Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A koronázó palást kettőskeresztje


A kettős kereszt a hun-magyar uralkodó dinasztia felségjelvénye, amely éppen ezért hun tárgyakon is, meg a magyar címerben is szerepel. Természetes, hogy megtalálható a magyar koronázási paláston.

A koronázó palást képszerkezetének tengelye kettőskereszt alakú, ez az Egy szójele. A fentebb látható - a király vállán ívesen meghajló - harmadik keresztszár a Ten szójel. A mandorla olvasata az ős szót adja. Azaz a palást képszerkezetének tengelye az Egy ős Ten "Egy Isten" mondatot rögzíti, amelynek párhuzamát hun leleten is megtaláljuk.

A kettős kereszt az égig érő fa (a Tejút) jelképe. Az ősvallás legfontosabb gondolatát - az ég és a Föld közötti kapcsolatot - jelképezi. Ez a kapcsolat legitimálta a királyságot; ez határozta meg az uralkodó meg az alattvalók feladatait; és tette lehetővé a nemzet megszervezését. A kettős kereszt azonos azzal az Istennel, aki az eget tartja felettünk a világ teremtése óta. Az ősvallási meggyőződés szerint tőle származik az uralkodói hatalom, sőt maga az uralkodó dinasztia és a magyar nép is. 

Az égigérő fa ágain honolnak a születendő gyermekek lekei s ide térnek vissza az elhalt hősök árnyai is. Azaz a kettős kereszt a nemzet legjobbjainak szellemiségét és a születendő nemzedékek dicsőségét is jelképezi, mindezek tárgyiasult megjelenése. Kifejezi azt a meggyőződést, hogy az ég nem zuhanhat ránk, ha megtesszük a kötelességünket. Kifejezi a nemzeti újjászületés gondolatát, valamint a nemzet legjobbjainak Istennel való azonosságáról alkotott eszmét is. Ezáltal a köznapi halandó elé egyfajta erkölcsi követelményt állít, a nemzet és a világ megmaradásért vívott szakadatlan küzdelem vállalását teszi kötelezővé minden magyar számára. A kettőskereszt viselése e feladatok vállalását, a nemzethez való tartozást szimbolizálja.

A kettőskereszttel jelképezett égigérő fa akadályozza meg az ég lezuhanását és a nemzet pusztulását. Ez határozza meg a magyar uralkodói dinasztia feladatát: a nemzet védelmét is. Ez a demokratikus királyeszme (amely legkorábban a Vérszerződésben jelenik meg, s amelynek egyik legszebb kifejtése Szent István Intelmeiben olvasható) páratlan az első ezredforduló Európájában. A korabeli európai királyeszmék megelégszenek a hatalom legitimálásával s nem foglalkoznak annak szolgálat jellegű feladataival, nincs bennük nyoma sem az uralkodói önkorlátozásnak. A hatalomnak ez a demokratikus alapállása a magyar történelemben mindvégig meghatározó, vagy kimutatható volt, amíg az ezeréves alkotmányunk irányította a nemzetet. A sztyeppi katonai demokráciák világában alakult ki, mert az állig felfegyverzett nemzettel szemben ez az egyetlen lehetséges uralkodói magatartás.

A kettőskereszt függőleges szára a Tejutat jelképezi. A két vízszintes keresztszár a napfordulók idején befutott nappálya jele Jankovics Marcell jelképtára szerint. Feltételezését alátámasztja a meghaló és feltámadó napistenek elterjedt kultusza és a magyar esztendő "Isten idő" szó értelme - amely szerint a napisten élete egyetlen esztendő. 

A kettőskereszt a székely írásban a "gy" hang jele, amelyet az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáján fennmaradt rovásírásos szövegben és az "Egy Usten" ligatúrában is Egy-nek kell olvasni.

A kettőskereszt "Egy"-nek olvasandó a Bóna István által közölt hun csat "Egy ős" olvasatú ligatúrájában is.

Ez azt jelenti, hogy a kettős kereszt eredetileg az Egy szó jele volt, abból alakult ki a szintén kettőskereszt alakú székely "gy" rovásbetű. 

Nem véletlenül, hanem a fentebb mondottak miatt szerepelt a kubánvidéki hun diadémon is a kettőskereszt, amelynek rögzítése ugyanúgy szegecsekkel történt valaha, amint azt a Szent Korona esetében is tapasztaljuk. A koreai Szilla-dinasztia koronáit is hasonló keresztek díszítik, de fennmaradt ezekhez fogható korona a párthus időkből Afganisztán területén is. Azaz a kettőskereszt a sztyeppi uralkodói jelképrendszer fontos része volt. Ebből a jelképrendszerből származik a magyar kettőskereszt is (s nem Rómából, vagy Bizáncból, ahonnan a finnugrista elképzelések szeretnék származtatni).

A kettőskereszt nem vezethető le Jézus Krisztus keresztfájától sem, mert Krisztust nem kettőskereszt, de még csak nem is kereszt alakú fához szögezték, hanem csupán egy egyszerű faoszlophoz. Ez a faoszlop a későbbi ábrázolásokon vette fel a ma ismert kettőskereszt alakot (a felső keresztszárat az INRI feliratot hordozó deszkalap jelenti). Azaz a keresztény kettőskereszt ugyanúgy az ősvallási jelképek közül származik, mint a magyar címer kettőskeresztje.

A palást kettőskeresztje az uralkodó gerincére símul, ezáltal az uralkodót az égigérő fával, az eget tartó Istennel azonosítja. A legnagyszerűbb koronázási szimbolika ez, hiszen a halandó e palást felvételével válik szakrális uralkodóvá - a magára öltött jelképek változtatják valami magasabbrendűvé. Azaz a palást az ókori mítoszokból és a magyar népmesékből ismert ismert varázserejű tárgyak egyike. A maga nemében páratlan, magas etikai kultúráról, fejlett szellemiségről tanúskodó, textilből alkotott isteni remekmű.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 207
Tegnapi: 271
Heti: 1 443
Havi: 3 071
Össz.: 342 283

Látogatottság növelés
Oldal: A koronázó palást kettős keresztje
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »