A tiszabezdédi tarsolylemez jelei

A tiszabezdédi tarsolylemezt gyakran idézik annak bizonyítására, hogy a honfoglaló magyarok között lehettek keresztények is. A tarsolylemez azonban székely rovásjelekkel azonosítható ősvallási jelképeket hordoz a felületén, amelyek nem adnak okot kereszténység feltételezésére.

1. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez

A tarsolylemez csak akkor alkalmas a honfoglalók kereszténységének bizonyítására, ha a középen látható keresztet - a székely jeleket figyelmen kívül hagyó finnugrista prekoncepció jegyében - eleve keresztény jelképnek akarjuk tekinteni. Azonban még ekkor is szembeszökő kontrasztot jelentenek a feltételezett keresztény kereszt mellett a tarsolylemezen megtalálható további székely jelek, amelyek aligha nyilváníthatók keresztény jelképnek.

A tiszabezdédi kereszt egy jellegzetes ősvallási ábrázolási konvenció elemeként jelenik meg. A keresztet ugyanis az égigérő fa (a Tejút) törzse öleli körbe, amiből nyilvánvaló, hogy itt a székely "us" jel ("a Tejút hasadékában kelő Isten" ábrázolási konvenció) egyik megvalósulásával találkozunk. Ebből az is nyilvánvaló, hogy a tarsoly készítője a karácsony ünnepére, a napisten születésnapjára kívánta emlékeztetni a környezetét ezzel a mintázattal.

A honfoglalók valóban ismerték a kereszténységet, hiszen a heftalita Hun Birodalomnak (a magyarságot kibocsátó korábbi hazánknak) három keresztény püspöksége is volt. A hun püspökségek az iráni Kavád és Khoszró Nusirván császárok (a magyar krónikákban Keve és Keár) támogatását élvezték, ezzel függhet össze a tarsolylemez iráni jellege. A magyarok (akkori néven a szabírok) az Irán környékéről történt távozásuk után is kapcsolatban voltak az örmény és a bizánci kereszténységgel. Amiből elvileg következtethetnénk a kereszt keresztény voltára is.

Azonban - ha alaposabban elemezzük a tarsolylemezen lévő jeleket - akkor az derül ki, hogy semmi okunk a tiszabezdédi keresztet keresztény jelképnek tekinteni. Ez a kereszt könnyebben minősíthető a pogány vallás keresztjének; hiszen az ősvallás is használta a kereszt jelképet, amely az ősvallásban is az Istent jelképezte. Sőt, maga a keresztény kereszt is csupán az ősvallási istenjelkép átvétele (a közkeletú hiedelemmel ellentétben nem Jézus Krisztus keresztjéből alakult ki a keresztény keresztábrázolás; ugyanis Krisztust a legnagyobb valószínűség szerint nem keresztfára, hanem egy függőleges faoszlopra szegezték). A kereszt már a kőkorban is vallási jelkép volt - ezért használták ekként a prekolumbián indiánok is - amikor és ahol a kereszténységnek még sem híre, sem hamva nem volt.

Jellemző a magyar tudósvilágban e téren uralkodó zavarra a kitűnő Révész László álláspontja: "A honfoglaló magyarok hiedelemvilágának bonyolult, összetett voltát, sokszínűségét legkifejezőbben talán a bezdédi tarsolylemez idézi fel: ennek felületén a bizánci keresztet az életfa ágai fonják körbe, s a kompozíciót két oldalról az iráni mitológiából ismert pávasárkány, illetve szárnyas egyszarvú vigyázza." Révész László több vallás jelképeit vélte felfedezni a tarsolylemezen s ebből arra következtetett, hogy ez a tárgy nem lehet csak a bizánci kereszténység bizonyítéka - ha egyszer a magyar életfát és az iráni pávasárkányt is tartalmazza. A finnugrista környezetben fel sem merülhetett benne, hogy a kereszt a székely rovásírásban is megtalálható, a sárkányt pedig tisztelték a Kína határvidékén élő hun és az Indiába betörö kusán őseink (rokonaink) is - azaz mindhárom jelkép a magyar ősvallás tartozéka.

2. ábra. A tiszabezdédi kereszt Du/Dana isten jelképe

Mivel nincs okunk egy vallási keveredés bizonyítékának tekinteni a tiszabezdédi tarsolylemez ábrázolásait, nem is fogadjuk el ezt az alátámasztást nélkülöző magyarázatot. Bizonyíték hiányában Révész László nyitva hagyja a kérdést, hogy ősvallási, vagy keresztény jelképről van-e szó a tiszabezdédi tarsolylemez keresztje esetében. Ezt a kérdést akkor tudjuk eldönteni, ha megvizsgáljuk a tarsolylemez további jeleit. Amennyiben további keresztény jelképeket is találunk, akkor joggal gondoljuk, hogy a kereszt is keresztény. S ellenkezőleg, ha a további jelek az ősvallás jelei, akkor a kereszt is az ősvallás jelképe. Látni fogjuk, hogy ez utóbbi esetről van szó.

Tágabb kitekintés esetén nem lenne példa nélküli, hogy a keletről magunkkal hozott kereszténység alkalmazta ezt az ősvallási eredetű keresztet és egyúttal az ősvallás jelképeit is. Ez a kevert gyakorlat alátámasztható pl. az (531 táján a hunok számára készített) Szent Korona és a Szent István idejéből származó koronázási palást pogány jeleivel is. Ez egyúttal megmagyarázná azt is, miért az erdélyi templomainkban maradtak fenn az ősvallási jelképekből kialakul székely jelek. (Azért, mert a székelyek megőrízték a hun kori kereszténységüket és véle a kevert jelhasználatot is).

A tiszabezdédi tarsolylemez pávasárkányain szerepel a kacskaringó, a székely írás és az ősvallás "j" (jó) szójele. (A kacskaringó párhuzama szkíta aranyszarvason is megtalálható, de ott van a jogar kristálygömbjének oroszlánján is).

Az állatok testén lévő jelekkel eddig senki sem foglalkozott, amint az alább felsorolt további jelekkel sem. Pedig érdekes következtetések levonását teszi lehetővé. A csukcs szójelek között például megtalálható néhány ehető halfajta jele is - s mindegyik hal-jelen látható egy kacskaringó is (a kacskaringó jelentése ott is "jó"). Azt jelenti ez a kacskaringó (a csukcsoknál is, meg a magyaroknál is), hogy az ősvallás követői jó lényeknek tekintették a pávasárkányokat.

3. ábra. A tiszabezdédi "j" (jó) jel

4. ábra. A tiszabezdédi "s" (sarok) jel

A tiszabezdédi "us" (ős) jel a Tejút hasadéka; az a tény, hogy a tarsolylemezt készítő ötvös ebbe a hasadékba tette a keresztet (az Isten jelképét), arra utal, hogy tisztában volt az ősvallási jelentőségével (a napisten a Tejút hasadékában kél karácsonykor)

A tiszabezdédi "d" (Du, Dana) jel; az istennév d-vel kezdődő változatait megőrízte a krónikás hagyomány Enedubeliánus (Enéh, Du és Bél) nevében, valamint az erdélyi szóhasználat a "Dana verjen meg!" szólásban.

5. ábra. A tiszabezdédi "us" (ős) jel

Oldal: A tiszabezdédi tarsolylemez jelei
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat