Veleméri sindü világmodelljének nepáli magar párhuzama

A veleméri Sindümúzeum népi tetőcserepein kivételes jeltörténeti értékű rajzokkal találkozhatunk. Az egyik sindürajz pontos párhuzamát megtaláljuk a nepáli magaroknál is. 

1. ábra. Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) a pillanatnyilag átépítés miatt nem látogatható Sindümúzeum raktárából

A sindü belsejében egy X alakú jel - a székely írás "b" (Bél, belső) jelének párhuzama - látható. Ez a jel az Ószövetségben is említett négy szent folyó rajza. Ezek egy, a Teremtés helyszínén fakadó forrásból, az Éden területéről tartanak négy irányba, a négy világtáj felé. A folyók a valóságban is léteznek és azonosíthatók: ezek a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz. 

Ez a táj azért őrződött meg a népek emlékezetében Édenként, mert a jégkorszak előtt itt alakult ki az emberiség első magaskultúrája, itt alkotta meg a társadalmi együttéléshez szükséges törvényeit és itt szerezte meg az életben maradáshoz szükséges szaktudását. Itt teremtette meg az írását is - amely a székely rovásírás őse volt.

Az X alakú jel egyenesei között körbe zárt kereszt alakú jelek találhatók - ezek a székely írás "f" (Föld) jelével, az asztrológusok "Föld" jelével, valamint a kínai írás "Föld" szójelével azonosíthatók. Ez az Éden térképe, amely a négy szent folyót és a horizontot tünteti fel.

A sindü rajza a teremtett és rendezett világot mutatja be, hangsúlyozva a négy világtájat. Ismert, hogy a sumér uralkodók magukat a négy világtáj urának tartották s ugyanezt jelenti a magyar koronázási ordóban szereplő négy kardvágás is. A kínaiak ehhez csak annyit tettek hozzá, hogy a közép jelentőségét kiemelték s szerintük ezzel a világnak öt tája lett. A mi veleméri ábránk erre a kínai felfogásra emlékeztet azáltal, hogy az X alakú "b" (Bél, belső) jel kiemelten jelöli a világ közepét is. 

A veleméri sindü (tetőcserép) rajza világos mondanivalót közöl, amelyet a székely jelek segítségével könnyen értelmezhetünk. Az ősvallási mondanivalón túl azt is elárulja, hogy a székely rovásírás kőkori eredetű ősvallási szimbólumokból (szójelekből) alakult ki.

2. ábra. Nepáli magar sámándob rajza Hoppál Mihály nyomán 

A veleméri világmodell pontos megfelelőjét (egy magar sámándobról) Hoppál Mihály mutatta be legutóbb megjelent, sámánokat és sámánjelképeket közreadó szép kötetében. (A kötetből hiányoznak a székely jelekre való utalások, bár a kötet tele van erre okot adó képekkel.)

Mi következik e pontos magyar-magar párhuzamból?

A gondolati háttér azonossága feltétlenül. Azaz a magar rajz ugyanúgy felülnézeti világmodell, mint az őrségi. Ugyanazt az Édent ábrázolja mindkettő ugyanazokkal a jelekkel és ugyanazzal a képszerkezettel.

Ebből következően közös eredetű a mitológia és az írás is. Kérdéses marad azonban a pontos történeti kapcsolat. Részletekbe menően nem ismerjük a leszármazás folyamatát. Nem tudjuk, hogy miképpen lehetnek ezek közös eredetűek, ha ilyen nagy térbeli távolság választja el egymástól ezt a két népet. 

A magyar hagyományban megmaradt annak emléke, hogy eleink a sztyeppről költöztek a Kárpát-medencébe. A magarok is emlékeznek arra, hogy ők északról (talán a sztyeppről?) vándoroltak mai hazájukba, ahonnan erősebb népek egykor kiszorították őket. A délre vándorlás időpontja megint csak ismeretlen. 

Ha az elválás a hun időkben történt, akkor előzőleg a dél-szibériai sztyeppéken élhettünk egy közös ősvallást gyakorló, közös jelkincset alkalmazó környezetben. Ha ez bebizonyosodna (de erről még meg kellene győződni) akkor a székely írás koráról és alkalmazásának körülményeiről tudnánk meg valamit. 

Mivel azonban a jelek igen régiek (végső soron kőkoriak), a világmodellek azonosságát sokkal régebbi és áttételeken keresztül (más népek közvetítésével) megvalósuló kapcsolat is megmagyarázhatja. A világ szinte minden táján (Eurázsiában és Amerikában) elterjedt jelkincset majdnem minden nép ismerte és alkalmazta. Ezért találjuk meg például az "f" (Föld) és "b" (Bél, belső) jelet is oly sok helyen. 

A mi világmodellünk azonban e jeleknek egy speciális alkalmazása, amely szűkíti a származtatási lehetőségeket. Azaz a kő- vagy bronzkornál időben és térben közelebbi kapcsolat bizonysága is lehet. 

Adatok és szándék híján nem foglalkozhatunk a két népnév hasonlóságával és a további párhuzamokkal (ilyen pl. a csodaszarvas-monda ismerete a nepáli magaroknál). Maradjon e kérdések megválaszolása a jövő feladata!

Oldal: Veleméri sindü világmodelljének nepáli magar párhuzama
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat