1/a. ábra. A székely írás "ak" (patak, Heraklész) jele a nikolsburgi ábécéből; a hullám alakú jelet függőlegesre állították a rovástechnológia szükségleteinek megfelelően; e jelnek van egy alig eltérő formájú (tükrözött) változata a nikolsburgi ábécében, amelyik általában az "ü", itt a nikolsburgi jelsorban azonban az "ö/ő" betűnket jelöli - ezek az utóbbi alakok az ügy "folyó" szavunk jeléből keletkeztek
A székely "ak" párhuzamai
Nem csupán a székely rovásírás ismert emlékein találjuk meg az "ak" jelet, hanem távoli írásrendszerekben, régészeti leleteken, valamint a népi alkotásokon is felbukkannak a formai és/vagy tartalmi párhuzamai. Az 1993-ban elvégzett valószínűségszámítás szerint a távoli formai megfelelők nem véletlen egyezések, hanem a jelek genetikus (származási) kapcsolatának bizonyítékai. Az ibér írás hasonló jele rokona a székely írás "ak" jelének és az inka ruhamintán található jelnek is. Ezt a meglepő tényt csak egy kőkori írás világméretű elterjedésével lehet magyarázni. E kőkori írás jelei az ősvallás jelkészletéből származtak és az ősvallás legfontosabb témáit illusztrálták. A fennmaradt ábrázolásokon az ősvallási összefüggések felismerhetők és segítségükkel - felhasználva az összehasonlító vallástörténet ismert adatait - az ősvallás egyes elméleti tételeit is megérthetjük.
1/j. ábra. Az ibér írás "z" betűje; a hangalak eltérése arra utal, hogy az "ak" (Ókeánosz, patak) szóértéket lefordították idegen nyelvre, vagy másik (rokon értelmű, pl. a zivatar) szóval helyettesítették (vö. az indiai mitológiában Szavitar isten ismeri a folyók forrását!)
1/m. ábra. A kínai írásban meglévő párhuzamok (Karlgren 505. jele); a Karlgren által a jelhez fűzött rövid megjegyzés (" yi cyclical character ... loan for id. guts of a fish") folyóra utal
Az ibér és a székely jelek között is több formai párhuzamot találunk. Néhányan régen nyilvántartjuk ezt a tényt, azonban eddig még senki sem dolgozott ki magyarázatot a jelenségre. A rokonságszerű párhuzamok egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a keletről érkező kelták elterjesztették a keleti írásjeleket is az Ibér félszigeten. Ennek azonban ellene mond az a tény, hogy a Preneusokban lévő Mas d" Azil-i barlangban talált kavicsokon már a paleolitikumban is megtalálható a székely jelek 20 párhuzama.
Az alább bemutatott (a két székely "k"-nak megfelelő formájú) keltibér jelek hasonló hangalakkal is rendelkeznek (a ki és ku szótagot jelölik).
1/h. ábra. Az ótürk írás egyik "k" jele, amelyet "a" előtt és után használtak (Simon Péter nyomán); ez a "k" jel egy eredeti "ak" szójelből keletkezhetett a fenti ótürk "a" jellel egyetemben, jelhasadással
Ennek az átmenetnek (akrofóniának) két "k" jelünk esetében is sikerült megtalálni a bizonyítékait az ótürk és a székely írásban.
- A "kő" szójeléből keletkezett a "k" és az "ö/ő" betű.
- Az "ak" szójeléből keletkezett az "a" mellett használható "k", valamint az "a" betű (1/g. és 1/h. ábra).
Ez az írástörténeti folyamat (amely a szójelekből betűket hozott létre és amely a székely és az ótürk írások összevetésére kényszerít bennünket) feltehetően a hatti-szkíta-hun történet kereteiben és környezetében zajlott le az időszámításunk kezdetét megelőző (és követő?) évezredekben.
A székely "ak" használata a klasszikus székely írásban
Semmiben sem különböznek azon kívül, hogy a szavak elején és végén, ha a magánhangzó következik utána, kényelmesebben használható és a szó végén mindig megrövidíttetik."
E talányos mondatok lehetőséget adnak több eltérő értelmezésre is.
Thelegdi az alábbi példákkal illusztrálta a jel használatát:
A példáiból nyilvánvaló, hogy ezt a "k" betűt az "a" magánhangzóval összefüggésben lehet használni - akár az ótürk írásban is. Ez azt jelentheti, hogy ez a "k" eredetileg az "ak" szójele volt.
A jel képi tartalma
A jelforma a felülnézeti világmodellek keretében
A felülnézeti világmodellek jelei a világ részeit ábrázolják. Általában felismerhetők arról, hogy négyzet, vagy kör alakúak; hogy a belsejük negyedelt; s hogy a sarkaik hangsúlyozottak. Központjukban többnyire az Isten, vagy a teremtett és rendezett Föld jelképét, esetleg a négy szent folyó ábrázolását találjuk. A keret folyót, szőlőindát, vagy hegyeket ábrázol. Az "ak" jelforma azért fordul elő gyakran a felülnézeti világmodellek keretében, mert az antik világelképzelés szerint a teremtett és rendezett szárazföldet körülölelő óceánt jelöli.
A jel hangalakja
A jel az ak szót jelöli. Az Ószövetségben is említett Óg király nevéből alakult (vö. Ókeánosz, Oka, patak!). Óg királyt a görögök Heraklész (her Ak am. úr Óg) néven említették és a szkíták ősatyjaként tartottak számon. A károk Heraklészt Magor néven tisztelték. E szótag változata szerepel a magyar (vö.Muagerisz!), sőt az onogur népnevünkben is, mert a népeket egykor az isteni őseik alapján tartották nyilván.
************************************************************
A székely írás ak szójelének párhuzama egy equadori sziklarajzon
A Manuel Palacios által küldött fényképeken a székely írás sok jelének párhuzamát megtaláljuk.
1. ábra. A székely írás "ak" szójeléhez hasonló equadori jel; az eurázsiai megfelelője eredetileg Óg király (görögösen Heraklész) jelképe volt; feltehetően az Újvilágban is egy hasonló jellegű istenalak jelképeként szolgált
2. ábra. A jelekkel telezsúfolt equadori szikla felülete (Manuel Palacios fényképe), az 1. ábrán kiemelt jel a sziklafelület felső-középső részéről származik
Az equadori sziklán zavarbaejtően sok kacskaringós jel található. Első pillantásra ezek semmilyen rendet nem követnek, az avatatlan szem számára véletlenszerűen burjánzanak, mintha csak díszítő szerepük lenne. Azonban egy alaposabb szemügyrevétel során az derül ki, hogy igen sok jel ismerős Eurázsia jelkincséből, sőt az összetartozásuk is nyilvánvalóvá válik. Olyan jelek sorakoznak itt a kövön, amelyek egy széles körben elterjedt vallás összetartozó fogalmait rögzítik. Ez némi halvány lehetőséget kínál a régi indián kultúra (írás, vallás, nyelv) megismerésére.
Ugyanez a jel megjelenik másutt is az indián emlékeken, például egy inka uralkodó köpenyén. Azon a köpenyen is hasonló a helyzet a sziklán lévőhöz: sok más jelet is találunk, amelyek székely rovásjelekre emlékeztetnek. Azaz nem egyetlen jel véletlen hasonlóságáról, hanem egy határozott jelentéskört rögzítő jelrendszer egyezéséről van szó mindkét esetben. Ez lehetőséget kínál a jelek értelmezésére.
A székely "ak" jel hullámot ábrázol és Eurázsiában az Ószövetségben említett Óg király nevét őrizte meg. Óg király neve a görög mitológiában Heraklész alakban maradt fenn. Ő a szkíták ősapja és a sztyepp első benépesítője.
Heraklész egyik jele ez az "ak" jel, amelynek hangalakja az Aquincum "jó ívóvíz", óceán (Ókeánosz), az Oka folyó és a patak "pat(er) Óg" szavunkban is fennmaradt – azaz mindegyik esetben vizet jelöl. A patak azonos lehetett a Tejúttal (az égigérő fával), az óceán pedig a nagy teremtőerejű vízzel, ami az ősvallási elképzelés szerint körülveszi a teremtett és rendezett Földet.
A felsorolt szavak különböző nyelvek és nyelvcsaládok szavai, ami igen régi (nyelvcsaládok előtti) eredetre utal.
Heraklész másik jele a hegyet ábrázoló székely "s" ( sarok = szár Óg "Óg király") jel, amely arra utal, hogy Heraklész azonos volt az eget és a Földet összekötő világoszloppal (világheggyel, égigérő fával, Tejúttal). A régiek a Föld és az ég kapcsolódását a Föld sarkain képzelték el.
Ez a ma már alig érthető híradás Heraklészről és a sztyepp benépesítéséről ama népcsoport emlékezete lehet, amely 50 - 40 000 évvel ezelőtt a Turáni alföldön keresztül Szibériába költözött, s amelynek egyes csoportjai eljutottak Amerikába is mintegy 40 – 30 000 éve.
A vándorok tarsolyában már ott volt egy ősvallási jellegű fonetikus jelkészlet, közöttük – a párhuzamok alapján – ez az "ak" jel is.
Az indián nyelvek ismerőinek érdekes kutatási feladatot kínál ez az összefüggésrendszer. Talán sikerül megtalálni azt az indián istenalakot, vagy azon istenek csoportját, aki(k)nek az alakja összevethető Óg királlyal (Heraklésszel). Ehhez meg kell vizsgálni az indián istenek szerepét és nevét is. Találhatunk olyan indián közszavakat is, amelyek az említett jelek és istenek kapcsolatrendszeréhez tartoznak.
Például igen csábító arra gondolni, hogy Tenochtitlán névadója (Tenoch = ten Óg "Óg isten"?) megfeleltethető az Ószövetségben említett Óg királynak (görögösen Heraklésznek). Az indián emlékezet szerint Tenoch volt az a hős, aki a város területére vezette a népét. Ez a szerep emlékeztet Heraklészre (Óg királyra), aki a Közel-Keletről indulván benépesítette a sztyeppét. Népének egyik csoportja Szibérián keresztül juthatott el Amerikába. Ennek a hatalmas vándorlásnak az elejéről az Ószövetség és a görög hagyomány, a végéről pedig az indiánok emlékezete tájékoztat.
Hangsúlyoznunk kell, hogy nem egy-egy magányos jel megfeleléséről van szó, hanem húsznál is többről, azaz egy komplex rendszerről. A jelekhez társított ősvallási magyarázat a mai ember számára szokatlan lehet; azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a régiek az ősvallásban éltek; számukra ez az ősvallási értelmezés mindennél fontosabb lehetett.
3. ábra. Inka palást mintájának részlete (fotógrafika)
4. ábra. A csornai hun szíjvég hasonló alakú szójele
5. ábra. A székely írás "ak" jele az énlakai feliratból
6. ábra. A teremtett és rendezett földet körülölelő óceánra utaló "ak" (Ókeánosz, Heraklész) jel az énlakai rovásírásos mennyezetkazetták oldalfelezőjéről