Az énlakai unitárius templom rovásemléke

Az énlakai írásemlék jelentősége

Énlaka egy pici falucska a Firtos tövében, amely több ok miatt is fontos írásemléket őrzött meg az írástudomány számára. 

- Hunfalvy korában a rovásírásos mennyezetkazetta betűkkel kiírt rövid tájékoztatása volt az egyedüli ismert és hiteles rovásemlékünk. Ez a betűző rovásfelirat akkor a székely írás létének bizonyságául szolgált. A székelyek írásáról ugyan Kézai krónikája is hírt ad, de azt - a többi krónikánkkal együtt - megpróbálták hiteltelennek beállítani. Nemzeti írásunk létének letagadását a kicsiny énlakai rovásfelirat akadályozta meg. 

- Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta a fenti betűző írásmutatvány mellett szójelekből álló mondatjeleket is tartalmaz a kazetta sarkaiban. A szójeleink létezését ma ugyanúgy tagadja az akadémikus "tudomány", amint száz éve magának a székely írásnak a létezését is kétségbe vonták.

- Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta egy felülnézeti világmodell, amely a fenti betűző és mondatjeles írásmutatványon túl is tartalmaz írásszerű elemeket. Ezek a képszerű szójelek elolvashatók, de talán nem elolvasni, hanem csak megérteni kell őket. Mivel a világ szerkezetéről alkotott ősvallási elképzelést tükrözik, egyfajta írásnak tekintendők. A szójelekből alkotott énlakai világmodell az írás legkorábbi műfaját képviseli. A neolitikus írásemlékekkel tart rokonságot és az írás kialakulásának folyamatát világítja meg.

A többrétegű énlakai írásemlék jelentőségét az adja, hogy kézenfogva vezeti a székely írás kutatóit a különböző íráshasználati módok, jeltípusok és történelmi korok felé. Aki el tudja olvasni az énlakai mennyezetkazetták sarkaiban lévő, virághoz hasonló mondatjelet; annak nem okoz leküzdhetetlen nehézséget az archaikus népi fazekasedényeinken, a hímes tojásainkon, vagy a neolitikus írásemlékeken lévő hasonló jelek megértése sem.

A betűvel írt énlakai rovásfelirat felfedezése és olvasatai

Az énlakai unitárius templom egyik mennyezetkazettájában lévő, 1668-ból származó rovásfeliratot Orbán Balázs 1864-ben fedezte fel a tudomány számára. A székelyek persze mindvégig ismerték a saját írásukat, a felirat csak az akadémikus tudomány számára jelentett újdonságot. Az Orbán Balázsnak köszönhetően szélesebb körben is ismertté vált írásemlék egy építési felirat. A templom mennyezetét kifestő Muzsnai György örökítette meg az unitáriusok kedvenc bibliai idézetét a saját nevével egyetemben.

Fentebb már említettük, hogy az 1848/49-es szabadságharcunk leverését követő időkben ez volt az egyetlen ismert rovásfelirat, amelynek a hitelességében senki sem kételkedhetett. Ezidőtájt is olyanok irányították az akadémikus tudományt, mint az írástörténethez mit sem konyító Hunfalvy Pál, aki - a magyar kultúra letagadásán fáradozván - tudós koholmánynak nyilvánította a székely írást.

Az énlakai írásemléket több kutató is elolvasta.

A Csallány Dezső szerint az "Egy az isten, Georgyius Musnai diakon(us)" szöveget rögzítik a betűkkel írt sorok. Az utolsó szó "de Jákó" és "deák" is lehet.

Ferenczi Géza szerint az olvasat: "Egy az Isten, Georgius Musnai Dakó". A feljegyzőjét Musnai Dakó Györggyel azonosítja, aki homoródalmási, majd homoródoklándi lelkész volt.

A szójelekből alkotott énlakai ligatúrák

Az énlakai írásemlék elolvasása a fenti olvasatokkal még korántsem fejeződött be, mert a betűkkel írt sorok mellett léteznek rajta szójelek is. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta szójeleinek elolvasása segít a további felvilágosító munkában is - amelyre ugyanúgy szükség van, mint száz éve. Az akadémikus tudományt ma is egy kultúrapusztító hatalom irányítja, amelyik a székely rovásírással írt emlékeket s a róluk szóló irodalmat legszívesebben a tűzbe vetné.

Az írás létét ma már nem tagadhatják, ezért csupán annak magyar eredetét és/vagy ősi voltát kérdőjelezik meg. Az ELTE diákjainak ma is azt tanítják a professzoraik, hogy a székely írást a humanisták találták ki. Erre való hivatkozással az OSZK-ban rendezett nyelvemlék-kiállításon nem jelenhettek meg a székely írással írt nyelvemlékeink. Ugyanúgy minden hozzáértés nélkül járnak el az illetékesek, a létező bizonyítékokat elhallgatva, félreértelmezve, alábecsülve, letagadva és kigúnyolva, mint azt Hunfalvy Pál tette volt annak idején.

Az akadémikus áltudomány dogmáival vitatkozók egyik fontos érvét újra az énlakai rovásfeliratos mennyezetkazetta kínálja. A kazetták sarkaiban ugyanis egy-egy rovásjelekből összeállított "Egy usten" ligatúra található. Ez három székely jelből (az egy, az ős és a ten jeléből) áll, és fontos következtetések levonását teszi lehetővé.

Nyilvánvaló például, hogy a virágot alkotó három jel nem betűként, hanem szójelként olvasandó (azaz a székely írás a szó-szótagoló antik írásrendszerek sorába tartozik).

A ligatúrát nem lehet csupán virágdísznek tekinteni, mert nincs olyan virág, amelynek a szára kettőskereszt alakú lenne. Ráadásul világosan székely jelekből van összerakva, amelyek - szójelekként - érthető olvasatot adnak. Ezt az olvasatot Muzsnai György ugyanezen a kazettán egyszer már leírta rovásbetűkkel; ezért sem a mondanivaló, sem a rovásjelek felbukkanása nem meglepő. Nem képzelhető el, hogy Muzsnai György ne tudta volna, mit ír a sarkokra. Ez tehát nem virág; hanem virág alakú, magyar szójelekből összerakott mondatjel.

Az énlakai világmodell

Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta "díszítése" - mint azt már a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben is megírtuk - egy négyzetbe zárt kereszt alakú világmodell, a székely "f" (Föld) jel és a kínai "Föld" szójel megfelelője.

A világmodell közepén egy kereszt alakú virágdísz található, amely a székely írás "d" (Du/Dana) jelével rokonítható - azaz Du/Dana isten jelképe. Erdélyben ma is ismerik a "Dana verjen meg!" mondást (ez a régi istennév az isten második szótagjával rokon).

A kereszt tetején egy tulipán (ez a virág us + ten alakban elolvasható istenjelkép a népi ábrázolásokon, például a kazetta sarkaiban lévő mondatjelben). A kereszt alakú virág Du/Dana isten elterjedten alkalmazott jelképe.

Az oldalágak végén a lyuk szójele. A kínai és az egyiptomi írásban ugyanez a jelforma napjelkép, a sumer írásban pedig a "kút, forrás" jele. A kereszt alakú virágábrázoláson azt jelzi, hogy Du/Dana isten azonos a napistennel, s ő minden jó forrása.

A kazetták sarkain az Egy Isten olvasatú égigérő fa áll. Berze Nagy János írta azt az Égigérő fa c. kötetében, hogy a magyar nép hite szerint a fa maga az Isten. Az énlakai ligatúra kitűnő illusztrációja ennek az állításnak.

A kazetta oldalain a székely írás hullámot ábrázoló "ak" (patak, Ókeánosz, Heraklész) jele található. A világ teremtett és rendezett középpontját körülölelő óceán jelzése ez.

Az énlakai világmodell párhuzamait a neolitikumig követhetjük. Ezeknek a világmodelleknek és mandaláknak a jelkészletéből keletkezett a székely írás.

A kutatás helyzete és feladatai

Ha az eddigieket meg tudtuk emészteni, akkor nincs elvi ok a megtorpanásra.

Az énlakai ligatúrák segítségével az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar népművészet jelei, valamint az uralmi és vallási jelképek jó része is az énlakaiakhoz hasonló szójel, vagy mondatjel. Felmérhető, hogy a székely írásnak sokkal több emléke van (hímzéseken, cserépedényeken, fejfákon és hímes tojásokon), mint amennyit eddig nyilvántartottak. Az énlakai ligatúrának kitűnő párhuzamai találhatók a sztyeppi népek és a déli magaskultúrák jelkincsében, valamint a magyar népművészetben és az uralmi - vallási jelhasználatban. A párhuzamok nem kevesebbet bizonyítanak, mint hogy a magyar jelkincs és a székely írás több évezredes előzményekre megy vissza. A magyar írás a hettita, szkíta stb. íráskultúra szerves folytatója, vagy ötletadó őse.

Ebből következően az is természetes, hogy a székely írás eddigi leírásai nem megfelelőek. Például felmérhető, hogy a régi írásemlékeken nem volt szokásban a jobbról balra haladó sorvezetés (az csak a rovástechnológia következménye), amiből kifolyólag a mostanában állított településtáblák sorvezetése hibás.

Ez az írásrendszer sokkal régebbi és összetettebb, mint azt korábban gondoltuk. Az énlakai írásemléknek köszönhetően az akadémikus tagadásnak és a "tudomány" nevében történő évszázados rovológiai hazudozásnak egyszer s mindenkorra vége.

Fel kell tárni a székely írás eddig fel nem ismert hieroglifikus emlékeit és azok segítségével újra meg kell fogalmazni a székely írás leírását.

Az énlakai betűk

A szakirodalomban meglehetősen ismertek az énlakai írásemlék betűi. Az eddigiekhez csak két jel esetében kell megjegyzést fűznünk.

A betűző feliratot kezdő kettőskeresztet a szakirodalom "gy" betűnek tekinti, bár azt a hangzóugratás szabályai szerint egy-nek kell kiolvasni, azaz szójelnek is tekinthető. A besorolása attól függ, hogy a tényt vesszük-e tudomásul (a jel egy szót jelöl), vagy elkezdünk magyarázkodni a hely és időtakarékosság miatt bevezetett hangzóugratásról. Ha a hangzóugratás a szó- szótagoló írás maradéka, akkor a kettő nem zárja ki egymást. A kettőskereszt Egy isten jelképe volt, ezért ez a mondatkezdő jel joggal tekinthető szójelnek.

A másik jel, amelyhez magyarázatott kell fűzni, az énlakai "s" betűk alakja. Ezek tetején ugyanis egy kis "zászlócska" található, amelyre eddig nem adott magyarázatot a szakirodalom. A Szász Tibor András által felfedezett csencsói sarokkövön ennek a jelnek olyan változatát találtuk, amelyiken ez a "zászlócska" oldalágakkal rendelkezik. Ez világítja meg, hogy a "zászlós s" a sarok hegyén álló égigérő fa ábrázolása.

Az énlakai szójelek

Az énlakai írásemléken a Föld, az ak (patak, Ókeánosz, Heraklész), Du/Dana, ős, ten és egy szójelek találhatók meg.

Irodalom

- Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Bp., 1993/103.,

- Ferenczi Géza - Ferenczi István: Magyar rovásírásos emlékekről, Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, Bukarest, 1979/9.

- A cikk, képpel egyetemben: http://szek-helyek.ro/kultura/irasunk/7503

Oldal: Az énlakai unitárius templom rovásemléke
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat