Varga Géza: A székely rovásírás
Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A székely írás s (sarok) jele
A székely rovásírásnak több jele is kőkori világmodellek sarok szimbólumából alakult ki. Ezek közé tartozik a "g", az "o/ó" és az "s" betű is. Ebben a cikkben az utóbbival foglalkozunk. A székely rovásírás "s" (sarok) jelének leggyakrabban használt formai változata csupán egy hegyet ábrázol (Kájoni János ferences szerzetes ábécéjéből). Ez a jelforma a legkorábbi előfordulásain két szerepkörben jelenik meg: vagy a felülnézeti világmodellek sarkain, vagy a kozmosz forgástengelyének tövében (az égigérő fa alatt).
Sarok jelkép a felülnézeti világmodellek sarkain
A székely rovásírás "s" betűjéről már 1993-ban tisztáztam (Bronzkori magyar írásbeliség, 78. és 104. o.), hogy a sarok szójeléből egyszerűsödött le az akrofónia során. Ennek felismerésében egyrészt az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta , másrészt a milejszegi mángorló (valamint egy sereg hasonló ősvallási és népi ábrázolás) jelképrendszere segített.
2/a. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta egy felülnézeti világmodell, a székely "f" (Föld) jel képszerű változata, sarkain elolvasható sarokjelképpel
Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta képszerkezete (a körbe, vagy négyzetbe zárt kereszt) a székely írás \"f\" (Föld) betű jének és a kínai írás Föld szójelének képszerkezetével azonos. A világmodell sarkain egy-egy elolvasható növényábrázolás van (ezek olvasata: "Egy Isten", vagy "Sarok Egy Isten"). Az énlakai mennyezetkazettát rovásírást ismerő ember készítette, ezért azt feltételeztem, hogy az ábrázolás lényeges elemei nem véletlenül, hanem tudatos tervezésnek, a hagyományos jelhasználatnak köszönhetően hasonlítanak székely rovásjelekre. A táblát festő Muzsnai Dakó György nem puszta díszítőmotívumokat alkalmazott, hanem ismerte ezek ősvallási jelentőségét is. Hasonló sarokjelképek találhatók a szennai református templom mennyezetkazettáin is - azaz a jelképrendszer egykor az egész magyar nyelvterületen ismert lehetett.
A sarkokon álló elolvasható fa a magyar nép hite szerint az Istennel azonos (ahogyan azt Berze Nagy Jánostól tudjuk), az oldalfelezőkön látható hullámvonal pedig a székely írás "ak" (Ókeánosz) jele (s a régiek úgy tudták, hogy az ismert világot az óceán keretezi). Jelen cikkünk szempontjából mindebből most csak az az érdekes, hogy a kazetta sarkai is rokoníthatók a székely írás "s" (sarok) jelével.
2/b. ábra. Pecsétnyomó Bulgáriából, a Karanovó kultúrából , Makkay János nyomán; a felülnézeti világmodell sarkain a székely "s" betűhöz hasonló sarokjelkép; ez a sarokjelkép ugyanúgy tartalmaz egy függőleges vonalat is, mint az alább látható alsópáhoki "hegyen fa" szimbólum, vagy a sumer til "élet" szójel egyik változata
Sarok jelkép a a forgástengely (az égigérő fa, a Tejút jelképe) alatt
3. ábra. Az énlakai égigérő fa a Föld (egy felülnézeti világmodell) sarkain áll
4/a. ábra. A budafai (balra) és milejszegi (jobbra) mángorlók az énlakai mennyezetkazettához hasonlóan a székely rovásírással rokon jelekkel zsúfoltak
4/b. ábra. A milejszegi mángorló tulipánja (az égigérő fa, azaz a Tejút jelképe) a sarok hegyén áll és a belsejében megtalálható az "us" (ős) rovásjel, amely a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Napra emlékeztet
4/c. ábra. A budafai mángorló égigérő fája kettőskereszt alakú (a kettőskereszt is a Tejút jelképe) és szintén a sarok hegyén áll
5. ábra. Hortobágyi ivókürt rajza a sarok hegyén álló égigérő fáról (Makoldi Sándor nyomán)
A hasonló népi ábrázolások sora nem hagy kétséget afelől, hogy ez a jelrendszer az egész magyar nép tulajdona volt és az ősvallásból (a hun-avar korból) öröklődött.
6/a. ábra. Az udvarhelyszéki bokály kettőskereszt alakú fája a lépcsős toronytemplomra (zikkuratra) emlékeztető világhegyen áll (Csupor István kötetéből)
6/b. ábra. A zikkuraton álló kettőskereszt (Tejút jelkép) egy magyar báni dénáron; a lépcsős hegyen álló kettőskereszt azért lehetett uralkodói szimbólum, mert az ősvallási elképzelés szerint a királyi hatalom a Tejúttal azonosított Istentől származik; ez a nézet a magyar uralkodói dinasztiában a hun kortól folyamatosan megőrződött, a jelképrendszer mindvégig, a keresztény korban is használatban maradt
6/c. ábra. Kusán, vagy masszagéta zikkurat aranylemezből kivágva az észak-afganisztáni Shibarganból (Kr. e. 1 - Kr. u. 1. század); ez a sarokábrázolás ugyanannak az ősvallási jelképnek egy megfogalmazása, mint amit a magyar báni dénáron, vagy a népi ábrázolásokon láthatunk - azaz a székely "s" (sarok) jel változata, vagy rokona ez az aranyból formázott jel is
6/d. ábra. Hun csat zikkurat ábrázolásával (Bóna István nyomán); e szerint asarok jelképet és annak zikkuratot ábrázoló változatát ismerték a hunok is; a csat ábrázolása a hunok által Kínában, a mai ujgur területeken földből és kőből emelt, esetenként lépcsős piramisokra emlékeztet
7. ábra. A sumer nun "herceg" (balra) és a kínai wang "uralkodó" (jobbra) szójele egyaránt hegyen álló kettőskeresztet ábrázol; a magyar uralkodó hármashalmon álló kettőskeresztes jelképe ezekkel rokon: a kínai wang szó ahun nyelv (a hun Xia dinasztia) hatására gyökeresedett meg a kínai nyelvben, tulajdonképpen a mi bán szavunk kínai változata
8. ábra. Az alsópáhoki tál égigérő fája is a sarok hegyén áll, de a hegy rajzában egy függőleges vonal is található
9. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Szent Pál zománcán egy végsőkig leegyszerűsített, jelszerűvé vált ábrázolását találjuk meg a hegyen álló, égigérő fának; a fa a székely "sz" (szár), a hegy pedig a székely "s" (sarok) megfelelője
Érdemes a fentieket összevetni a székely rovásírás "s" betűivel. Ezeket a kitűnő Szemerey Zsolt gyűjtötte össze és adta ki egy fénymásolatban sokszorosított kéziratban.
10. ábra. A csencsói sarokkő sarok szójele (a kő fényképét Szász Tibor Andrásnak köszönöm)
11. ábra. A székely írás "zászlós s" jele az énlakai feliratból
12. ábra. A tusnádi sarokisten "szár/úr Ak isten" ligatúra Herak(lész) isten jelképe; az elolvasható, növényre emlékeztető usten "ős Ten, Isten" szójel asarok hegyén áll
13. ábra. A székely rovásírás "s" betűinek formavilága Szemerey Zsolt táblázatában (mint azt egy beszélgetésünk során elmondta, az énlakai "s" betűkről tévesen retusálta le a zászlócskát)
Amennyiben összevetjük a székely "s" jelek formai változatait a hegyen álló fa (a Tejút) fentebb látható ábrázolásaival, akkor nyilvánvaló, hogy az egyik megfeleltethető a másiknak. A székely "s" betű változatai pontosan olyanok, mint a népi és uralmi jelképeinken az égigérő fa (Tejút) alatt ábrázolt hegyek. Nyilvánvaló az is, hogy igen fontos jelképről van szó, hiszen az Isten ábrázolásához és a királyi hatalom legitimizációjához tartozik. Ezért terjedt el ez az ábrázolási hagyomány a sztyeppén, a sztyepp környezetében, sőt a sztyeppi népeket kibocsátó Közel-Kelet magaskultúráiban is. Mindezek egyúttal azt is jelentik, hogy a székely "s" betű több ezer éves előzményekre megy vissza és egy - fél világon elterjedt - kőkori jelkép utóda.
14. ábra. Bél Mátyás "s" betűje a budafai mángorlón lévő sarok jelképhez hasonló; ez arra utal, hogy Bél Mátyás még ismerhette a népi jelhasználattal való kapcsolatot is
Sarok szavunk etimológiája
15. ábra. Ugyanez a jelforma szerepel a Szaveljeva által bemutatott permi pecsétgyűrű n is (jobbra fent), a pecsétgyűrű feliratának olvasata székely jelekkel, fentről lefelé: sarok (sar + o + k)
16/a. ábra. A Labat által bemutatott sumer tar szójel archaikus és klasszikus korból származó változatai (a jobb oldalon lévő két oszlopban) azonosak a magyar Szent Korona Szent Pál zománcáról bemutatott "hegyen folyó" jelképpel; a hasonlóság nem véletlen, mert a sumer uralkodók is ugyanarra az ősvallási képzetre vezették vissza az uralmuk legitimitását; a sumer-magyar jelpárhuzamot a sumer szójel hangalakja is alátámasztja, ugyanis a tar szó családjába tartozik a sar és sarok is (a jól ismert és gyakori szóeleji t-sz hangváltozás okozta a szóhasadást); a szócsaládba tartozik még a sumer sar, sarru "uralkodó", az orosz cár "uralkodó", a magyar szár "növényi szár, király", valamint az úr "az Isten jelzője, a királyi méltóságnév a honfoglalás korában" szó is - mert az uralkodói hatalom legitimizálása mindenütt fontos szempont volt; hasonló ok miatt (mert a társadalmi együttélés alapvető szabályai az Istentől származnak) van a sumer tar szónak "törvény" jelentése, s ezért hasonló a magyar törvény szó töve is a tar-hoz
16/b. ábra. Labat szócikkének vége a sumer tar szó kései változatával és jelentéseivel; az ékjel az íráshordozó okozta torzulás ellenére is felismerhetően ugyanazt a képet őrízte meg, mint amit a magyar Szent Korona Szent Pál zománcáról fentebb bemutattunk
16/c. ábra. A Labat által a sumer tar szójelhez fűzött magyarázatok közelebbről; a grand rue "főút" magyarázat a Tejútra utal, a Tejút ugyanis a legfontosabb (mert az égbe vezető) út; ugyanez a logikája a kínai "főút" jelnek is, amely szintén a Tejutat ábrázolja; a magyarázatok között megtalálható a paragraph"paragrafus", azaz "törvény" szó is; a magyar törvény töve a sumer tar szó rokona
Visszatekintve az ábrázolásokra, azt állapíthatjuk meg, hogy a sarok jelkép kivétel nélkül hegy alakú, vagy szerepel benne hegy alakú elem; valamint, hogy ezt a hegyet két ábrázolási szerkezetben alkalmazták: egyrészt a felülnézeti világmodellek sarkain, másrészt az égigérő fa (Tejút) ábrázolásai alatt. Eleink az égigérő fát egyrészt a Föld középpontjában (ez eredetileg az Araráttal lehetett azonos, mert itt volt a kőkori őshaza és innen indulnak a szent folyók); másrészt a Föld sarkain, kézenfekvően az északi sarkon (tehát a Föld forgástengelyén) képzelték el. Ebből következően a mai magyar nyelv sarok szava felel meg ennek a képzetnek (a fa a sarok hegyén áll), ugyanis csak a sarok szavunk jelöli egyszerre az asztal sarkát is, meg a forgástengelyt is (vö. "ajtó sarka", "északi sarok").
17. ábra. A sumer til \"élet\" szójel (Labat 69. jele) egyúttal Bél és Enlil istenek jelképe is; a bal oldali oszlopban lévő archaikus sumer jelek mindegyike sarokjelkép, amelynek megfelelője megtalálható a székely írás "s" (sarok) jeleinek Szemerey Zsolt által összeállított fenti gyűjteményében is
A hegyábrázolások esetenként jellegzetes eltéréseket mutatnak, amelyek a legkorábbi és a későbbi székely jeleken egyaránt megtalálhatók. Ez az állandósul formakészlet arra utal, hogy igen régi, széles körben elterjedt és egyöntetűen magyarázott ősvallási képzetről van szó. A székely "s" (sarok jel) ezeknek az ősvallási jelképeknek (sarokábrázolásoknak) az utóda. Az "s" betű a sarok "szár Óg" szójeléból rövidült le az akrofónia során. Szár Óg az Ószövetség által is melített Óg királlyal (görögösen Heraklész "her Ak", magyarul "úr (pat)Ak") azonos, a mitológia szerint a szkíták ősapja. Ez érthetővé teszi, miért a szkíta eredethagyománnyal rendelkező magyarságnál maradt meg ez a kökori jelkép napjainkig.
A sarok szójel több elemből álló, archaikus változata
18. ábra. Jézus Krisztus ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona abroncsáról; Krisztus mellén a székely "s" (sarok) rovásjel rokonságába tartozó magasba vezető út jelképet találjuk (ez ugyan nem fenyőként, hanem a sarok hegyeként ábrázolja a világoszlopot, de a tofa sámánnő jelképéhez hasonlóan a mellén elhelyezve)
19. ábra. A fenti Krisztus-zománc jelképei; a mellére rajzolt jelkép szerint Jézus Krisztus azonos a magasba vezető úttal; a térdeire pedig rá van írva a Tejúttal azonosított kőkori Jóma "jó ma(gas), magas folyó" isten neve (az istennek az iráni mitológiában Jima, a japánban Jimmu tenno felel meg)
20. ábra. A tunguz sámán hátára a világoszlopot ugyanúgy világhegyként (a székely írás "s" betűjével rokon jelképpel) rajzolták meg, mint fentebb Jézus Krisztus mellén
21. ábra. A tunguz sámán köpenyének "sarok" jelképe
22. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a négy sarokoszlopon álló égbolt zoomorf ábrázolása, a görög mitológiában jövevény Athéné istennő tehén alakú előképe (Fáy Elek szerint Athénét Tehennu néven is tisztelték)
23. ábra. A budapesti hun jelvény (vagy fibula) az "éSZAKi sarok" felirattal, fent a hangzóugratással és betűkkel írt éSZAKi szó, alul pedig a sarok szójele; a halott mellére tűzve a hősöknek fenntartott túlvilágra (az égigérő fával azonos Istenhez) vezető utat mutatta; ezzel függ össze, amint arról Ipolyi Arnold is beszámolt, hogy a székelyek a Tejútra tekintve emlékeztek meg Attiláról és Csabáról, azaz a hős hun dinasztiáról
Szibériai sámánköpenyek és a magyar koronázópalást azonos szimbolikája
Sarok jelkép a felülnézeti világmodellek sarkain
A székely rovásírás "s" betűjéről már 1993-ban tisztáztam (Bronzkori magyar írásbeliség, 78. és 104. o.), hogy a sarok szójeléből egyszerűsödött le az akrofónia során. Ennek felismerésében egyrészt az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta , másrészt a milejszegi mángorló (valamint egy sereg hasonló ősvallási és népi ábrázolás) jelképrendszere segített.
2/a. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta egy felülnézeti világmodell, a székely "f" (Föld) jel képszerű változata, sarkain elolvasható sarokjelképpel
Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta képszerkezete (a körbe, vagy négyzetbe zárt kereszt) a székely írás \"f\" (Föld) betű jének és a kínai írás Föld szójelének képszerkezetével azonos. A világmodell sarkain egy-egy elolvasható növényábrázolás van (ezek olvasata: "Egy Isten", vagy "Sarok Egy Isten"). Az énlakai mennyezetkazettát rovásírást ismerő ember készítette, ezért azt feltételeztem, hogy az ábrázolás lényeges elemei nem véletlenül, hanem tudatos tervezésnek, a hagyományos jelhasználatnak köszönhetően hasonlítanak székely rovásjelekre. A táblát festő Muzsnai Dakó György nem puszta díszítőmotívumokat alkalmazott, hanem ismerte ezek ősvallási jelentőségét is. Hasonló sarokjelképek találhatók a szennai református templom mennyezetkazettáin is - azaz a jelképrendszer egykor az egész magyar nyelvterületen ismert lehetett.
A sarkokon álló elolvasható fa a magyar nép hite szerint az Istennel azonos (ahogyan azt Berze Nagy Jánostól tudjuk), az oldalfelezőkön látható hullámvonal pedig a székely írás "ak" (Ókeánosz) jele (s a régiek úgy tudták, hogy az ismert világot az óceán keretezi). Jelen cikkünk szempontjából mindebből most csak az az érdekes, hogy a kazetta sarkai is rokoníthatók a székely írás "s" (sarok) jelével.
2/b. ábra. Pecsétnyomó Bulgáriából, a Karanovó kultúrából , Makkay János nyomán; a felülnézeti világmodell sarkain a székely "s" betűhöz hasonló sarokjelkép; ez a sarokjelkép ugyanúgy tartalmaz egy függőleges vonalat is, mint az alább látható alsópáhoki "hegyen fa" szimbólum, vagy a sumer til "élet" szójel egyik változata
A sarkokon álló elolvasható fa a magyar nép hite szerint az Istennel azonos (ahogyan azt Berze Nagy Jánostól tudjuk), az oldalfelezőkön látható hullámvonal pedig a székely írás "ak" (Ókeánosz) jele (s a régiek úgy tudták, hogy az ismert világot az óceán keretezi). Jelen cikkünk szempontjából mindebből most csak az az érdekes, hogy a kazetta sarkai is rokoníthatók a székely írás "s" (sarok) jelével.
2/b. ábra. Pecsétnyomó Bulgáriából, a Karanovó kultúrából , Makkay János nyomán; a felülnézeti világmodell sarkain a székely "s" betűhöz hasonló sarokjelkép; ez a sarokjelkép ugyanúgy tartalmaz egy függőleges vonalat is, mint az alább látható alsópáhoki "hegyen fa" szimbólum, vagy a sumer til "élet" szójel egyik változata
Sarok jelkép a a forgástengely (az égigérő fa, a Tejút jelképe) alatt
3. ábra. Az énlakai égigérő fa a Föld (egy felülnézeti világmodell) sarkain áll
4/a. ábra. A budafai (balra) és milejszegi (jobbra) mángorlók az énlakai mennyezetkazettához hasonlóan a székely rovásírással rokon jelekkel zsúfoltak
4/b. ábra. A milejszegi mángorló tulipánja (az égigérő fa, azaz a Tejút jelképe) a sarok hegyén áll és a belsejében megtalálható az "us" (ős) rovásjel, amely a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Napra emlékeztet
4/c. ábra. A budafai mángorló égigérő fája kettőskereszt alakú (a kettőskereszt is a Tejút jelképe) és szintén a sarok hegyén áll
5. ábra. Hortobágyi ivókürt rajza a sarok hegyén álló égigérő fáról (Makoldi Sándor nyomán)
A hasonló népi ábrázolások sora nem hagy kétséget afelől, hogy ez a jelrendszer az egész magyar nép tulajdona volt és az ősvallásból (a hun-avar korból) öröklődött.
6/a. ábra. Az udvarhelyszéki bokály kettőskereszt alakú fája a lépcsős toronytemplomra (zikkuratra) emlékeztető világhegyen áll (Csupor István kötetéből)
6/b. ábra. A zikkuraton álló kettőskereszt (Tejút jelkép) egy magyar báni dénáron; a lépcsős hegyen álló kettőskereszt azért lehetett uralkodói szimbólum, mert az ősvallási elképzelés szerint a királyi hatalom a Tejúttal azonosított Istentől származik; ez a nézet a magyar uralkodói dinasztiában a hun kortól folyamatosan megőrződött, a jelképrendszer mindvégig, a keresztény korban is használatban maradt
6/c. ábra. Kusán, vagy masszagéta zikkurat aranylemezből kivágva az észak-afganisztáni Shibarganból (Kr. e. 1 - Kr. u. 1. század); ez a sarokábrázolás ugyanannak az ősvallási jelképnek egy megfogalmazása, mint amit a magyar báni dénáron, vagy a népi ábrázolásokon láthatunk - azaz a székely "s" (sarok) jel változata, vagy rokona ez az aranyból formázott jel is
6/d. ábra. Hun csat zikkurat ábrázolásával (Bóna István nyomán); e szerint asarok jelképet és annak zikkuratot ábrázoló változatát ismerték a hunok is; a csat ábrázolása a hunok által Kínában, a mai ujgur területeken földből és kőből emelt, esetenként lépcsős piramisokra emlékeztet
7. ábra. A sumer nun "herceg" (balra) és a kínai wang "uralkodó" (jobbra) szójele egyaránt hegyen álló kettőskeresztet ábrázol; a magyar uralkodó hármashalmon álló kettőskeresztes jelképe ezekkel rokon: a kínai wang szó ahun nyelv (a hun Xia dinasztia) hatására gyökeresedett meg a kínai nyelvben, tulajdonképpen a mi bán szavunk kínai változata
8. ábra. Az alsópáhoki tál égigérő fája is a sarok hegyén áll, de a hegy rajzában egy függőleges vonal is található
9. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Szent Pál zománcán egy végsőkig leegyszerűsített, jelszerűvé vált ábrázolását találjuk meg a hegyen álló, égigérő fának; a fa a székely "sz" (szár), a hegy pedig a székely "s" (sarok) megfelelője
Érdemes a fentieket összevetni a székely rovásírás "s" betűivel. Ezeket a kitűnő Szemerey Zsolt gyűjtötte össze és adta ki egy fénymásolatban sokszorosított kéziratban.
10. ábra. A csencsói sarokkő sarok szójele (a kő fényképét Szász Tibor Andrásnak köszönöm)
11. ábra. A székely írás "zászlós s" jele az énlakai feliratból
12. ábra. A tusnádi sarokisten "szár/úr Ak isten" ligatúra Herak(lész) isten jelképe; az elolvasható, növényre emlékeztető usten "ős Ten, Isten" szójel asarok hegyén áll
13. ábra. A székely rovásírás "s" betűinek formavilága Szemerey Zsolt táblázatában (mint azt egy beszélgetésünk során elmondta, az énlakai "s" betűkről tévesen retusálta le a zászlócskát)
Amennyiben összevetjük a székely "s" jelek formai változatait a hegyen álló fa (a Tejút) fentebb látható ábrázolásaival, akkor nyilvánvaló, hogy az egyik megfeleltethető a másiknak. A székely "s" betű változatai pontosan olyanok, mint a népi és uralmi jelképeinken az égigérő fa (Tejút) alatt ábrázolt hegyek. Nyilvánvaló az is, hogy igen fontos jelképről van szó, hiszen az Isten ábrázolásához és a királyi hatalom legitimizációjához tartozik. Ezért terjedt el ez az ábrázolási hagyomány a sztyeppén, a sztyepp környezetében, sőt a sztyeppi népeket kibocsátó Közel-Kelet magaskultúráiban is. Mindezek egyúttal azt is jelentik, hogy a székely "s" betű több ezer éves előzményekre megy vissza és egy - fél világon elterjedt - kőkori jelkép utóda.
14. ábra. Bél Mátyás "s" betűje a budafai mángorlón lévő sarok jelképhez hasonló; ez arra utal, hogy Bél Mátyás még ismerhette a népi jelhasználattal való kapcsolatot is
Sarok szavunk etimológiája
15. ábra. Ugyanez a jelforma szerepel a Szaveljeva által bemutatott permi pecsétgyűrű n is (jobbra fent), a pecsétgyűrű feliratának olvasata székely jelekkel, fentről lefelé: sarok (sar + o + k)
16/a. ábra. A Labat által bemutatott sumer tar szójel archaikus és klasszikus korból származó változatai (a jobb oldalon lévő két oszlopban) azonosak a magyar Szent Korona Szent Pál zománcáról bemutatott "hegyen folyó" jelképpel; a hasonlóság nem véletlen, mert a sumer uralkodók is ugyanarra az ősvallási képzetre vezették vissza az uralmuk legitimitását; a sumer-magyar jelpárhuzamot a sumer szójel hangalakja is alátámasztja, ugyanis a tar szó családjába tartozik a sar és sarok is (a jól ismert és gyakori szóeleji t-sz hangváltozás okozta a szóhasadást); a szócsaládba tartozik még a sumer sar, sarru "uralkodó", az orosz cár "uralkodó", a magyar szár "növényi szár, király", valamint az úr "az Isten jelzője, a királyi méltóságnév a honfoglalás korában" szó is - mert az uralkodói hatalom legitimizálása mindenütt fontos szempont volt; hasonló ok miatt (mert a társadalmi együttélés alapvető szabályai az Istentől származnak) van a sumer tar szónak "törvény" jelentése, s ezért hasonló a magyar törvény szó töve is a tar-hoz
16/b. ábra. Labat szócikkének vége a sumer tar szó kései változatával és jelentéseivel; az ékjel az íráshordozó okozta torzulás ellenére is felismerhetően ugyanazt a képet őrízte meg, mint amit a magyar Szent Korona Szent Pál zománcáról fentebb bemutattunk
16/c. ábra. A Labat által a sumer tar szójelhez fűzött magyarázatok közelebbről; a grand rue "főút" magyarázat a Tejútra utal, a Tejút ugyanis a legfontosabb (mert az égbe vezető) út; ugyanez a logikája a kínai "főút" jelnek is, amely szintén a Tejutat ábrázolja; a magyarázatok között megtalálható a paragraph"paragrafus", azaz "törvény" szó is; a magyar törvény töve a sumer tar szó rokona
Visszatekintve az ábrázolásokra, azt állapíthatjuk meg, hogy a sarok jelkép kivétel nélkül hegy alakú, vagy szerepel benne hegy alakú elem; valamint, hogy ezt a hegyet két ábrázolási szerkezetben alkalmazták: egyrészt a felülnézeti világmodellek sarkain, másrészt az égigérő fa (Tejút) ábrázolásai alatt. Eleink az égigérő fát egyrészt a Föld középpontjában (ez eredetileg az Araráttal lehetett azonos, mert itt volt a kőkori őshaza és innen indulnak a szent folyók); másrészt a Föld sarkain, kézenfekvően az északi sarkon (tehát a Föld forgástengelyén) képzelték el. Ebből következően a mai magyar nyelv sarok szava felel meg ennek a képzetnek (a fa a sarok hegyén áll), ugyanis csak a sarok szavunk jelöli egyszerre az asztal sarkát is, meg a forgástengelyt is (vö. "ajtó sarka", "északi sarok").
17. ábra. A sumer til \"élet\" szójel (Labat 69. jele) egyúttal Bél és Enlil istenek jelképe is; a bal oldali oszlopban lévő archaikus sumer jelek mindegyike sarokjelkép, amelynek megfelelője megtalálható a székely írás "s" (sarok) jeleinek Szemerey Zsolt által összeállított fenti gyűjteményében is
A hegyábrázolások esetenként jellegzetes eltéréseket mutatnak, amelyek a legkorábbi és a későbbi székely jeleken egyaránt megtalálhatók. Ez az állandósul formakészlet arra utal, hogy igen régi, széles körben elterjedt és egyöntetűen magyarázott ősvallási képzetről van szó. A székely "s" (sarok jel) ezeknek az ősvallási jelképeknek (sarokábrázolásoknak) az utóda. Az "s" betű a sarok "szár Óg" szójeléból rövidült le az akrofónia során. Szár Óg az Ószövetség által is melített Óg királlyal (görögösen Heraklész "her Ak", magyarul "úr (pat)Ak") azonos, a mitológia szerint a szkíták ősapja. Ez érthetővé teszi, miért a szkíta eredethagyománnyal rendelkező magyarságnál maradt meg ez a kökori jelkép napjainkig.
A sarok szójel több elemből álló, archaikus változata
18. ábra. Jézus Krisztus ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona abroncsáról; Krisztus mellén a székely "s" (sarok) rovásjel rokonságába tartozó magasba vezető út jelképet találjuk (ez ugyan nem fenyőként, hanem a sarok hegyeként ábrázolja a világoszlopot, de a tofa sámánnő jelképéhez hasonlóan a mellén elhelyezve)
19. ábra. A fenti Krisztus-zománc jelképei; a mellére rajzolt jelkép szerint Jézus Krisztus azonos a magasba vezető úttal; a térdeire pedig rá van írva a Tejúttal azonosított kőkori Jóma "jó ma(gas), magas folyó" isten neve (az istennek az iráni mitológiában Jima, a japánban Jimmu tenno felel meg)
20. ábra. A tunguz sámán hátára a világoszlopot ugyanúgy világhegyként (a székely írás "s" betűjével rokon jelképpel) rajzolták meg, mint fentebb Jézus Krisztus mellén
21. ábra. A tunguz sámán köpenyének "sarok" jelképe
22. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a négy sarokoszlopon álló égbolt zoomorf ábrázolása, a görög mitológiában jövevény Athéné istennő tehén alakú előképe (Fáy Elek szerint Athénét Tehennu néven is tisztelték)23. ábra. A budapesti hun jelvény (vagy fibula) az "éSZAKi sarok" felirattal, fent a hangzóugratással és betűkkel írt éSZAKi szó, alul pedig a sarok szójele; a halott mellére tűzve a hősöknek fenntartott túlvilágra (az égigérő fával azonos Istenhez) vezető utat mutatta; ezzel függ össze, amint arról Ipolyi Arnold is beszámolt, hogy a székelyek a Tejútra tekintve emlékeztek meg Attiláról és Csabáról, azaz a hős hun dinasztiáról
Szibériai sámánköpenyek és a magyar koronázópalást azonos szimbolikája
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 61
Tegnapi: 168
Heti: 743
Havi: 2 500
Össz.: 688 815
Látogatottság növelés
Mai: 61
Tegnapi: 168
Heti: 743
Havi: 2 500
Össz.: 688 815
Látogatottság növelés
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu