Varga Géza: A székely rovásírás

A székely rovásírás ak szójele

A székely írás egyik "k" betűjét (pontosabban szó, szótag-, vagy szótagcsoport-jelét) mutatom be e cikkben.

1/a. ábra. A székely írás "ak" (patak, Heraklész) jele a nikolsburgi ábécéből; a hullám alakú jelet függőlegesre állították a rovástechnológia szükségleteinek megfelelően; e jelnek van egy alig eltérő formájú (tükrözött) változata a nikolsburgi ábécében, amelyik általában az "ü", itt a nikolsburgi jelsorban azonban az "ö/ő" betűnket jelöli - ezek az utóbbi alakok az ügy "folyó" szavunk jeléből keletkeztek

A székely "ak" párhuzamai

Nem csupán a székely rovásírás ismert emlékein találjuk meg az "ak" jelet, hanem távoli írásrendszerekben, régészeti leleteken, valamint a népi alkotásokon is felbukkannak a formai és/vagy tartalmi párhuzamai. Az 1993-ban elvégzett valószínűségszámítás szerint a távoli formai megfelelők nem véletlen egyezések, hanem a jelek genetikus (származási) kapcsolatának bizonyítékai. Az ibér írás hasonló jele rokona a székely írás "ak" jelének és az inka ruhamintán található jelnek is. Ezt a meglepő tényt csak egy kőkori írás világméretű elterjedésével lehet magyarázni. E kőkori írás jelei az ősvallás jelkészletéből származtak és az ősvallás legfontosabb témáit illusztrálták. A fennmaradt ábrázolásokon az ősvallási összefüggések felismerhetők és segítségükkel - felhasználva az összehasonlító vallástörténet ismert adatait - az ősvallás egyes elméleti tételeit is megérthetjük.

1/d. ábra. Az "ak" jel barokkos alakváltozata az énlakai rovásírásos mennyezetkazettán  az ecsettel való festésnek köszönhető; ugyanúgy jelentést hordoz, mint a fenti nikolsburgi jel, csak egy világmodell részét képezi és a kőkori eredetű világelképzelés egyik elemét (az óceánt, vö. Ókeanosz!) jelképezi

1/e. ábra. Egy kirgiz szőnyeg "ak" jele a felülnézeti világmodell keretéből szintén az óceán jelképe

1/f. ábra. A csornai hun szíjvég "ak" szójele egy szembőlnézeti világmodell (egy magas kő formula) központi jele, amely az Istennel azonosított Tejútra utal

1/i. ábra. Az Isszik-kurgánban talált feliratos szkíta ezüstcsésze egyik jele

1/j. ábra. Az ibér írás "z" betűje; a hangalak eltérése arra utal, hogy az "ak" (Ókeánosz, patak) szóértéket lefordították idegen nyelvre, vagy másik (rokon értelmű, pl. a zivatar) szóval helyettesítették (vö. az indiai mitológiában Szavitar isten ismeri a folyók forrását!)

1/k. ábra. Kínai jel a Kr. e. 4800 - 4200 közötti Yang shao kultúrából; a sztyeppén és Szibériában a kőkor óta ismert jelet ekkor már átvették a kínaiak is, akiket ezekben az évezredekben az írástörténeti és régészeti megfontolások alapján egészen a Xia dinasztia bukásáig a hunok ősei civilizálhattak

1/l. ábra. A hettita folyó szójel Diringer nyomán (a székely "ak" jel megfelelője); hullámot ábrázol az eredeti (vízszintes) változatban, mert a hettiták által alkalmazott kőbe vésésnek ez a vízszintes helyzet is megfelelt; azt bizonyítja, hogy a jel (és a hozzá kötődő ősvallási elképzelés is) széles körben ismert lehetett

1/m. ábra. A kínai írásban meglévő párhuzamok (Karlgren 505. jele); a Karlgren által a jelhez fűzött rövid megjegyzés (" yi cyclical character ... loan for id. guts of a fish") folyóra utal

1/n. ábra. Pecsétnyomó a Cucuteni kultúrából (Moldávia, Calu, Makkay János nyomán); a pecsét a Napot ábrázolja a belőle fakadó Tejúttal; a lenyomaton az "ak" szójelnek megfelelő jelforma jelenik meg

1/o. ábra. Inka ruhaminta "ak" formájú jele (fotógrafika); a ruhamintán szinte csak székely jelek megfelelőit találjuk, ami arra utal, hogy az egyezés nem véletlen, hanem az ősvallási jelrendszerek közötti összefüggésről és megfelelésről van szó

Az ibér és a székely jelek között is több formai párhuzamot találunk. Néhányan régen nyilvántartjuk ezt a tényt, azonban eddig még senki sem dolgozott ki magyarázatot a jelenségre. A rokonságszerű párhuzamok egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a keletről érkező kelták elterjesztették a keleti írásjeleket is az Ibér félszigeten. Ennek azonban ellene mond az a tény, hogy a Preneusokban lévő Mas d" Azil-i barlangban talált kavicsokon már a paleolitikumban is megtalálható a székely jelek 20 párhuzama.

Az alább bemutatott (a két székely "k"-nak megfelelő formájú) keltibér jelek hasonló hangalakkal is rendelkeznek (a ki és ku szótagot jelölik).

2. ábra. Keltibér-székely jelpárhuzamok (Pecze László táblázata)

1/g. ábra. Az ótürk írás "a" betűje Doblhofer nyomán; a jel hangalakja keletkezhetett a hunoktól átvett "ak" szójelből egy szabályos akrofónia során

1/h. ábra. Az ótürk írás egyik "k" jele, amelyet "a" előtt és után használtak (Simon Péter nyomán); ez a "k" jel egy eredeti "ak" szójelből keletkezhetett a fenti ótürk "a" jellel egyetemben, jelhasadással

Ennek az átmenetnek (akrofóniának) két "k" jelünk esetében is sikerült megtalálni a bizonyítékait az ótürk és a székely írásban.

- A "kő" szójeléből keletkezett a "k" és az "ö/ő" betű.

- Az "ak" szójeléből keletkezett az "a" mellett használható "k", valamint az "a" betű (1/g. és 1/h. ábra).

Ezek az összefüggések a székely és az ótürk írás kapcsolatát új megvilágításba helyezik. Azt már tudjuk, hogy a székely írás nem származtatható az ótürk írásból (bár száz éven keresztül ezt hangoztatták a finnugrista "szakértők"). A finnugrista eredeztetéselmélet kudarcát az okozta, hogy az írásokat csak betűírásként voltak hajlandók tárgyalni és értelmezni, ami szükségképpen vezetett tévútra. Ezek az írások szó- szótagoló rendszerekként szolgáltak egykor s a rokonságuk is így érthető csak meg. Ebben az esetben belátható, hogy az ótürk és a székely írás kialakulásának folyamata hasonló jellegű volt és ezt a két írást valamilyen rokonság jellegű kapcsolat fűzheti egymáshoz - sok más, például a hettita hieroglif (luwiai) és a kínai írással való rokonság mellett.

Ez az írástörténeti folyamat (amely a szójelekből betűket hozott létre és amely a székely és az ótürk írások összevetésére kényszerít bennünket) feltehetően a hatti-szkíta-hun történet kereteiben és környezetében zajlott le az időszámításunk kezdetét megelőző (és követő?) évezredekben.

A székely rovásírás "k" jelei

A székely rovásírásnak több "k" jele is van, amelyek eredetileg szójelek voltak. Egy írásnak azért van több "k" jele, mert ezek valaha eltérő szavakat jelöltek. Napjainkban ezek szótag-, vagy szótagcsoport-jelként, esetleg betűként használatosak. Közülük kettő (az "ak" és az " ek ") ismertebb, a harmadik (a "kő" szójele és a belőle kialakult "k") nem közismert.

Az "ak" és a "kő" szójelek esetében (a magyar, vagy a nemzetközi jelanyagban) kimutatható egy jelhasadás, amikor mindegyik szójelből két betű: egy magánhangzó és egy mássalhangzó is keletkezett.

Az irodalom álláspontja megoszlik a tekintetben, hogy a két ismert "k" jelünket mikor kell használni. Van aki a szó végén az egyiket, a szó belsejében a másikat használná; míg mások az egyiket a mély, a másikat a magas hangrendű szavakban alkalmaznák. A székely korból származó (tehát viszonylag kései) rovásírásos emlékeinken ellenőrízhető gyakorlat azonban egyik elméletet sem támogatja, mert az alkalmazás egyik elmélethez sem igazodik.

E rendezetlen állapot törvényszerűen alakul ki akkor, amikor egy korábbi szó-szótagoló írásban háttérbe szorul a szójelek és a szótagjelek használata, illetve ezeket, vagy ezek egy leszármazottját a továbbiakban betűként használják. Thelegdi Rudimentája és a nikolsburgi ábécé jelsora szerencsére még fenntartotta azt a nemzetközileg is kimutatható eredeti hagyományt, miszerint a most vizsgált és az 1. ábrán bemutatott "k" jelünk az "a" hanghoz kötődik. A nemzetközi párhuzamok és az ősvallás segítségével az eredeti és ma is helyes alkalmazási mód tisztázható.

A székely "ak" használata a klasszikus székely írásban

Thelegdi János így írja le az általa ismert két székely "k" közötti különbséget aRudimenta c. művében:

" Miben különbözik az  és  az ?

Semmiben sem különböznek azon kívül, hogy a  szavak elején és végén, ha a magánhangzó következik utána, kényelmesebben használható és a szó végén mindig megrövidíttetik."

E talányos mondatok lehetőséget adnak több eltérő értelmezésre is.

Thelegdi az alábbi példákkal illusztrálta a jel használatát:

1/b. ábra. Thelegdi János példái az "ak" jel használatára; mindkét esetben (tulajdonképpen feleslegesen, de a hettita ékírásban esetenként tapasztalható gyakorlathoz hasonlóan) kiírta az "ak" jel mellé az "a" betűt is

A példáiból nyilvánvaló, hogy ezt a "k" betűt az "a" magánhangzóval összefüggésben lehet használni - akár az ótürk írásban is. Ez azt jelentheti, hogy ez a "k" eredetileg az "ak" szójele volt.

1/c. ábra. Szemerey Zsolt táblázata a székely "ak" klasszikus székely írásban való előfordulásairól; ugyanaz a két (Z-hez és N-hez hasonló) formai változat fordul elő itt is, mint amelyiket az ótürk írásból alább bemutatunk

A jel képi tartalma

A jel egy hullámot ábrázol. A hettita hieroglif (luwiai) írásban ez a "folyó" jele. Ezért némi joggal gondoljuk pusztán a jelforma és a hettita párhuzam alapján is, hogy a székely "ak" szintén folyót, patakot, vagy vizet jelölt eredetileg. Az ősvallásban élő ember számára a "folyó" elsősorban az égi folyó: a Tejutat jelentette, amely azonos volt az égigérő fával és az istennel is, akitől származunk.

A jelforma a felülnézeti világmodellek keretében

A felülnézeti világmodellek jelei a világ részeit ábrázolják. Általában felismerhetők arról, hogy négyzet, vagy kör alakúak; hogy a belsejük negyedelt; s hogy a sarkaik hangsúlyozottak. Központjukban többnyire az Isten, vagy a teremtett és rendezett Föld jelképét, esetleg a négy szent folyó ábrázolását találjuk. A keret folyót, szőlőindát, vagy hegyeket ábrázol. Az "ak" jelforma azért fordul elő gyakran a felülnézeti világmodellek keretében, mert az antik világelképzelés szerint a teremtett és rendezett szárazföldet körülölelő óceánt jelöli.

2/a. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazettát festő Muzsnai Dakó György nyilvánvalóan ismerte a székely rovásírást, ezért tudatosan alkalmazhatta a rovásjeleket a kazetta sarkaiban (ahol az "Egy usten" ligatúrát találjuk) és a keret oldalfelezőin is (ahol az "ak" szójelet találjuk)

2/b. ábra. Kirgiz szőnyeg

2/c. ábra. Inka ruhaminta részlete az "ak" jel megfelelőjével (fotógrafika); az "ak" jel a világmodell két sarkában látható, míg a másik két sarokban az "us" (ős) jel párhuzama van; ez arra utalhat, hogy Ak (Óg király, Heraklész) a sarkok istene volt, akinek a jelzője és a szerepe az ős; ez megfelel annak, amit a görög források írnak Heraklészről, a szkíták ősapjáról - aki a mítosz szerint Szkítia első betelepítője volt (ami kb. 40 000 évvel ezelőtt történt, az indiánok őseinek Amerikába vándorlása előtt)

2/d. ábra. Szkíta világmodell Kelermeszről: a Föld szójelét az Ak (Ókeánosz) jelképei kerítik körül

A jelforma a szembőlnézeti világmodellek tengelyében

.

A szembőlnézeti világmodellek az eget tartó fa kompozíció változatai, amelyekben a fa a Tejútnak felel meg.

3/a. ábra. A csornai hun szíjvég szembőlnézeti világmodellje a Tejutat (az égi folyót) ábrázolja; a mellette lévő, hegyeket ábrázoló jelek a "magas kő" olvasatot adják; a szkíta kortól az Árpád-korig használt "magas kő" formula a lépcsős toronytemplom neve; e hun jelek a Tejútat az égbe vezető úttal azonosítják, amelyet eleink a lépcsős toronytemplomokkal jelképeztek (ilyenekről Hérodotosz is beszámolt s az ujgurok földjén ma is látható belőlük vagy száz)

A jel hangalakja

A jel az ak szót jelöli. Az Ószövetségben is említett Óg király nevéből alakult (vö. Ókeánosz, Oka, patak!). Óg királyt a görögök Heraklész (her Ak am. úr Óg) néven említették és a szkíták ősatyjaként tartottak számon. A károk Heraklészt Magor néven tisztelték. E szótag változata szerepel a magyar (vö.Muagerisz!), sőt az onogur népnevünkben is, mert a népeket egykor az isteni őseik alapján tartották nyilván.

************************************************************

A székely írás ak szójelének párhuzama egy equadori sziklarajzon

A Manuel Palacios által küldött fényképeken a székely írás sok jelének párhuzamát megtaláljuk.

1. ábra. A székely írás "ak" szójeléhez hasonló equadori jel; az eurázsiai megfelelője eredetileg Óg király (görögösen Heraklész) jelképe volt; feltehetően az Újvilágban is egy hasonló jellegű istenalak jelképeként szolgált

 2. ábra. A jelekkel telezsúfolt equadori szikla felülete (Manuel Palacios fényképe), az 1. ábrán kiemelt jel a sziklafelület felső-középső részéről származik

 Az equadori sziklán zavarbaejtően sok kacskaringós jel található. Első pillantásra ezek semmilyen rendet nem követnek, az avatatlan szem számára véletlenszerűen burjánzanak, mintha csak díszítő szerepük lenne. Azonban egy alaposabb szemügyrevétel során az derül ki, hogy igen sok jel ismerős Eurázsia jelkincséből, sőt az összetartozásuk is nyilvánvalóvá válik. Olyan jelek sorakoznak itt a kövön, amelyek egy széles körben elterjedt vallás összetartozó fogalmait rögzítik. Ez némi halvány lehetőséget kínál a régi indián kultúra (írás, vallás, nyelv) megismerésére.

Ugyanez a jel megjelenik másutt is az indián emlékeken, például egy inka uralkodó köpenyén. Azon a köpenyen is hasonló a helyzet a sziklán lévőhöz: sok más jelet is találunk, amelyek székely rovásjelekre emlékeztetnek. Azaz nem egyetlen jel véletlen hasonlóságáról, hanem egy határozott jelentéskört rögzítő jelrendszer egyezéséről van szó mindkét esetben. Ez lehetőséget kínál a jelek értelmezésére.

A székely "ak" jel hullámot ábrázol és Eurázsiában az Ószövetségben említett Óg király nevét őrizte meg. Óg király neve a görög mitológiában Heraklész alakban maradt fenn. Ő a szkíták ősapja és a sztyepp első benépesítője.

Heraklész egyik jele ez az "ak" jel, amelynek hangalakja az Aquincum "jó ívóvíz", óceán (Ókeánosz), az Oka folyó és a patak "pat(er) Óg" szavunkban is fennmaradt – azaz mindegyik esetben vizet jelöl. A patak azonos lehetett a Tejúttal (az égigérő fával), az óceán pedig a nagy teremtőerejű vízzel, ami az ősvallási elképzelés szerint körülveszi a teremtett és rendezett Földet.

A felsorolt szavak különböző nyelvek és nyelvcsaládok szavai, ami igen régi (nyelvcsaládok előtti) eredetre utal.

Heraklész másik jele a hegyet ábrázoló székely "s" ( sarok = szár Óg "Óg király") jel, amely arra utal, hogy Heraklész azonos volt az eget és a Földet összekötő világoszloppal (világheggyel, égigérő fával, Tejúttal). A régiek a Föld és az ég kapcsolódását a Föld sarkain képzelték el.

Ez a ma már alig érthető híradás Heraklészről és a sztyepp benépesítéséről ama népcsoport emlékezete lehet, amely 50 - 40 000 évvel ezelőtt a Turáni alföldön keresztül Szibériába költözött, s amelynek egyes csoportjai eljutottak Amerikába is mintegy 40 – 30 000 éve.

A vándorok tarsolyában már ott volt egy ősvallási jellegű fonetikus jelkészlet, közöttük – a párhuzamok alapján – ez az "ak" jel is.

Az indián nyelvek ismerőinek érdekes kutatási feladatot kínál ez az összefüggésrendszer. Talán sikerül megtalálni azt az indián istenalakot, vagy azon istenek csoportját, aki(k)nek az alakja összevethető Óg királlyal (Heraklésszel). Ehhez meg kell vizsgálni az indián istenek szerepét és nevét is. Találhatunk olyan indián közszavakat is, amelyek az említett jelek és istenek kapcsolatrendszeréhez tartoznak.

Például igen csábító arra gondolni, hogy Tenochtitlán névadója (Tenoch = ten Óg "Óg isten"?) megfeleltethető az Ószövetségben említett Óg királynak (görögösen Heraklésznek). Az indián emlékezet szerint Tenoch volt az a hős, aki a város területére vezette a népét. Ez a szerep emlékeztet Heraklészre (Óg királyra), aki a Közel-Keletről indulván benépesítette a sztyeppét. Népének egyik csoportja Szibérián keresztül juthatott el Amerikába. Ennek a hatalmas vándorlásnak az elejéről az Ószövetség és a görög hagyomány, a végéről pedig az indiánok emlékezete tájékoztat.

Hangsúlyoznunk kell, hogy nem egy-egy magányos jel megfeleléséről van szó, hanem húsznál is többről, azaz egy komplex rendszerről. A jelekhez társított ősvallási magyarázat a mai ember számára szokatlan lehet; azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a régiek az ősvallásban éltek; számukra ez az ősvallási értelmezés mindennél fontosabb lehetett.

3. ábra. Inka palást mintájának részlete (fotógrafika)

  4. ábra. A csornai hun szíjvég hasonló alakú szójele

  5. ábra. A székely írás "ak" jele az énlakai feliratból

 6. ábra. A teremtett és rendezett földet körülölelő óceánra utaló "ak" (Ókeánosz, Heraklész) jel az énlakai rovásírásos mennyezetkazetták oldalfelezőjéről

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat