehetett keresztül. A hangváltozás (szóhasadás) további állomásai eredményezték a Teremtő, törvény, származás, szarv, szaru, harcos valamint az úr szavunkat is.

A jelhez akkor kötődhetett az "sz" hangalak, amikor e hangváltozási folyamatban már megszülettek az "sz" hanggal kezdődő szavak.
3. ábra. Hettita világoszlopábrázolás Huszka nyomán; a világoszlop mellett lévő kecskefejek a tar szót jelölték, amely a világoszlop neve lehetett; a hettita kultúrából merítő Ószövetség szerint a szarv szimbólum "király" jelentésű; ezek az összetartozó adatok a székely "sz" betű előzményeiről vagy párhuzamairól tájékoztatnak.


Milyen székely betűkben szerepel még a szár jele?

Köztudomású, hogy a székely rovásírás jeleinek némelyike ligatúra, azaz betűösszevonás, amelyek több hangot jelölnek. A székely írásnak különös jellegzetessége a ligatúraképzési hajlandóság. Ez azonban nem kései szokás, hanem kőkori eredetű hagyomány, amely a legkorábbi mondatjelek maradéka (erre a Tordos-Vincsa írás ligatúrái között is elegendő példát találunk).

Az azonban nem köztudott, hogy az egyetlen hangot jelölő székely betűk némelyikében is megtalálható az egyik, vagy másik további székely betű. Ilyen a körbe zárt kereszt, vagy X alakú székely \"f\" (Föld) jel , amelyiknek a belsejében a kereszt alakú \"d\" betű , vagy az X alakú \"b\" betű található meg. 

Hasonló jelenséggel az "sz" (szár) jel esetében is találkozunk, mert ennek a függőleges egyenese megtalálható az "us", a "g" és a "gy" betűben is.


4. ábra. A nikolsburgi "us" (ős) jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistent ábrázolja; ha emlékezünk a szkíta Oitoszür napisten (sumer értelmezéssel: Utu sar, magyarul: Idő úr) nevére, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a Tejút hasadékában kelő szár "úr" jelét látjuk, azaz ennek a függőleges egyenesnek valóban köze van a székely "sz" betűhöz (annak szójel-előzménye, amely az "us" jel kialakulásakor - az indián párhuzamok alapján valamikor a kőkorban - még a szár "úr" szavunkat jelölte)
5. ábra. A nikolsburgi "g" (ég) jel az eget tartó fa kompozíció lineáris és róható előfordulása; a fa (tehát a középső vonal) a szár jelével azonosítható; a korábbi karcolt és festett képszerű jelváltozatokban a fa középen áll és függőleges


6. ábra. Thelegdi János kettőskereszt alakú "gy" betűje; ha a jel ligatúra (azaz két jelből álló montázs), akkor az egyik a függőleges szár (a Tejút jele), a másik összetevő pedig a Nap pályája a két napforduló idején; ez azt jelenti, hogy a "gy" betű eredetileg Egy szár "Egy úr" mondatjel lehetett, amelyből előbb az Egy szójel, majd a székely "gy" betű alakult ki a jelentés leszükülésével 


*************************************************************


Közös-e a szár "király" szócsaládja a sumer, akkád és magyar nyelvben?

Rovó - 2011.08.05 04:39


Kozmács Istvánnal eszmét cserélve vált nyilvánvalóvá, hogy ezt az érdekes nyelvészeti kérdést alaposabban is körül kell járni.



1. ábra. A szár szójelének képszerű változata egy szentgyörgyvölgyi tálon; nem egyszerű növényábrázolásról, hanem egy szójelként olvasható ősvallási jelképről van szó; népi cserépedényeink archaikus díszítése igen gyakran a Föld isteni középpontját jelképezi (meséinkben a király kertjében nő az égigérő fa) - azaz a cserepek jelkészlete meghatározott jelentést hordoz, amely körülmény leszűkíti a lehetséges szavak körét; a hangalakját a székely "sz" rovásbetű és az ábrázolás képi tartalma alapján választhatjuk ki (igénybe véve a sumer sar"növényzet" jel segítségét is)



Bevezető


szegedi párbeszéd alkalmával módom nyílt a Finnugrisztika Tanszék előadói és diákjai előtt ismertetni a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor feliratát. E beszélgetésnek köszönhetően néhány nyelvészeti-írástörténeti kérdés is terítékre került. A megvitatásukra akkor nem volt igazi lehetőség, de a neten részletesebben is kifejthetjük az álláspontjainkat. Bár ezek nem közelítenek egymáshoz, a dolog mégsem felesleges, mert legalább az érvek tisztázódnak. 


professzor úrnak részben igazat kell adnom, mivel a szótárak adatait ő idézi pontosabban. Mégsem ő képviseli a teljesebb igazságot, mert a szótárak nem mutatják be a szócsalád és a nyelvek összefüggéseit.


A kérdést Kozmács István alábbi levele vetette fel, amely a virtuson, Vuperi összes hozzászólása " cím alatt jelent meg:




"Kedves Varga Géza!

...


Az ön olvasata azért nem jó, mert szár 'király' jelentésű szó sem sumérul, sem akkádul nincsen: mint ahogy az ön rendelkezésére is álló szójegyzékből tudhatja, a király surémul LUGAL, akkádul SARRU. A SAROK hangsornak nincs köze ezért a szár Óg - Heraklesz-hez. Pontosabban: ezért SINCS.
 

...


Kérem tehát, hogy ne mellébeszéljen, hanem a kritika lényegét értse meg.
 

Kozmács István "




Írója arra emlékeztet, hogy a sumer "király" lugal-nak, az akkád "király" szó meg sarru-nak hangzott, amiben formálisan és valamennyire igaza is van. A helyesbítést köszönöm! Sumer, vagy sumer-akkád sar/ szár "király" szó valóban nem szerepel a szótárakban. Bírálóm tájékoztatása ugyan nem pontos (mert az akkád "király" szónak volt sar alakja is, amit a szár-ral mégiscsak össze lehet vetni) - de ennek ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget! 

Fontosabb ennél az, hogy az akkád sar "király" szó rokonsága a sumerek számára sem volt ismeretlen, sőt nagy a valószínűsége annak, hogy az akkádok is a sumerektől (vagy valamelyik környékbeli agglutináló néptől) vették azt át. A sumerben is van sar hangalakú szó, de az "növényzet" jelentésű, ami eredetileg az égigérő fára vonatkozott - amely, mint látni fogjuk, közvetlen rokona, vagy előzménye az akkád sar "király" szónak. A szár nemzetközi szócsaládját (amelyben a "király", vagy az abból devalválódott "úr" jelentés gyakori) a sumerek is ismerték. Erre két további példánk is van. A sumerkuruigi "király" (szó szerinti fordításban "ország szeme") töve a sumer kur/hur"hegy, ország" szó. A sumer szókincsben szerepel az ur "úr" szó is, ami szintén a szár rokona. A magyar országuraság és orom azonoságai alapján nyilvánvaló, hogy ugyanannak a szócsaládnak az elemeit találjuk meg a sumer, az akkád és a magyar szótárakban is. 

Ez akkor is belátható, ha a nyelvészeti irodalomban e kapcsolatrendszer nincs kifejtve. A szócsalád története, jelentésbokra és elterjedtsége szélesebb ívű annál, mint amit a sumer és akkád szótárak, vagy a magyar etimológiai szótárak áttekintenek. 

A nyájas olvasó joggal számít arra, hogy alább megkísérlem bizonyítani a fenti szavak rokonságát, egy nemzetközi szócsaládba való tartozását.





2. ábra. Őrségi cserépedény Franz Simon nyomán; a szár jelek az edényt a Teremtő istent jelképező égigérő fával, minden jó forrásával azonosítják


A szokásos nyelvészeti megközelítés korlátai

Elsőként egyes nyelvészeti dogmák cáfolatával, a hiányosságok felsorolásával kell kezdenem. 

Ilyen hiányosság a szemantika - különösen az ősvallási összefüggések - elhanyagolása. A fenti szóbokor elemei ugyanis egyrészt a világoszlopot (világfát, égigérő fát, világhegyet), másrészt a véle azonos Istent és a tőle származó királyt, királyságot jelentik. E látszólag távoleső jelentések összetartozásának felismeréséhez az ősvallási hiedelmek figyelembe vétele szükséges. 

Az ősvallás azonban az akadémikus "tudomány" képviselői számára leggyakrabban csak figyelmen kívül hagyható babona. E téves alapállás aztán - párosulva a nyelvcsaládokról és a szabályos hangváltozásokról felállított hipotézisek eltúlzott tiszteletével - megakadályozza a szavak összefüggéseinek tisztázását. 

A nyelvészeket a sumer és magyar nyelv összevetésében megakadályozza az a széles körben elterjesztett balhit is, miszerint a sumer rokontalan szigetnyelv. E sohasem bizonyított téveszmével " A finnugor elmélet alkonya " című kötetemben számoltam le, a nyelvek monogenizésére emlékeztetve. Ha a modern ember egyetlen családból származik, akkor a létező összes nyelvet is ősrokonság fűzi egybe - akár van erre a nyelvészet által kidolgozott és elfogadott szabályos hangváltozás, akár nincs. A hasonlóság minden tudományban elsősorban a rokonság jele, s ez alól a nyelvészet sem kivétel: a szavak hasonlósága alapvetően a genetikai kapcsolatnak köszönhető, legyen szó bármilyen földrajzi, vagy időbeli távolságról. (Erről bővebben: " A nyelvtudomány megtermékenyült " c. cikkben!)

A szabályos hangváltozások bűvöletében élő nyelvészettel szemben - mivel a székely írás egy kőkori ősvallási jelrendszer leszármazottja - az írástörténet az ősvallási összefüggéseket is tisztázza. Ennek köszönhető, hogy - a szótárírók állításaihoz képest - újdonsággal is szolgálhatunk a szár szócsaládjáról. 





3. ábra. Magyarszombatfai tál felülnézeti világmodellel, sarkain a szár szójelével

A szócsalád tagjai

sar, sarru, szár és társai egy nemzetközi szócsalád részei voltak már az ókorban is. A szár szóbokra az akkád nyelvbe is más (nem indoeurópai és nem sémi) nyelvekből került. 

A magyar szár szó rokonságába tartozik a dörgés, a Teremtő töve, az úr(amelynek legelső feljegyzett alakja még "h" hanggal kezdődik Úrhida nevében), valamint a harcos, a sarok ( szár Óg "úr Óg", azaz Heraklész), aszarv, szaru és talán a szárny is. 

Tágabb rokonságába tartozik többek között az obi-ugor Numi Tórem istennév és az etruszk Numitor név megfelelő szótagja, a szkíta napisten Oitoszür "Idő úr" neve, a német herr "úr", az angol sire "úr", az orosz cár "uralkodó", az említett akkád sar/sarru "király", a hurrita népnév (amely "harcos" jelentésű), valamint a héber erec "herceg" szó is. 

Hogy ez a rokonság a fentebbieknél is szélesebb körű, azt az Ószövetség jelképrendszere és a hettita Tarkumuva-pecsét is bizonyítja, ugyanis az Ószövetség a szarv jelképet "király" jelentésűnek magyarázza, Tarkumuva király nevében pedig egy szarv-at ábrázoló hieroglifa jelenti a Tar szót (s ugyanezt a szarv alakú Tar szójelet találjuk egy Huszka által közölt másik hettita ábrázoláson a világoszlop jele mellett). A szimbolikát ismerték a szibériai népek is, ezért szerepel sámánkoronákon és az alucsajdengi hun koronán is szarv.







4/a. ábra. A sumer TUR "belép, bejárat, létrehozni, vízözön, ár, Marduk isten" (Labat 58) jel 
(Götz László kézzel írt megjegyzéseivel); Marduk neve talán a sumer Amar-Utu(g) Utu-borjú "Idő-borjú" kifejezésből származik (Utu "Idő" a sumer napisten neve); a "bejárat" jelentés az égbe vezető útra, a "létrehozni" jelentés a Teremtésre, az "ár" jelentés a négy szent folyóra utalhat; a jel legkorábbi, képszerű változatai nagyon hasonlóak a fenti magyarszombatfai tál díszítéséhez




4/b. ábra. A sumer SAR "növényzet, gyümölcsöskert, kertész" jel (Labat 152); az Édenkert is az ott termő almáról híres






4/c. ábra. A sumer SAR "barázda, ad" jel (Labat 164); a bemutatott sumer jelek sajátossága, hogy a hozzájuk kötődő hangalakok között megtalálható a TUR és a SAR (amelyek a szár szócsaládjába tartoznak); a jelentések pedig gyakran a teremtett és rendezett világ középpontjához kötődnek (az "ad" jelentés azt a sóvár reménységet fejezi ki, amivel a boldogtalan utókor a Teremtő elveszített közelségére gondol)



A szócsalád elemeinek hangalakja 

A szócsalád tagjait a kezdőhangok alapján könnyű az ismert t-sz-h-elhalkulás hangváltozásnak megfelelő sorrendbe rakni. A nyelvészek szeretnek eljátszani ezzel a tudománytalan hipotézissel (a szabályos hangváltozások elméletének megalapozatlanságára Götz László hívta fel a figyelmet). Ennek értelmében a legkorábbi hangalak a tar lenne (amely összefügg a dörren tövével), s ebből alakultak volna ki a s zár, szarv, harcos, úr alakok. Mindezeknek párja van az idegen nyelvekben is (például az árja "nemes" szó is ebbe a szócsaládba tartozik).

Götz László arra hívja fel a figyelmet, hogy a szabályos hangváltozások helyett inkább nkább szóhasadásról kell beszélnünk, amelyre azért került sor, mert szükség volt újabb és újabb fogalmak megjelölésére. Ez magyarázná a legkorábbi és a legújabb alakok ma is megfigyelhető egymás mellett élését. 




5. ábra. Ismeretlen (de feltehetően "szár") jelentésű urartui hieroglifa Barnett nyomán

A szócsalád elemeinek szemantikai összefüggésrendszere

A legkorábbi vallási képzetek összefügghetnek a mennydörgéstől érzett félelemmel, ezért a dörgés hangalakjával összefügghet az Isten neve (a Teremtő, Tórem, Thor, Taru stb. hangalakok közös része). A mennydörgést a görögök is Zeusz hangjának tartották. Ez a Tar (vagy hozzá hasonló) istennév tehát egy hangutánzó szó származéka lehet. 

Az istent a legkorábbi vallási képzetek is azonosították a Tejúttal (égigérő fával, világoszloppal, világheggyel). Szibériában e jelentéshez a turu hangalak kötődik (ez a Tejút neve, a jelentése "út"). A magyar nyelvben ide tartozik a szár"növényi szár" szó. A magyar népmesékben az égigérő fa szára az égbe vezető úttal azonos; s az lesz király (azaz szár, vagy úr), aki felmászik a fa csúcsára.

Az istennévből alakult ki a "király" jelentésű szó, amely a szóhasadás és hangváltozás során a szár, cár, sire stb. hangalakokhoz társult. E változás szemantikai hátterét az az általános nézet adja, mely szerint a királyi hatalom isteni eredetű, vagy az uralkodó maga az isten. 

A magyar szár-nak egyrészt "növényi szár", másrészt "király" jelentése van (ez utóbbit Szár László neve illusztrálja). A szó devalválódásával alakult ki a mai úrhangalak és az "úr" jelentés. 

A magyar szócsalád tagjai az összes lényeges szemantikai változatot képviselik a dörgés-től az úr-ig, ami arra utal, hogy a szócsalád magyar eredetű lehet.






6. ábra. A székely írás "sz" (szár) jele a homoródkarácsonyfalvi feliratból; a fentebb látható képszerű "szár" hieroglifák az ünnepélyes alkalmazások céljait szolgálták, a mindennapi használatra már ilyen egyszerűbbet kellett kialakítani

Mit mond minderről a szár szójele?

A jelek világában a hangalakon és a jelentésen túl a képi tartalmat is hasznosíthatjuk. 

A függőleges egyenes a székely írásban is, meg az ótürk írásban is az "sz" hang jele, amely a szár szójeléből (hieroglifájából) alakult ki. Ez a függőleges egyenes szerepel a "g" (ég) jelben is (ahol az égigérő fát ábrázolja), valamint az "us" (ős) jelben is (ahol a Tejút hasadékában kelő Napot jelképezi). Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a szár hangalak egykor nem csak növényi szárat, hanem Istent is jelentett a magyar nyelvben (ezért jelzője Istenünknek azúr ma is).

A képszerű hieroglifák világában (a legkorábbi sumer képjelek között, az urartui hieroglif írásban, meg a magyar népi fazekasjelek között is) e függőleges egyenesnek egy oldalágakkal is rendelkező növény ábrázolása felel meg. E képszerű növényábrázoláshoz a "növényzet" jelentés és a sar hangalak társul a sumer képírásban - ez nyilvánvalóan a magyar "növényi szár" jelentésű szárrokonságába tartozik. Egy magyarszombatfai felülnézeti világmodellben asarkokon található, ami arra utal, hogy a szár szavunk megfelelőjét tisztelhetjük a sarok szó előtagjában is. A népi fazekasok által készített csuprok és köcsögök egy részének ez a szár szójel alkotja az írását (írás szavunk rajzolást és írást is jelent). Ebből következően az edényt az ősvallási szimbolika a Teremtő isten jelképének tekintette és a bőség forrásával azonosította (az Éden neve azért hasonlít a magyar edény szóra, mert mindegyik a Teremtés helyszíne, mert az edényeink az Édent jelképezik). 





7. ábra. A székely írás "us" (ős) jele a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten jelképe - amiből következően a függőleges egyenes (a szár jel) maga az Isten


A szentgyörgyvölgyi tehénszobor szár szójele

szár szó legkorábbi ismert előfordulása a szentgyörgyvölgyi tehénszobor fején található (előfordul a valamivel későbbi tatárlakai táblákon is). A szobrocskát 1995-ben ásta ki Bánffy Eszter régész s ma a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható. A homlokán szerepel a székely írás "sz" rovásbetűjének előképe, amelyet az 1993-ban kiadott "Bronzkori magyar írásbeliség" c. kötetemben a szár szójeléből vezettem le. Az elvégzett akrofóniarekonstrukciok során a tehénszobor valamennyi jele esetében sikerült tisztáznunk, hogy milyen szójelről van szó vagy milyen szójelből alakult ki a megfelelő székely betű. Azaz a szobor jeleinek történetét még a szobor kiásása előtt tisztáztuk. Ennek köszönhetően a szobor feliratát azonnal el tudtam olvasni, amikor arról értesültem. 

Jelentősége van annak, hogy a szár szójele a tehén fején (homlokán) található. Itt van ugyanis a méltóságjelvények viselésének helye évezredek óta, amiből joggal következtetünk arra, hogy ez is egy méltóságjelölő szó jele. 

A jelforma az égigérő fa (Tejút) végletekig leegyszerűsített ábrázolása. Egy növényi szár - az égigérő fa - rajza. Több ősvallási ábrázolásban, jelmontázsban előfordul, amelyek alátámasztják ezt a magyarázatot. Berze Nagy János kutatásai alapján azt is tudjuk, hogy a magyar néphit szerint ez a fa azonos az Istennel.

Az égigérő fát (Tejutat) Szibériában turu-nak (útnak) nevezik, a hettiták pedig - egy feltehetően hatti eredetű szóval - tar-nak nevezték. Ezzel a hangalakkal függhet össze a magyar teremtő és az obi-ugor Tórem (Numi Tórem) istennév töve, valamint a vélük összefüggő etruszk Numitor nevének megfelelő szótagja. 

Mivel a függőleges egyenes a székely írásban is, meg az ótürk írásban is az "sz" jele, feltételezhetjük, hogy a világoszlop (égigérő fa, Tejút) neve eredetileg "t"-vel kezdődött, de egy hangváltozás, vagy szóhasadás során "s"-el és "sz"-szel kezdődő alakjai is keletkeztek.



8. ábra. A székely írás "g" (ég) jele a nikolsburgi ábécéből; a jel eredetileg szimmetrikus volt s az égbolt ívét, meg az eget tartó fát ábrázolja, s csak a rovástechnológia miatt változott meg; a középső, eredetileg függőleges egyenes az égigérő fa, azaz a szár jele




9. ábra. A csencsói sarokkő sarok szójele (a székely "s" betű előképe) a világhegyen álló égigérő fát ábrázolja; azért része a fát ábrázoló szár jel, mert asarok szó összetétel, amelynek töve a szár-ból alakult ki 



Összegzés


A fenti példákban szócsaládot alkotó szavak hangalakjának és jelentésének változásaira adtunk nyelvészeti, ősvallási és írástörténeti magyarázatot. Az adatok és a rájuk épített magyarázatok egységes és logikus rendszert alkotnak, amely önmagát bizonyítja. Egy igen régi (feltehetően kőkori) eredetű szócsalád nemzetközivé vált elemeit sikerült azonosítanunk. A szócsaládot szülő ősvallási képzetek és a hozzájuk tartozó jelek igen széles körben el voltak terjedve már az ókorban is. 

Láttuk, hogy a szár (sar) vagy a belőle kialakult úr hangalakhoz a "növényi szár, növényzet" vagy az "király, úr" jelentés egyaránt hozzá tartozik - mert ezek jelentését az előidők embere nem érezte annyira távolinak, mint a modern koroké (egykor még tudták, hogy az "égigérő fa" és a "király" legalább jelképesen egy és ugyanaz). Láttuk azt is, hogy a sumerben szerepel a sar"növényzet" valamint az ur "úr" szó is; a sumerből oly sok mindent átvevő akkádban pedig a sar "király" jelet találjuk meg. 

Úgy gondoljuk, hogy - bár az újabb sumer szótárakban valóban nincs sar"király" szó, némi joggal beszéltünk sumer-akkád sar "király" szóról. A sumer sar "növényzet" és az akkád sar "király" szó ugyanannak a szónak a két megjelenése. Nincs okunk kizárni azt, hogy a sumer sar szónak volt "király" jelentése, ezt azonban csak az akkád nyelvi anyagból dokumentálták eddig (esetleg indokolatlanul minősítették csak akkádnak?). Ez persze csupán feltételezés, amit azonban némi alappal valószínűsítünk a fenti nemzetközi szócsalád adatai alapján.

Nem gondolnánk, hogy ezeket az adatokat és érvelést a "mellébeszélés" jelző kiosztásával érdemi tárgyalás nélkül át lehetne lépni. Ez ugyan kényelmes, de a legkevésbbé sem tudományos igényű eljárás lenne.

***


Szótári adatok najahuha hozzászólásából, kiegészítve a "magyar fordítás"-sal 

LU2.GAL
lugal [KING "király"] wr. lugal; lu2-gal "lord; master; owner; king; a quality designation" Akk. bēlu; šarru 


SAR
SAR [NAUSEATED?] wr. SAR "to be nauseated?"
kiri [ORCHARD "gyümölcsöskert"] wr. ĝeškiri6; kiri6 "(fruit) plantation, orchard" Akk. kirû
mu [GROW "dörmögés, megnőtt, termelő, gyarapodás, kinövés, terjeszkedés, termés, szaporulat, felnőtt férfi, felnyúlt, hirtelen nőtt, felnő"] wr. mu2; mu2-mu2 "to grow"
mud [RABID] wr. mud6 "rabid"
nisig [GREENERY "lomb, növényzet"] wr. nisig "greenery, vegetable(s)" Akk. arqu
sahar [POROUS? "elbódult"] wr. sahar2 "(to be) porous?" Akk. šaharru
sar [GARDEN "kert, kertész, kerti növény"] wr. sar "garden; a unit of area; a unit of volume" Akk. mūšaru
sar [RUN "csermely, esés, futás"] wr. sar "to run, hasten" Akk. hamāţu; lasāmu
sar [SHAVE "érint"] wr. sar "to shave"
sar [SMOKE "füst, pára, megsejt, odaéget, gyanít"] wr. sar "to smoke"
sar [WRITE "ír, szerző, író"] wr. sar; sarar "to write" Akk. šaţāru
šar [3600] wr. šar2; šar; šar2-šar2 "totality, world; (to be) numerous; 3600" Akk. kiššatu; mâdu
šar [MAKE SPLENDID] wr. šar "to make splendid" Akk. šarāhu 

SAR.SAR
mu [GROW "dörmögés, megnőtt, termelő, gyarapodás, kinövés, terjeszkedés, termés, szaporulat, felnőtt férfi, felnyúlt, hirtelen nőtt, felnő"] wr. mu2; mu2-mu2 "to grow"
musar [GARDEN "kert, kertész, kerti növény"] wr. mu2-sar "garden" Akk. mūšaru 


KUR
buru [HARVEST "aratás, arat, bő termés, szüret"] wr. buru14; gur7; gur16 "harvest, summer" Akk. ebûru
gin [MOUNTAIN "hegy, hegylakó, óriási"] wr. gin3 "mountain(s)" Akk. šadû
kur [BURN "megégés, nagy löket, patakocska"] wr. kur "to burn, light up" Akk. napāhu
kur [MOUNTAIN "hegy, hegylakó, óriási"] wr. kur; kir5 "underworld; land, country; mountain(s); east; easterner; east wind" Akk. erşetu; mātu; šadû; šadû
rašu [UNMNG] wr. rašu ""
šahan [UNMNG] wr. šahan; šahan2 ""
zizanu [CRICKET] wr. zizanu "cricket" Akk. zizānu 

KUR.BAL
kurbal [COUNTRY "ország"] wr. kur-bal "overseas country" 

KUR.GAR.RA
kurĝara [PERFORMER "előadó, előadóművész"] wr. kur-ĝar-ra "a cultic performer" 

KUR.KAK
kurkudu [CONTAINER "tároló"] wr. kur-ku-du3; ku-kur-du3; kur-du3 "a container" 

KUR.ZAG
kurzag [MOUNTAIN BORDER "hegy" + "határ"] wr. kur-zag "mountain border" 




ĝeš [PENIS] wr. ĝeš3; mu "penis; male" Akk. išaru; zikaru
nita [MALE] wr. nita2; nita; nitax(|ARAD×KUR|) "male" Akk. zikaru
unu [STICK] wr. unu10; unu8 "(wooden) stick" Akk. udugu
us [FOLLOW] wr. us2 "(to be) of a lesser quality; to drag; to stretch; to accompany, follow; a qualification of grain; to thresh (grain) by treading; to coagulate?" Akk. diāšu; redû; šadādu
us [LEAN] wr. us2 "to lean on, impose; to check" Akk. emēdu; sanāqu
us [SIDE] wr. us2 "side, edge; path" Akk. šiddu
uš [FOUNDATION] wr. uš "foundation" Akk. uššu
uš [UNIT] wr. uš "a unit of length" 

UR2
murum [IN-LAW] wr. murum5; murum4; uru8 "father-in-law; brother-in-law" Akk. emu rabû
ur [BASE] wr. ur2; ĝešur2 "base, legs of a table"
ur [KEEL?] wr. ur2 "keel?"
ur [ROOT] wr. ur2; ur5 "root, base; limbs; loin, lap" Akk. išdu; mešrêtu; sūnu; utlu 

UR.SAG
ursaĝ [HERO] wr. ur-saĝ "hero" Akk. qarrādu

UR.|SAL.UR|
urnig [LIONESS] wr. ur-nig "lioness" Akk. nēštu 

UR
lu [PERSON] wr. lu2; mu-lu; mu-lu2; lu10; lu6 "who(m), which; man; (s)he who, that which; of; ruler; person" Akk. amēlu; ša
šuzi [UNMNG] wr. šuzi "?" Akk. ?
teš [PRIDE] wr. teš2 "pride" Akk. bāštu
teš [UNITY] wr. teš2 "unity"
ur [DOG] wr. ur; ĝešur "dog; ~ figurine; ~ toy; lion" Akk. kalbu; labbu
ur [HE] wr. ur5; ur "he; that, this same; maid, female slave; one; corresponding (to one another); like (one another)" Akk. amtu; ištēn; mithāru; šû
ur [MAN




A forrás: Pennsylvania Sumerian Dictionary Project 

psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 116
Tegnapi: 271
Heti: 1 352
Havi: 2 980
Össz.: 342 192

Látogatottság növelés
Oldal: az "sz" (szár) rovásjel
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »