Michelangelo Naddeo, a tiszteletbeli magyar

Az alternatív magyar őstörténeti kutatásnak erős támaszait jelentik az Olaszországból újabban jelentkező kitűnő kutatók. Ilyen Mario Alinei nyelvész, aki szerint az etruszkok a magyarok legközelebbi nyelvrokonai. Ilyen Angela Marcantonio nyelvész is, aki a finnugor elméletről bebizonyította annak alátámasztatlanságát és tudománytalan voltát. Ebbe a sorba tartozik Michelangelo Naddeo is, aki a székely rovásírást tartja a világ legrégebbi írásának, minden írások anyjának. 

Nem szokványos gondolatmenettel jutott el ehhez a következtetéshez. A kőkor óta használt eurázsiai díszítő motívumokat térképezte fel és ezek elterjedése, rokonsága alapján határozta meg a különböző kultúrák történetét. Ehhez hasonlóan járnak el a régészek is, csak ők a kiásott cserepek alapján határolják le a különféle kultúrákat, csak Michelangelo Naddeo a másutt is fellelhető jelképet és díszítő motívumot veszi figyelembe.

A kutatási módszere kétségkívül eredményes, amire két példát is említhetek.  

Az egyik példa Agglutinia általa történt körülhatárolása és elnevezése. Michelangelo Naddeo a kőkori jelek alapján kijelölt egy Görögországtól Indiáig terjedő hatalmas területet, amelyen a magyar jellegű jelek használatban voltak valaha s ezek alapján azt feltételezte, hogy a kőkorban itt alakultak ki és itt éltek a magyarral rokon agglutináló nyelvet beszélő eleink.

E felismerését más megfontolások alapján is alá lehet támasztani. Tudjuk, hogy itt volt az Ószövetségben is említett Éden, amelynek térképe a székely írás "f" (Föld) jele - az Ararát körül elterülő őshaza térképe. Itt található meg a székely írás sok további párhuzama is az ugariti ékírástól a bübloszi pszeudohieroglifikus ábécéig és a Tepe Yahja-i jelekig. A legjobb alternatív nyelvészek meg a sumer nyelvvvel való rokonságunkat emlegetik. A genetikusok szerint e területen volt a Homo sapiens sapiens őshazája 100 és 50 ezer évvel ezelőtt. Innen indultak eleink Európa és Ázsia belső területeinek benépesítésére - ahogyan azt a magyar krónikák is megemlítik Nimród ősapánkról szólván. Michelangelo Naddeo zsenije ezt a folyamatot ismerte fel a jelképek elemzésével.

A másik példa a jelszerűvé vált tulipánábrázolás "isten" jelentése, amit Michelangelő Naddeo az ábrázolások törvényszerűségei alapján tisztázott. Teljesen más gondolatmenettel (az énlakai ligatúra alapján) ugyanerre a következtetésre jutottam én is 1993-ban. 

Michelangelo Naddeo az Alpok tövében fekvő olasz városban, a szép Varese-ben lakik, ahol szintén sok nyomát fedezte fel a magyarságnak. Zseniális felismerése szerint ez a városnév a magyar város szó megfelelője. Hozzátehetjük, hogy ezt a nevet használták az egyiptomi Avarisz lakói, valamint a hunok is (a Varacsán és Hunnivár városnevek alapján). Michelangelo Naddeo mindezt a longobárdok hagyatákának tekinti, akik felett szerinte egy vékony avar vezető réteg lehetett. Nékik köszönhető, hogy Varese környékén nem az Itáliában szokás citta szóval jelölik a városokat, hanem castell származékával. Ezek eredetileg szintén a magyar város szóval voltak megjelölve, de idővel - a Varese városnév kivételével - mindegyiket lefordították olaszra (de nem a citta szót használták, mint másutt, hanem a castell-ből képeztek egyet, ami által ugyanaz maradt a jelentése, mint a magyar város szónak). Varese tele van magyaros jellegű jelképekkel. Ezek némelyike (például egy templomkapu világmodellje) középkori, mások meg újabbak, a jelképek mégis nagyon közeliek a székely írást ismerő számára. Michelangelo Naddeo szerint ezek a jelek szinte mindenütt megtalálhatók, azonban az Alpokon átvezető Varese - Aaachen útvonal mentén feltűnően sok található belőlük; nyilván azért, mert a longobárdok vezető rétegét képező avarok ennek tulajdonítottak nagy jelentőséget és ezt az útvonalat szállták meg, illetve biztosították a forgalmat jól kiépített kereskedelmi telepekkel.

A zseniális felismerései miatt, a magyarság kultúrájának felderítéséért végzett önzetlen munkájáért és a Magyarország iránti rokonszenvéért mindannyian tekinthetjük őt tiszteletbeli magyarnak. Beszélgetésünkben említettem neki a longobárdok és avarok között kötött szerződés egyik passzusát, amelyről máig nem feledkeztünk meg. E szerint, ha a longobárdok nem találnák a helyüket a mai Lombardiában, akkor bármikor visszajöhetnek a Kárpát-medencébe, ahol testvéri szeretettel várjuk őket.

Oldal: Michelangelo Naddeo
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat