Varga Géza: A székely rovásírás

A székely írás használatának módozatai

A székely írásjeleket - az írásrendszer eszközkészletének gazdagsága miatt - többféleképpen is lehet alkalmazni, ami összehasonlíthatatlanul sokrétűbb kifejezési lehetőségeket biztosít, mint a latinbetűs írás. A székely írással nem csak a leírt szöveg pontos hangalakját tudjuk rögzíteni, hanem kifejezhetjük a jelekhez kötődő egyéb, elsősorban ősvallási képzeteket is.

A szó-, szótag- és mondatjelek által nyújtott rövidítési lehetőségek

A székely írás (és a véle rokon, vagy azonos népi, uralmi és vallási hieroglifikus írás) rendelkezik szó-, szótag- és mondatjelekkel is. Ezek lényegesen rövidebb íráshosszakat eredményezhetnek, fokozhatják az íráskép tömörségét. Ez különösen akkor jelentős, amikor az írás céljára felhasználható felület kicsi. Például a szentgyörgyvölgyi tehénszobor esetében egy-egy testtájra egy-egy szót kellett felírni. A mai latinbetűs írásunkkal, vagy a székely írás betűző írásmódjával ugyanez aligha sikerült volna, vagy a szobrocska hatása nem monumentális, hanem nevetséges lenne. Hasonló eset állhat elő akkor, amikor a településköszöntő táblákon az "Isten hozott" feliratban a Teremtő nevét nem a több ezer éves "Isten" hieroglifánkkal írjuk le, amely pedig ünnepélyesebb, választékosabb, rövidebb és illőbb írásképet biztosítana.

A képszerű jelek által biztosított kifejezési lehetőségek

Kifejezési lehetőséget jelent a rovásjelek esetenként feltárható, érzékelhető képszerűsége is, ami az írás használhatóságát jelentősen kiterjeszti, új alkalmazási területeket jelent. 

Könnyen belátható például, hogy a Jóma ligatúra által rögzített gondolat kétszintű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a Jóma ligatúra nem csak Jóma istennév hangalakját őrízte meg; hanem a jelek képszerűsége miatt arról is tájékoztat, hogy ez az isten azonos az égbe vezető úttal (a Tejúttal).

A ligatúrát alkotó két jel közül ugyanis az egyik egy égig csapó hullámtarajt, a másik jel pedig egy lépcsőt ábrázol - a kettő együttese pedig azt fejezi ki, hogy ez a folyó (a Tejút) az égbe vezet.

Van tehát a Jóma ligatúrának egy egyértelműen fonetikus tartalma, amit ki lehet olvasni. Amíg azonban a Jóma istennév egyszerűen kiolvasható (mert fonetikus); a képek által kifejezett további mondanivaló már nem fogalmazható meg ugyanilyen egyszerűen (mert csupán egy képzetrendszert idéz fel). Azaz a fonetikus tartalomhoz társul egy nem fonetikus gondolati rendszer is, amit a jelek képi tartalma ébreszt az olvasóban, annak ősvallási ismereteitől függően; s amelyet nyelvileg többféleképpen is vissza lehet adni. A jelek képi tartalmát, az ősvallás témáit nem ismerő olvasó számára a mondanivalónak ez a része rejtve maradhat.

Ennek az ellenkezője is előfordulhat: a jelek képszerűsége miatt esetleg fel sem merül, hogy azokat fonetikusan el is lehet olvasni (például a mártonhelyi freskó jó "folyó" szójelei esetében, amelyeket egyszerű hullámfodroknak lehet minősíteni).
Ezen körülmények miatt nehéz a székely írás emlékeit számba venni (mert egyes jeleit puszta díszítésnek vélhetik egyesek). Ez a nehézség azonban egy természetes fejlődéssel kialakult írásrendszer esetében elfogadható (hiszen a jelei átmenetet képeznek a képjelektől a fonetikus betűkig).

1. ábra. A székely írás rendkívül gazdag kifejezési lehetőségeit illusztrálja a fenti táblázat, amelynek minden sora az "Egy Isten" szöveget rögzíti különböző írásmóddal

A montázstechnika által biztosított kifejezési lehetőségek 

A montázstechnika is lehetőséget ad az árnyaltabb mondanivaló kifejezésére. Ennek elsősorban a szójeleket alkalmazó írás esetében van jelentősége (mint amilyen például a kínai írás). A magyar népi hieroglifák, valamint a régészeti leletek esetében fennmaradtak olyan ősi képszerkezetek, amelyek lehetőséget adnak ennek megértésére.

Például az ősvallásnak fontos ünnepe volt a karácsony, amikor a Nap a Tejút hasadékában kél. Ezt a pillanatot több különféle ábrázolással is vissza tudták idézni. Ezek az égigérő fa hasadékát ábrázolták a benne kelő Nap jelképével. A Napot azonban különböző módon (függőleges vonallal, kettőskereszttel, a Ten jellel, stb-vel) jelképezték s az eltérő jelképekhez más és más fonetikus, vagy gondolati tartalom kötődhetett.

Hasonlóképpen eltérő változatai voltak az eget tartó fa (vagy folyó) képszerkezeteknek is.

Egyéb kifejezési lehetőségek

Az írásemlékeket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.

- Az irodalmi műfaja szerint lehet világmodell; ősvallási, vagy uralmi jelkép; emlékfelirat; ábécé; határkő; levél, imádság stb. A források alapján feltehető, hogy ezzel az írással is készültek vallásos, földrajzi, gazdasági vagy történetírói alkotások, ilyenek azonban nem maradtak ránk. 
- A jeltípus szerint: mondatjel, szójel, szótagjel és betű is lehet.
- A grafikai jelalkotás módja szerint lehet elemi képjel, vagy ezekből alkotott ligatúra. A ligatúraalkotás szokása a keleti (pl. kínai) montázstechnika rokonságába tartozik.
- Az ünnepélyesség érdekében a székely jeleket esetenként más írásrendszerekkel írt szövegek mellett használják (például a nagyszentmiklósi kincsen). Ez a kiemelt alkalmazás a képszerű székely jelek által kifejezett ősvallási hagyomány rendkívüli ereje miatt alakult ki. Amiképpen az egyiptomi hieroglif írást is ünnepi használatra tartogatták az egyiptomiak a hieratikus és a démotikus írásuk mellett.
- A hieroglifikus alkalmazás ősvallási jelentőségű, esetenként képszerű és mondatjeleket, vagy szójeleket használ. Ellentéte a betűírás.
- A betűírásos emlékeken belül teljes betűírást és hangzóugrató írást is megkülönböztethetünk. A hangzóugrató írás a magánhangzókat nem, vagy nem mindig jelöli.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat