INDIÁN-MAGYAR ÍRÁSTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK

 

A székely írás elemi jelei közül 23 található meg az amerikai indiánok legrégebbi, de máig alkalmazott jelrendszerében, amely mindhárom Amerikában széles körben elterjedt. A magyar népi jelkészletben (amely nagyobb jelszámmal rendelkezik a belőle kialakult székely írásnál) ennél is több azonosítható jelet találunk. 

Az általában elterjedt vélekedés szerint a legtöbb indián törzs használt valamilyen jelrendszert, de a fejlett valódi írásig csak a maják jutottak el. A többi indián jelrendszerre nem lehetett volna mondjuk egy regényt megyrni.

Ennek megfelelő tanulságokkal jár a székely jelekkel való összevetésük is.  Az indián jelpárhuzamok nem valamelyik ismert indián írásban fordulnak elő, de megtalálhatók az indián fazekasok jelei között, a hímzéseken, vagy a kőből épített templompiramisokba faragva is. Némelyik fonetikusnak tűnik, de csak korlátozott (ősvallási jellegű) üzenetek rögzítésére voltak alkalmasak.

Ezek a jelpárhuzamok lehetővé teszik néhány rövid amerikai írásemlék megértését, vagy elolvasását. Mivel az indiánok ősei Szibériából 30-40 ezer évvel ezelőtt mentek át az Újvilágba, Szibériában akkor már léteznie kellett a székely írás ősének. (Ebből a szibériai ősírásból kerültek a kínai írásba és a japán jelkincsbe a székely írásban is megtalálható jelek.)

Az indián jelek olyan fokú hasonlóságot mutatnak a székely írás mellett a hun-szkíta jelekkel és a vélük rokon hettita hieroglif (luwiai) írással is (ezek a jelrendszerek mintegy 20-20 azonos jellel rendelkeznek), hogy az közelebbi kapcsolatot, vagy egy ősforrás jeleinek gondos megőrzését feltételezi a körükben.

Az indián-magyar jeltörténeti kapcsolatok felmutatásán többen felhördültek, de szakszerű kritikához eddig még nem volt szerencsém. Újfennt csak az derül ki, hogy a kétkedők nem jutnak túl a megrökönyödésen. Mivel a kérdés szakmai részleteit nem ismerik, érdemben hozzá sem tudnak szólni. 

Obrusányszky Borbála: Különös őstörténeti mítoszok nyomában

Friedrich Klára: Majmok és doktorok, válasz Obrusánszky Borbála írására

A két hölgy vitájából az a leginkább szembetűnő, hogy mindegyikük a  szemellenzős őstörténet hívének tűnik (OB a szkíta-hun, FK meg az őshonos elmélet mellett áll ki). Ez a szemellenzős őstörténetszemlélet eléggé elterjedt dolog; s azt jelenti, hogy nekünk magyaroknak csak egy őshazánk lehet, a többihez viszont nem lehet semmi közünk. Az az egy őshaza is csak rövid ideig és kis területen állhatott fenn. Ha valaki más területre, másik korra mutató kapcsolatokat emlegetne, akkor azon fel kell háborodni és minden különösebb magyarázat (tudományos igényű cáfolat) nélkül képtelenségnek kell tekinteni. Mintha a világtörténelem nem egymással összefüggő folyamatokból állna, s ezek kibogozása nem lenne tiszteletre méltó dolog.

Ezt a legszembetűnőbben OB képviseli. Úgy vélheti, hogy ha a hun-szkíta őstörténetet valljuk, akkor az cáfolja az indián kapcsolatokat. Észre sem veszi a nagy ítélkezés közepette, hogy az érvelése mennyire önellentmondó. Másutt ugyanis éppen ő említi a hunok elődeinek és az indiánok őseinek a közös őshazáját az Altáj vidékén. Letagadja az e téren folytatott tudományos igényű kutatásokat (pedig Csőke Sándor megállapításai nem söpörhetők le az asztalról olyan könnyedén, mint azt szeretné). Letagadja a régészeti leletek létezését is, pedig az általunk felmutatott régészeti - írástörténeti - néprajzi adattömeg kitűnő bizonyítéka az indián-magyar etnokulturális kapcsolatoknak. 

Az indián-magyar nyelvrokonság kérdését lásd: A kecsua-magyar nyelvrokonságról Csőke Sándor: Három tanulmány, II. rész, Eberstein, 1997.

OB szerint: "A hazai lelkesedést figyelve, úgy látszik, hogy honfitársaink közül sokaknak nem elég jó a szkíta-hun múlt dicsősége, ők inkább az indiánok, ... vagy éppen kőkorszaki szakik utódai szeretnének lenni." OB talán nem veszi észre, hogy az indián kapcsolat szükségképpen egyúttal kőkori is (hiszen az indiánok őseinek Amerikába vándorlását a legtöbb szerző a kőkorszakba helyezi) - ezért erről a két hipotézis-rendszerről nem a vagy kapcsolatot használva kell beszélni. Ugyanez igaz a szkíta-hun múltra is, ami szintén nem ellenkezik az indián kapcsolatok nézetrendszerével, sőt ezek alátámasztják egymást. Az ilyen szerzők felületes felvetéseire voltaképpen nem is érdemes reagálni - hiszen nem is mondtak semmit, aminek értelme lenne.

FK így intézi el az indián kapcsolat kérdését: "Itt az indiánoknál válaszoljon, akit megszólítottak, ha akar.  Én nagyon szeretem az indiánokat, ... de nem tartom őket  szkíta-hun-avar-magyarnak. Bizonyára az ősnyelvből őriznek szavakat, ezek hasonlítanak a magyarra." Nem mondja, hogy az indiánoknak miféle követelményrendszer szerint kellene szkíta-hun-avar-magyarnak lenniük. Tudtommal senki sem igényelte ezt. Klárikának ugyanakkor igaza van, amikor ősnyelvet (közös, vagy kapcsolódó őstörténetet) emleget.

Azaz - Borikához hasonlóan (aki még az őshaza helyét is említi) FK is tudatában van az indián-magyar (ha úgy tetszik indián-hun) őstörténet közös gyökereinek.

De akkor mi a baj, miért ez a tapintható feszültség? Nos, ezt egyik hölgy sem volt képes megfogalmazni. Aminek két oka lehet:

- Egyrészt az, hogy nincs is baj. A felmutatott írástörténeti párhuzamok léteznek mindegyik területen és korban. Az őshonosságot alátámasztja többek között a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar nyelvű felirata (erről FK azért nem beszél - bár alátámasztaná az álláspontját - nehogy le kelljen írnia a nevemet). A szkíta-hun-avar-magyar folyamatosságot pedig a szkíta-hun-avar-honfoglaló leleteken lévő magyar felirattömeg támasztja alá (erről viszont OB ugyanazon ok miatt nem tesz említést). 

- A hölgyek azért nem képesek megfogalmazni a saját álláspontjukat sem ellentmondásoktól mentesen, mert még nem sikerült rendezniük a  gondolataikat, nincs átfogó elképzelésük a magyar ős- és írástörténetről.

***

A témáról több előadást tartottam, többek között New Brunswick-ban, New Yorkban, Felsőőrsön és Székesfehérvárott is.

Az ábrákkal bőségesen ellátott cikket a címre kattintva lehet megtekinteni.

 

Oldal: Indián magyar írástörténeti kapcsolatok
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat