Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


Tisztelt Varga Géza!


Elnézését kérem, hogy tegnap nem küldtem el a kérdéseimet, csak nagy dilemmába estem, ugyanis rengeteg dolgot szeretnék bemutatni a filmben, de maximum 10 perces lehet. Éppen ezért a kérdések egy részét nem fogom felvenni, hanem megkérném, hogy ott a helyszínen válaszoljon nekem rá és én lejegyzetelem (ezt használom fel a narrációhoz) vagy a későbbiekben válaszol majd nekem rá emailben. 

A kérdések a következőek:

1. Mely területet tekinthetjük a székely írás "szülőföldjének"?

2. Székely írás 1. emlékei

3. Milyen változásokon ment át a székely írás?

4. Mi volt előbb a kínai vagy a székely írás?

5. Miért nem tekinti forrásnak a székely írásemlékeket az akadémikus tudomány?

6. Mi lehet az oka annak, hogy a Római és Hun Birodalom egyaránt porrá lett, miközben a latin és hun írást ma is használjuk?

7. Szükség van-e a rovásírásra? Milyen szerepet tölt be/tölthetne be?

8. Milyen újításokra van szükség ahhoz, hogy a rovásírás élő írás legyen?

9. Ki/Kik újíthatják meg a székely írást?

10. Média szerepe a székely rovásírás vonatkozásában

11. Sindümúzeum megalapítása. Milyen szerepet próbál betölteni a XXI. században?


Egyedül fogok menni, de ahogy néztem nem a legegyszerűbb eljutni Velemérbe. Legkorábban 12 órára tudok odaérni a faluba, fél 6-ig ott tudok lenni. Azonban még szeretnék a templomba is elmenni, de ezt még ma vagy holnap kell lebeszélnem.

Eredetileg azt terveztem, hogy csak Önt szólítom meg a filmemben, de azt mondták, hogy legyen legalább 3-4 megszólalom. Ezzel sem értek teljesen egyet, de sajnos követnem kell a "parancsot".


Köszönettel és üdvözlettel: H. A.


Ui: Ha bármiféle problémái vannak a kérdésekkel, kérem jelezze, mert akkor változtatok rajtuk.


***


Kedves A.!


Örülök a kérdéseinek. A gyors válaszaim a következők:


1. Mely területet tekinthetjük a székely írás "szülőföldjének"?


A válasz attól is függ, hogy mit tekintünk székely írásnak és mit tekintünk szülőföldnek. 

- Ha a székely írást a székelyek írásának tekintjük (ez persze egy hibás megközelítés, mert ezt az írást csak egy tudós tévedésnek köszönhetően nevezzük székelynek, eredetileg hun, vagy szkíta írásnak nevezték) akkor attól a pillanattól jogos székely írásról beszélni, amikor a székelyek megszülettek. A magyar krónikák szerint a hunok egy csoportja csak Attila halálát követően kezdte magát székelynek nevezni - ebből következően a székely írás sem lehet korábbi Attila koránál. Erre a gondolatmenetre alapozhatott Erdélyi István, aki a legutóbb megjelent rováskorpuszában Attila korát tekintette a kezdetnek. Ez persze egy önkényes elhatárolás, hiszen a hunoknak vannak korábbi írásemlékei is ezzel az írással. Mégis, ha a székely írást a székelyekhez kötjük, akkor az Erdélyben, vagy a Kárpát-medencében alakult ki - de ez egy hibás kiindulás lenne.

- Ha az írás elnevezését csak egy címkének tekintjük, amelynek mindössze az egyedi azonosíthatóság a szerepe, és tudomásul vesszük, hogy a székely írást nem csak a székelyek használták, hanem az egész magyarság, sőt más népek is; akkor lehetőségünk van az írásnak, mint rendszernek a kialakulását figyelembe venni kezdeti időpontként. A ma a tudományban székely rovásírásként emlegetett írás kőkori előzményekre megy vissza. Legkorábbi létező emlékei újkőkoriak (például a szentgyörgyvölgyi tehénszobor), bizonyos megfontolások miatt azonban az a valószínűbb, hogy már az őskőkorban is létezett ez az írás. Erre utal néhány körülmény. Például a Pireneusokban már 10-20 ezer évvel ezelőtt (minden cikkben más kormeghatározás szerepel) a Mas d Azil-i barlangban talált írásemlékeken a székely írásnak vagy 19 jele megtalálható. Ugyanekkor már az indiánok is rendelkeztek mintegy 23-30 jelünkkel, s az indiánok ősei mintegy 30/40 - 12 ezer évvel ezelőtt mentek át Amerikába (Ez esetben is minden szerzőnek más az elképzelése). E népek ősei együtt éltek a Közel-Keleten mintegy 45 ezer évvel ezelőtt. Azaz a legkönnyebb azt feltételezni, hogy a közös őshazában (a bibliai Éden, azaz az Ararát vidékén, a Közel kelet területén) alakult ki ez az írás s onnan vitték magukkal a világ távoli tájaira szétrajzó népek. A Közel-Keleten egyébként szinte az időszámításunk kezdetéig fenn is maradtak a székely írással rokon jelek más jelrendszerekben. Ugyanez elmondható más területek írásairól is, pl. a kínai írásról.


2. Székely írás 1. emlékei


- A legkorábbi jelünk a székely írás "f" (Föld) jele, amely az Ararát körüli Éden térképe, az őshaza emléke - ahonnan mintegy 45 ezer évvel ezelőtt vándoroltunk ki. Ez azonban csak másolatokban maradt fenn. A kora több lehet 45 ezer évnél.

- Igen régi emlékünk a Jóma ligatúra, amely eurázsiai és amerikai másolatokban maradt fenn. Ennek kora az amerikai indiánok Amerikába vándorlásának időpontja előtti lehet, azaz több, mint 30-40 ezer éves.

- Van egy csomó neolitikus írásemlék (Tordos-Vincsa, karanovo, Cucuteni, stb), amelynek a székely írással való rokonságát esetenként kell eldönteni.

- Klasszikus (sumer, kínai, hettita, stb.) írásrendszerekben vannak rokon jelek.

- Sztyeppi, kelet-európai és szibériai leleteken vannak népvándorláskori és korábbi rokon írásemlékek.

- A legkorábbi, eredeti állapotában fennmaradt és jól elolvasható írásemlék a szentgyörgyvölgyi tehénszobor írása, ez 7500 éves. A Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva.

- Régi és létező írásemlékünk az afrászijábi tál, a IX-X. századból.

- Régi és fontos írásemlékünk a budapesti hun jelvény, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva. 


3. Milyen változásokon ment át a székely írás?


Változott sok minden. Például:

- Változott a használat célja (kezdetben az ősvallás jelrendszereként alkalmazták, később építési feliratokat, vagy szerelmes leveleket írtak vele).

- Változott az írásemlékek műfaja (kezdetben világmodelleket írtak vele, ma már verseket és minden egyéb irodalmi műfajt is).

- Változott az írástechnológia (homokszórással, festéssel, karcolással, fába rovással, majd papírra és számítógéppel rögzítették a jeleket).

- Változott az íráshasználat jellege (kezdetben szó- szótagoló írás volt, ma inkább betűírásként használják).

- Változott a sorvezetés (a fazekasjeleket például sohasem kellett jobbról balra vezetni).

- Változott a jelek alakja (az íráshordozónak megfelelően, az ecsettel festett, vagy pennával írt jelek gömbölydedek is lehettek, a róttak szálkásabbak). 

- Változott az íráshordozó (homokszórástól a fapálcáig és a papírig, meg a képernyőig).

- Változott az írás elnevezése is (hun-szkíta írástól a székely rovásírásig, vagy a székely írásig és a magyar hieroglif írásig terjednek a variánsok.


4. Mi volt előbb a kínai vagy a székely írás?


A székely. Mi (hunokként) taníthattuk a kínaiakat írni és olvasni.


5. Miért nem tekinti forrásnak a székely írásemlékeket az akadémikus tudomány?


Politikai okok és ismerethiány miatt. Ha nem is foglalkoznak vele, akkor nem érthetnek hozzá. Ha azt hiszik, hogy ez az írás náci asszociációkat kelt, akkor pedig nem is számíthatunk arra, hogy foglalkozni fognak vele és érteni fognak hozzá.


6. Mi lehet az oka annak, hogy a Római és Hun Birodalom egyaránt porrá lett, miközben a latin és hun írást ma is használjuk?


A kultúra erősebb, mint a politikai hatalom.


7. Szükség van-e a rovásírásra? Milyen szerepet tölt be/tölthetne be?


Hegel szerint: - "Ami létezik, az szükségszerű; ami szükségszerű, az létezik."

Azaz a székely írás azért maradt fenn, mert mindig volt valami ok a használatára, mindig szükség volt rá valamelyest. A mai használata visszaszorult a latin íráshoz képest, de ennek ellenére terjedőben van. Ez elsősorban a tudományos érdekességének (megérthetjük általa a saját őstörténetünket, az emberiség őstörténetét és az írás kialakulásának folyamatát), a jelek szépségének (használhatjuk díszítő, figyelemfelkeltő célokra) és a nemzeti büszkeségnek köszönhető (kevés nép rendelkezik saját írással, ezt meg kell becsülnünk és fenn kell tartanunk). 

Ünnepi célokra alkalmazhatjuk elsősorban. Jó alkalmazás a településköszöntő tábla (csak balról jobbra kellene írni őket). Lehet véle szerszámnyelekbe róni a tulajdonos nevét. Lehet vele ex libriseket készíteni. Lehet épületeken ünnepi jellegű feliratokat írni vele. Lehet a székely kapukon köszöntő feliratokat írni vele. Stb.


8. Milyen újításokra van szükség ahhoz, hogy a rovásírás élő írás legyen?


- Ki kell alakítani a hosszú magánhangzók rendszerét (ez jórészt megtörtént).

- Át kell venni a latin írás központozását (ez sem okoz nehézséget).

- Használni kell a legfontosabb hieroglifáinkat (például az "Isten hozott Rákosborzasztón!" feliratban lehet használni az Isten (usten) ligatúrát).

- Az írástechnológiának megfelelő sorvezetést kell alkalmazni (papírra, számítógépre és településtáblára balról jobbra kell írni).

- Az írástechnológiának megfelelő jelformákat kell alkalmazni (róva a szögleteseket, írva a gömbölydedeket és a cifrákat részesítve előnyben).


9. Ki/Kik újíthatják meg a székely írást?


Akik értenek hozzá és becsületesek (sajnos, most nem ez történik). Jó lenne, ha az MTA venné kézbe a dolgot (azonban az előző feltételek nekik is szigorúak), de erre csak politikai nyomás veheti rá őket.


10. Média szerepe a székely rovásírás vonatkozásában


Igen fontos a média szerepe. Ők hülyítik el a tömegeket; de ők azok, akik jóra is nevelhetnék, ha helyesen cselekednének.


11. Sindümúzeum megalapítása. Milyen szerepet próbál betölteni a XXI. században? 


- Mindenkinek meg kell tennie azt, amire képes. Nekem ez adatott meg. Van egy házam a turisták járta ösvényen s szezonban sokan kíváncsiak az írástörténetre. 

- A könyvterjesztés egy folyamatos csőd (egy könyvben el lehet mondani alaposan mindent, de a könyvkiadáshoz tőke kell, a terjesztők pedig lopnak). A média sem sokkal jobb (ehhez kapcsolat kell; nem lehet alaposan kifejteni a tudományos kérdéseket, ellenben ismertséget eredményez). 

- Így is el lehet jutni a tömegekhez, akiknek a felvilágosítása minden becsületes értelmiségi feladata.

- Szeretném felhívni az őrségi fazekasok figyelmét arra, hogy a nagyapáik által használt jelkészlet gazdasági hasznot hozhat nekik, ha ügyesen alkalmazzák (őket azonban elsősorban a tömegigény befolyásolja - ha padlóvázát rendel a nép, akkor azt csinálnak).

- Kézzelfogható bizonyítékát kell felmutatni mindannak, ami a székely írás kutatásában új eredmény. Például meg kell mutatni a székely jelek és a népi jelkészlet rokonságát, vagy azonosságát. Ez visszahat aztán a székely írás leírására is - hiszen a sorvezetés megállapításának nyilvánvalóan figyelembe kell venni a népi hieroglifák sorvezetését is. Stb.


***


Tisztelt Varga Géza!

Nagyon szépen köszönöm a válaszait! Ezek közül 5-6-ot kiválasztok, amiről aztán szeretném, ha felvétel is készülne.

A pontos érkezésemről még tájékoztatom.

Üdvözlettel: H. A.


***


Jó Napot Kívánok!

Elnézését kérem, hogy eddig nem jelentkeztem, csak rengeteg dolgom volt/van. A szakdolgozatom és a hozzá kapcsolódó film is sikeresen elkészült. A közeljövőben el fogom Önnek küldeni, eddig a véleményre vártam az iskolától, de szerencsére negatív kritikát nem kaptam. Azonban amíg nem volt meg az államvizsga, sokszorosításra nem bocsáthatom, utána mindenképp felteszem youtube-ra, illetve Önnek is elküldöm.

A segítségét szeretném kérni, az államvizsgára kaptam két kérdést, amelyekre válaszolnom kell. Néhány gondolatom van hozzá, azonban szeretném kikérni az Ön véleményét is.

1.Milyen szerepet játszik a mai magyar nyelv- és történettudományban a székely rovásírás eredetének ismerete?

2. Mennyiben formálja át mai történeti tudatunkat a székely rovásíráshoz kapcsolódó kutatások ismerete? Átalakítja a helyi társadalmak lokális identitását?

Előre is köszönöm a segítséget és a válaszát!

Üdvözlettel: A

***

Kedves A!

Örülök a sikereinek, azaz annak, hogy halad a kitűzött úton.

Az eredményeket türelmesen megvárom. A kérdéseire válaszolva:


1.Milyen szerepet játszik a mai magyar nyelv- és történettudományban a székely rovásírás eredetének ismerete?


Az akadémikus tudományban a székely rovásírás eredetének ismerete valójában nem létezik, mert a székely írást a "szakma" nem ismeri kellőképpen (amint azt Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára is beismerte már). Amit az akadémikus "tudomány" tudni vél, vagy kimond a székely rovásírás eredetéről, az csupán téveszmék és hazugságok halmaza. Ezek szerint a székely írás vagy humanista kitaláció, vagy az arameus - ótürk - glagolita írások kései és jelentéktelen leszármazottja. Mindkét elképzelés azonnal cáfolható lenne, ha a kiötlői ismernék az írástörténeti tényeket - de párbeszédre, konferenciára (az ellenérvek ütköztetésére) nincs mód. A székely írás valódi természetrajza ugyanis eleven cáfolata a finnugrista etnokulturális elképzeléseknek, ezért a székely írással kapcsolatos ismeretek nem kapnak nyilvánosságot az akadémikus "tudomány" folyóirataiban és egyéb fórumain. Az akadémikus "tudomány" berkeiben a székely rovásírás témaköre és minden véle kapcsolatos felvetés olyan fokú megvetésnek "örvend" hosszú évtizedek óta, hogy ebben a körben a kérdésnek szakértője nincs, hozzáértő megszólalásra sem számíthatunk. Ebből következően a hazai nyelv- és történettudomány nélkülözni kénytelen az egyik legfontosabb adatforrását. Például a "szakértők" érdemben hozzá sem tudnak szólni a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor székely jelek elődeivel írt magyar nyelvű feliratához - ezért a Kárpát-medencei őshonosság kérdésének a genetika (Ornella Semino) és a nyelvészet (Mario Alinei) felől érkező felvetéséhez sem fűzhetnek értelmes gondolatokat. A székely rovásírás helyes leírása és eredetkérdésének megoldása nélkül sem a nyelvtudomány, sem a történettudomány nem képes valós választ adni a szakterületéhez tartozó legfontosabb kérdésekre. Erről szól az "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötetem. Az akadémikus "tudomány" képviselői legfeljebb a hun korig viszik vissza a székely írás eredetét, azonban rendszerszerű leírására, a nagy kérdések megválaszolására írástörténeti és íráselméleti tájékozatlanságuk miatt nem képesek, arra nem is vállalkoznak. A hunok magyarságával az akadémikus "tudomány" képviselői csak a gúnyirataikban hajlandók foglalkozni, bár a budapesti hun jelvény székely jelekkel írt magyar nyelvű felirata a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán bárki által megtekinthető és (a minimális ismeretek birtokában) el is olvasható. Az akadémikus "tudomány" szakértői (Kozmács István és Tomka Péter) azonban tévednek és csúsztatnak e lelet kapcsán is, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig (Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes irányításával) tisztítás ürügyével barbár módon lereszelte a tárgy felületét, kis híján megsemmisítve azt.

A székely rovásírás eredetének kérdésével az akadémikus "tudomány" képviselői helyett a "szakmán" kívüli értelmiség foglalkozik s az új tudományos eredmények ennek köszönhetően nem az akadémikus tudomány keretein belül születnek meg. Az alternatív körökben általánosan elfogadott nézet, hogy a székely írás eredete a kőkorban kereshető s ennek igen sok - esetenként helyt is álló - bizonyítékát mutatják fel. Az ősvallási kapcsolat feltárásával az írás keletkezésének rendszerszerű leírása is megszületett. Ennek is köszönhetően a nem hivatásos kutatók jelentősen eltérő nézeteket képviselnek a nyelv- és történettudomány területén is. Gyakran ismétlődő és jellemző nézet, hogy a kőkor ősnyelve a magyar volt. 

Időszerű lenne az akadémikus tudomány bevonása is (például egy egy konferencia-, vagy egy cikksorozat segítségével) a megvitatható kérdések továbbgondolása érdekében.


2. Mennyiben formálja át mai történeti tudatunkat a székely rovásíráshoz kapcsolódó kutatások ismerete? Átalakítja a helyi társadalmak lokális identitását?


Az akadémikus "tudomány" a magyarság tömegei előtt járatódott le. A politika által fenntartott akadémikus hazugságáradat léte alapjaiban kérdőjelezi meg a hatalom legitimitását is. Csak idő kérdése, amíg a választások egyik legfontosabb kérdésévé válik a politikai pártoknak a székely írás eredetével (és általában a magyar őstörténettel, nyelvtörténettel) kapcsolatos állásfoglalása és az akadémikus áltudomány hazugjainak mesterséges támogatása (illetve a támogatás megszüntetése).


Varga Géza


Az elkészült film megtekinthető itt: Velemér és a székely rovásírás.


***********************************************************



Kedves Varga Géza!

Erről hallott?

http://www.tti.hu/esemenyek/271-magyar-ostortenet-temacsoport-ulese-a-szekely-irasrol.html


Mondjuk sok "újdonságot" nem mondtak...

Ráadásul vannak benne nagy hülyeségek is.

Üdvözlettel:


Cs. I.


************************************************************


Kedves Cs. I!

Köszönöm, hogy tájékoztatott az őstörténeti témacsoport üléséről!
A helyzet az, hogy nagy valószínűség szerint én indítottam el az MTA kerekeit.
A dolog egyik előzménye, hogy korábban volt egy nyelvemlék-kiállítás az OSZK-ban, amit kénytelen voltam kritizálni, mert rovásírásos emlékeket nem állítottak ki. Erre Hiller István leváltotta a főigazgatót (persze nem a rovásírás mellőzése miatt, hanem azért, mert elszólta magát a mentegetőzés során, s abból az derült ki, hogy csak erre volt megrendelése, a rovásírásra nem).
Ezt követően ismételten írtam levelet az MTA-nak is, amelyben sürgettem egy székely rovásírással kapcsolatos konferencia összehívását (hivatkozva a Unicode-szabvány készítőinek téveszméire is, amelyek szintén indokolják a tudományos álláspont kidolgozását), de semmiféle választ nem kaptam tőlük.
Ezután Bakró-Nagy Marianne-nak és Sándor Klárának küldtem el a karcagi karika olvasatát (ez utóbbinak javasolva az MTA által szervezendő konferenciát is). Sándor Klára hónapok óta ígéri a választ, de a jelek szerint ilyet nem  kapok tőle. Az általam felvetett gondolatok azonban valamilyen formában megjelentek az őstörténeti témacsoportnak tartott előadásában.
Nem érzem korrekt dolognak úgy megvalósítani a gondolatomat, hogy még csak nem is tájékoztatnak róla - de az MTA már ilyen terepet jelent. A tudomány ugyan halad ezen a nem teljesen etikus módon is, csak nem olyan sebességgel, mint az lehetséges lenne. Az a rónatasi álláspont köszön vissza most is, amely szerint a Tudománynak nem kötelessége a dillettánsok ötleteinek megválaszolása. Ez igaz - tehetjük hozzá - csak akkor a tudományt előrevivő eredmények nem az MTA őstörténeti témacsoportjának ülésén születnek meg, hanem a "dilettánsok" köteteiben. Az akadémikus "tudomány" nem képes másra, mint a saját téveszméinek sorozatos beismerésére és esetenkénti óvatos kijavítására. 
Mondanom sem kell, hogy Sándor Klára szövege ugyanúgy tele van hibákkal, amint a közös nyilatkozat is - mert a vonatkozó írástörténeti tényekkel nincsenek tisztában, vagy azokról nem hajlandók említést tenni. Például az állításukkal ellentétben az írás eredete a kőkorba nyúlik vissza (ez könnyen bizonyítható, ha valaki időt szán a tényekre); és nem csak a székelyek használták. Példa ez utóbbira többek között a népi jelhasználat (a fazekasok jelei), vagy a karcagi karika. Ezek egyúttal arra is bizonyítékok, hogy a székely írásnak szó- és mondatjelei is voltak.
Van persze néhány jó megállapításuk is (ilyen a székely írás elnevezés használata is - de ezt eltérően indokoljuk). Igaz az is, hogy nem a humanisták találták fel ezt az írást - de ez egy triviális "eredmény". Szégyen, hogy ezt a humanista eredeztetést bárki egy percig is komolyan vette.
Sándor Klára előadásáról és a közös nyilatkozatról majd írok egy értékelést és közzéteszem itt.
Üdvözli: Varga Géza
**************************************************************






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 52
Tegnapi: 278
Heti: 707
Havi: 3 987
Össz.: 355 689

Látogatottság növelés
Oldal: LEVELEZÉS
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: frankfurti botrány - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »