A hettita "király" szójel a hunoknál és az avaroknál

A hettita hieroglif írásnak közel 20 jele azonosítható székely jelekkel, s a székely írás elődjét használták a szkíták, hunok és az avarok is. A hettita hieroglif írás elnevezését mostanában változtatta meg a tudomány luwiai írásra, de mi még a régit használjuk. A hettiták ugyanis csak egy tudós tévedésnek köszönhetően kapták a nevüket, amely valójában az előttük élt hattik neve volt. Mivel a hettita hieroglif írás jelei szintén a hattiktól származnak, az íráshoz illik a hettita név.

1. ábra. Zalavári avar lelet a hun-avar hieroglif írás "király" jelentésű szójelével

Az anatóliai (hatti/hettita) és a sztyeppi (szkíta/hun/avar/magyar) jelek rokonsága a szakemberek egy része számára már ismert tény. A sztyepp délről, több hullámban történt benépesedésével egyidejűleg kerültek északra. Ennek a pontos időpontját nem ismerjük, feltehető, hogy a jelek északra vándorlása több hullámban történt. A legkorábbi jelszóródás a paleolitikumban lehetett, a legutolsót pedig a hatti-szkíta vándorlással egyidejűnek gondoljuk. A jelek megtalálhatók a magyarság elődeinél (szkítáknál, hunoknál, avaroknál), valamint a magyar népi jelkészletben és a székely írásban is. Nem véletlen egyezésről van szó, mert azt az 1992-ben elvégzett matematikai valószínűségszámításunk kizárta (Varga Géza: Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1993.). Ezek a hettita és hun jelek azért hasonlóak, mert genetikus kapcsolat fűzi őket egybe.

Egy széles körben elterjedt jelszótár elemeiről van szó, amelyek a kőkori ősvallás jelképeiből alakultak ki, s ennek köszönhetően igen korán - a vallással együtt - elterjedtek a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.

A hasonló jel-egyezések a kérdésben jártas kutató számára nem meglepőek, de a magyarázatuk nagyon eltérő lehet (mert a kutatók nem vették a fáradságot a véletlen egyezés lehetőségének matematikai ellenőrzésére). Különösebb jelentősége a jelformák egyezésének csak akkor van, ha - mint a hettita-magyar párhuzamok esetében is - a hasonlóságok száma megközelíti a huszat. Az ilyen nagyarányú egyezés-sorozat már szorosabb kapcsolatra utal és őstörténeti-nyelvi magyarázatot követel.

Az "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötetben már közöltük az egyeztethető hettita-székely jelpárokat.

E cikkben a hettita "király" hieroglifa hun-avar megfelelőit mutatjuk be. A jel segíthet annak tisztázásában, hogy milyen rangú elhunyt sírmellékletét találták meg a régészeink.

2. ábra. A hettita "király" szójel Gelb nyomán

3. ábra. A hettita "király" szójel Jensen nyomán

A hettita "király" képjel két önálló képjelből alkotott ligatúra. 

A ligatúrák máig megtalálhatók a székely írásban és a kínai írásban is. A közkeletű magyarázatokkal ellentétben ezt a technikát nem az írás megkönnyítésére találták fel későbbi korokban, hanem a szójeleket használó korai írások szükségszerű velejárója ez. Ugyanis a fogalmak egy részét nem lehet önálló képpel kifejezni. 

A ligatúra egyik jele a sarok háromszög alakú hegyét ábrázolja, ez a székely írás "s" (sarok) jelével azonos. Az ősvallási gondolkozásban a sarok az a hely, ahol az ég és a Föld érintkezik. Mivel az uralkodó közvetítő szerepet játszott az alattvalók és az ég között, ezért a "sarok" jele joggal került a "király" ligatúrába.

A másik jel a kereszt alakú "d" rovásjelünk. Ez Du/Dana istennek az Éden négy folyóját ábrázoló jelképe, amely a Teremtésre és a Teremtőre emlékeztet. 

A "király" ligatúra azt fejezte ki a két elemi jel segítségével, hogy az uralkodó a Teremtő megbízottja, közvetít ég és Föld között, s isteni parancsra folytatja a Teremtést. A két jel együttese a királyság égi eredetére és az uralkodó feladatára (a félbemaradt Teremtés folytatására, az isteni rend elterjesztésének kötelezettségére) utal.

4. ábra. A székely írás "s" (sarok) jele Kájoni János jelei közül

5. ábra. A székely írás "d" (Du/Dana) jele a homoródkarácsonyfalvi feliratból; a Du/Dana szó a Ten változata, Istenünk eredeti neve volt (előfordul a krónikáinkban, az erdélyi "Dana verjen meg!" mondásban és a Duna nevében is), megfeleltethető a hettita Ta/Da viharisten nevének

6. ábra. A szilágysomlyói gepida kincslelet hun készítésű fibulájának részlete: a "király" jelentésű kompozíció

7. ábra. A regölyi hun ezüstcsat részlete: a "király" jelentésű ligatúra

A hettita "király" szójel segít megérteni a fent bemutatott hun és avar szójelek jelentését is. A szilágysomlyói és regölyi "király" szójelek nem felelnek meg pontosan a hettita szójel szerkezetének (a zalavári ligatúra azonban megfelel). A képírások, fogalomírások gyakori sajátossága ez a változatosság. Nem volt fontos a jelformák preciz alkalmazása, nem létezett abszolut értelemben kötött jelforma (a nagy időbeli és földrajzi távolságok miatt ez nem is lehet követelmény). A korai írások esetében megengedhető volt az is, ha a néző felismerte a mondanivaló lényegét, ezért az egyes rajzi elemeket hasonló jelentésű másik elemmel fel lehetett cserélni. Ez a jelenség egyrészt segíti az azonos, vagy hasonló jelentésű jelek felismerését, másrészt azonban nehezebbé is teszi az írástörténész munkáját.

A fenti gondolatmenettel csak a hun-avar jelek értelmét sikerült tisztáznunk, a hangalakját nem tudjuk elolvasni. A hangalakok tisztázása - ha ez napjainkban lehetséges - további, elsősorban nyelvészeti kutatásokat kíván. A hatti eredetű hettita szavak némelyike meglepő párhuzamba állítható a magyar szavakkal. Ilyen például a hatti-hettita napisten: Istanu/Estan neve is - amely a most vizsgált ligatúrához hasonlóan magyar elemekből (a magyar ős és a ten szavak elődjéből) áll. A hasonló nyelvi összefüggések vizsgálata azonban már nem lehet e cikk feladata.

Oldal: A hettita "király" szójel a hunoknál és az avaroknál
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat