Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


Szele Tamás és Bíró András a székely írás koráról


Bevezetés

A gépnarancs.hu adta közre Szele tamás cikkét a 2012-es Kurultájról. A szerző a Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője által adott sajtónyilatkozatot próbálta bírálni. Nagyon nem kellett megerőltetnie magát, mert az önmagától is ciki volt. Szele Tamás azért rátett még egy lapáttal erre a cikihalomra. Előbb két terjedelmes bekezdést idézünk dőlt betűkkel Szele Tamás cikkéből, aztán válaszolunk a felvetésekre - mert meg lettünk szólítva, bár a nevünk említése nélkül. 

Bíró András Zsolt, a Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője, aki nem mellesleg humánbiológus-antropológus, példátlan sajtónyilatkozatot tett. Tudós ember, nem hiába, nem rejti véka alá a nézeteit. Azt találta mondani – még hallani is borzalom, pedig megesett -, miszerint igaz ugyan, hogy a bécsi udvar elvette a mi szép nemzettudatunkat a maga idejében, bár még visszaszerezhető, ámde nézete szerint átestünk jó magyarosan a ló túloldalára. „Piramiskutató újságíró szervez utakat Boszniába egy hegyhez, amelyről minden geológus tudja, hogy természeti képződmény, de vannak benne érdekes járatok. Jóhiszemű laikus embereknek mesélnek a rovásírás negyvenezer éves – vagy néha még több – múltjáról, miközben a világ legrégebbi, bármely írásos emlékei sem haladják meg a tízezer évet. A tudományos munkák ezeket a „fantasztikus őstörténeti sztorikat” nehezen tudják „érdekességben” felülmúlni – szerencsére.”

Hát ez meg hogyan vagyon? Miképp lenne? Nem negyvenezer éves a rovásírás? Akkor mennyi? ... Bizony, nem lenne csoda, ha a tüzesebb turáni honfiak szablyára kapnának, megvédendő az ősi becsületet. Reméljük, nem így lesz. Arról volna ugyanis szó, hogy lehet kutatni a magyar őstörténetet erről is, arról is, ha kutatunk. Tudományos módszerekkel. És lehet álmodni szép, színes, szagos hologramokat, délibábokat, ... negyvenezer évekről ... csak az éppen nem tudomány. Akkor sem az, ha az álmodozónál van a stukker vagy a fokos. A magyarságot nem azzal becsüljük meg, ha minél nagyobbat hazudunk róla, hanem azzal, ha alaposan megvizslatjuk az igazságot. És kimondjuk, bármi is legyen az.

Eddig a kritikusok sorai, amelyekből nem csak a szigorúság és - a "piramis" esetében - a jogos kritika árad, hanem a hozzá nem értés is. A helyzet ugyanis az, hogy olyanok próbálják elmagyarázni, milyen is a tudományos kutatás az írástörténet terén, akik maguk egy lépést sem tettek ezen a területen, s akiknek az írástörténeti tudása is a padlószint alatt van.

De nézzük az állításaikat egyenként!


A bosnyák álpiramisokról

"Piramiskutató újságíró szervez utakat Boszniába egy hegyhez, amelyről minden geológus tudja, hogy természeti képződmény, de vannak benne érdekes járatok."

Tekintve, hogy az egyik szakmámat tekintve geológus lennék, joggal értek egyet Bíró Andrással. A természetes hegyeket nem illik piramisnak hazudni még akkor sem, ha a kirándulások szervezése jól jövedelmez.

Azt azonban Bíró Andrásnak is el kell ismernie, hogy a barlangokban feltárt feliratok közreadása akkor is segítheti a tudományos kutatást, ha hozzá nem értő fantaszták teszik mindezt, a létező leleteket ostoba magyarázatokkal körítve. A hasonló írástörténeti vonatkozású felfedezések gyakran kezdődnek úgy, hogy előbb kalandorok és kereskedők hoznak hírt a leletekről s csak később kapcsolódnak be a kutatásba a tudomány emberei (ha ilyenek vannak). Lehetne ezt a munkát jobban csinálni az elejéről kezdve is (ehhez cenzúra helyett az értelmiség körében szervezett okos együttműködésre lenne szükség); azonban - sajnos - nem így történik. De a fanyalgóknak meg van engedve, hogy bemutassák, hogyan kell ezt jobban csinálni. Ha e helyett csak szimpla cenzúrát alkalmaznak a másként gondolkodókkal szemben egy tudományos igényű vita helyett; azzal kárt okoznak, mert megakadályozzák a feltárt leleteknek az értelmiségi köztudatba való bekerülését. 

Van erre egy példa is.

Friedrich Klára közölt egy - két jelből álló - boszniai feliratot amelyet a barlang bejáratához közel találtak. Mindkét jel a székely írás jeleivel azonosítható, Klárika mégsem tudta elolvasni, mert nem akar tudomást venni arról, hogy a betűink egykor szójelek voltak. Ez a két jel betűként olvasva nem adott értelmes szöveget.

Amikor azonban Friedrich Klára kötetében megláttam ezt a feliratot, azonnal el tudtam olvasni. Egyrészt, mert az akrofóniák rekonstrukcióját jórészt én végeztem, s ennek is köszönhetően a szójelekkel való olvasásban már rutinom volt. Másrészt azért, mert a viszokói jelek párhuzamait előzőleg sikerült megtalálnom egy magyar "kaptárkövön" (a kácsi Lyukaskövön) és egy totonac indián piramison (az El Tajin-on) is. 

Mindhárom felirat székely jelek párhuzamaiból áll és szójelekként jól olvasható. Azt bizonyítják, hogy ezek a magaslatok (akár piramisok voltak, akár természetes hegyek és sziklák) az ősvallás szertartásainak szolgáltak helyszínéül és az égbe vezető út jelképeként tisztelték őket.

Ha Bíró András néprajzkutató létére megakadályozza ezeknek a rendkívül érdekes kutatási témáknak a feltárását az általa szervezett cenzúra, például Friedrich Klára köteteinek kitiltásával; akkor az csak az ő szégyene. Friedrich Klárát akkor is elismerés illeti meg a felirat bemutatásáért, ha a kötetének nem minden sorával értünk egyet.


A székely írás kőkori eredetéről

  Jóhiszemű laikus embereknek mesélnek a rovásírás negyvenezer éves – vagy néha még több – múltjáról, miközben a világ legrégebbi, bármely írásos emlékei sem haladják meg a tízezer évet.

Ma három előadást tartottam a veleméri Sindümúzeumban jóhiszemű emberek csoportjainak arról, hogy a székely írás 50 000 éves előzményekre tekint vissza. Egyikük úgy nyilatkozott, hogy kinyílt előtte egy világ, mert ilyesmiről - amit itt hallott és látott - korában nem is álmodott. A jóhiszemű hallgatóságomat az különbözteti meg Bíró Andrástól, hogy ők ismerik az érveimet, amelyek ezt az 50 000 éves korbecslést alátámasztják.

Bíró András kritikájából egy írástörténész számára nyilvánvaló, hogy ő maga nem sokat tud arról, amiről beszél.

Először is egy írásrendszer korát nem csak abból lehet megállapítani, hogy milyen régiek a legkorábbi fennmaradt írásemlékei. Az antik írások között egy sincs, amelynek a korát a meglévő írásemlékei alapján pontosan meg lehetne állapítani. Az a valószínű, hogy a legelső írásemlékek nem maradtak ránk.

Ezért aztán elvileg is sánta Bíró András érvelése. Ugyanis lehetnek és vannak is olyan egyéb megfontolások, amelyek alapján egy írásrendszer keletkezésének korára és egyéb körülményeire következtetni lehet. Minderről - a jelek szerint - Bíró Andrásnak fogalma sincs, mégis "osztja az észt". Sőt cenzúrát rendelt el a Kurultájon azokkal a könyvekkel szemben, amelyek a legújabb és megalapozott tudományos eredményeket tartalmazzák a nemzeti írásunkról. Lelke rajta.

Az pedig a vicc kategóriába helyezi Bíró András cenzúráját, hogy az egyik általa kitiltott könyvem annak a Lezsák Sándornak a támogatásával jelent meg, akit Bíró András fővédnöknek kért fel a Kurultájon.

Visszakanyarodva a felvetett elméleti kérdésre (hogy mi más alapján lehet megállapítani egy írásrendszer korát, ha nincsenek régi írásemlékeink) akad egy példa a székely írás akadémikus eredeztetésében is, ami elgondolkoztathatta volna a kritikusomat.

Ugyanis az akadémikus tudomány által is (el)ismert székely írásemlékek viszonylag késeiek. A legtöbb akadémikus szerző mégis elfogadja Kézai korábbi adatát, amely szerint a székelyeknek már az ő korában is volt egy saját írása. Egyesek ennél is tovább mennek s az ótürk párhuzamok alapján azt feltételezik, hogy a székely írást már a sztyeppén is ismerték eleink - bár ebből a korból sem ismernek (el) egyetlen székely írásos emléket sem. Ez a példa világosan megmutatja, hogy Bíró András csak kívülről kerülgeti ezt a témát, a szakirodalmat nem ismeri. Hiszen még arról sincs fogalma, hogy egy írásrendszer korát a történetírók feljegyzései alapján is meg lehet állapítani, nem kell hozzá korai írásemlék.

A székely írás 50 000 éves eredete esetében persze nem számíthatunk a kezdetekről beszámoló történetíróra. Vannak azonban egyéb megfontolások is, amelyek alapján elég jól meg lehet határozni a kezdetek körülményeit. Ezeket a vonatkozó írásaimban felsoroltam, az összefoglalásuk elolvasható a "Honnan tudjuk, hogy a székely írás 50 000 éves?" c. cikkben. 

Adatszerűségét tekintve sem igaz, amit Bíró András állít. Például az Élet és Tudományban magyarul is megjelent egy rövidke híradás arról, hogy Dél-Afrikában találtak egy 60-70 000 éves írásemléket. Európai barlangokban is akad néhány kb. 30 000 év körüli írásemlék (ezeket Varga Csaba is bemutatta a könyveiben). Karl Faulmann pedig már a 30-as években kifejtette azt a nézetét, hogy a világ írásainak gyökere a kőkori jelrendszerekben van. Azaz a tudomány (a szerzők tájékozottabb részének) álláspontja egyezik azzal, amiről én beszélek. Csak Bíró András nem olvas, vagy nem érti az olvasottakat - cenzúrát azonban szervez, amellyel az írástudománynak próbál ártani. Nem érzi, mennyire hiábavaló ez a törekvése.

A tudományos érveléshez - ha lenne önálló tudományos nézete - a cenzúrának semmi köze. Cenzúrát azok alkalmaznak, akiknek nincsenek érvei; de a szívük mélyéről gyűlölik a számukra érthetetlen tudományos eredményeket. Tudományos és etikai értékét tekintve a cenzorok álláspontja a könyvégetőkével áll egy szinten.


Kimondhatom-e az alapos vizsgálat eredményét? 

A magyarságot nem azzal becsüljük meg, ha minél nagyobbat hazudunk róla, hanem azzal, ha alaposan megvizslatjuk az igazságot. És kimondjuk, bármi is legyen az.

Hazudozással valóban nem lehet megbecsülni a magyarságot. Ebben könnyen egyetértünk.

Szele Tamás azonban a prekoncepcióiból indul ki, amikor a magyarság megbecsüléséről és hazudozásról fantáziál. Negyven éve kutatom a székely írás eredetét és sohasem volt szándékom valamiféle dicső múlt kulisszáinak összetákolása. Nincs rá szükség. A székely írás eredete és létező kapcsolatrendszere önmagában is olyan lebilincselő téma, amely méltán felkelti az érdeklődést. Nem kell mellé kitalálni semmi többet. Becsületes embereknek mondanom sem kell, hogy csak a tudományos megismerés óhaja hajtott az életen át tartó munka során. Egyszerűen kíváncsi voltam és meg akartam oldani ezt a hallatlanul érdekes kérdést.

Olcsó liberális klisét vágnak most a fejemhez azok, akik arra sem vették a fáradságot, hogy rákérdezzenek: - Géza! Miből is számoltad ki ezt az 50 000 évet? - Semmi alapja a sanda feltételezéseiknek, amelyben csak a saját ismerethiányuk tükröződik.

Ez esetben ugyanis tudományos igényű álláspontról és annak kimondásáról van szó. Senki sincs, aki ennyi időt fordított volna erre az egyetlen feladatra. S nem mondhatok ki mást, csak amire jutottam e kutatás során. Éppen azt tettem, amit a kritikusom tanácsolt: kimondtam, bármi lett is az eredmény.

A két kritikusom hozzászólása csak a közmondás igazát támasztja alá: Mondj igazat, s be akarják törni a fejed! Szerencsére elég kemény fejem van. Amiképpen az álláspontomat sem lehet megtörni érvek hiányában, puszta jelzőosztogatással.

Ahhoz azonban, hogy Bíró András, vagy Szele Tamás eldönthesse, hány éves is a székely írás; s az 50 000 év sok-e, vagy kevés; meg kellene ismerniük azt az érvrendszert; ami alapján eljutottunk egyik, vagy másik adathoz.

A tudományos igényű kritikát egyébként arról lehet megismerni, hogy a létező összefüggésekre és adatokra, a felmerülő kérdésekre a korábbiaknál jobb választ ad, jobb hipotézist dolgoz ki. Kritikusaim azonban azt sem tudják, hogy mi alapján számoltam ki ezt az 50 000 évet. Ezért az álláspontjuk nem tekinthető tudományos igényű kritikának. 

A felületes szerzők nagyképűsége és piaci jelzőosztogatása nem pótolja a tudást.









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 207
Tegnapi: 271
Heti: 1 443
Havi: 3 071
Össz.: 342 283

Látogatottság növelés
Oldal: Szele Tamás és Bíró András a székely írás koráról
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »