Baják László és Romhányi Beatrix az alucsajdengi hun turulról

A neten megkaptam egy levélváltás másolatát, amelyben kimondva-kimondatlanul arról van szó, hogy lehet-e közünk az alucsajdengi hun koronához, s azt miképpen kell értékelnünk. Mondanom sem kell, hogy a kérdés megoldásához ismerni illendő, a hun koronán lévő jeleket a levélváltók meg sem említik - ezért aztán eldönteni sem tudják a vitát. (Az alucsajdengi hun korona és a Szent Korona azonos szerkezeti-eszmei felépítéséről korábban már írtam.)

Az első levelet Dr. Bíró Dénes írta, ebből való az alábbi idézet:

"A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül,
tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat
ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott
az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak
másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik.
Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják.

Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta - hun - avar -
magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e. V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Attila hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. -IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt."

Erre válaszolt Baják László (levelének állításait részenként idézem és ellátom a saját értékelésemmel).  Az általa írt választ azért küldték el hozzám, hogy mondjak róla véleményt. Baják László ugyanis ebben a levélben felmondja a finnugrista leckét, de ettől még nincs igaza. Az álláspontja nem csak téves, hanem esetenként rosszhiszemű is. Olyan negatív hangulatú dolgokat tételez fel, aminek az ellenkezője igaz s amiről illene a pozitív hangulatú tényeket ismernie - mert azok már köztudottá váltak. Baják László, természetesen(?), a székely írással kapcsolatos újabb eredményeket sem ismeri - ezért sem lehet jó az álláspontja.

A nyitott kérdések megbeszélése azonban hasznos lehet.

***

"A korona görög eredetű szó és latin közvetítéssel került a magyar nyelvbe."

Igen, ez igaz lehet. Azonban a töve a magyar kör szóval rokon, ami

felveti azt a kérdést, hogy a görögök honnan vették a korona szavukat,

vagy hogy az ógörögökre gyakorolt szkíta kulturális hatásba mi fért

bele (a krími szkíta aranykoronán székely jelekkel írt Isten szót

olvashatunk - ugyanazt, mint amit az énlakai unitárius templom

mennyezetkazettáinak sarkaiban is láthatunk).

***

"A kínaiak biztosan nem nevezték királynak a hunok vezérét"

A kínaiak Tanhu-nak, vagy Danhu-nak nevezték a hunok vezérét (amit

Baják Lászlónak illene tudnia). Ebből a méltóságnévből a Tan/Dan

azonos a mi isten szavunk második szótagjával (a kínaiak ma is

tien-nek mondják az istent); a hu pedig a hun népnévvel azonos, ami

rokonságban van a hím, kan szavunkkal. Azaz a tanhu méltóságnév azt

jelenti (magyarul), hogy "Isten fia", "isten híme".

***

"A kínaiak által a hunok vezérére alkalmazott elnevezés inkább csak

annyit jelentett, hogy a cím viselője

a hunok (hiungnuk) felett hatalmat gyakorló ember és alacsonyabb rangú a

kínai császárnál."

Ez egy semmivel alá nem támasztható magyarellenes fantáziálás.

Amennyire én tudom, a kínaiak tiencsi-nek hívták a saját császárukat,

ami pontosan azt jelenti, amit a hun uralkodóra alkalmazott

tanhu/danhu is: "isten fia". Azaz nem tekintették alacsonyabb rangunak

a hun uralkodót, vagy ennek nincs nyoma a megnevezésben. Annál is

inkább nem volt erre okuk, mert az első kínai dinasztia, a Xia

dinasztia, hun volt - azaz a méltóságnevek hun eredetűek mindkét

népnél, az állameszme gyökerei azonosak.

***

"Semmiféle államformára vonatkozó következtetés nem vonható le belőle"

De igen. Szakrális királyságra utal. A királyi hatalom az égből ered,

az uralkodó az Isten fia, maga is isten lehetett eredetileg.

"és természetesen nem vethető össze a mi király fogalmunkkal sem."

A magyar királyeszme hun eredetű - azaz éppen az ellenkezője igaz

annak, mint amit Baják László állít. Természetesen az utolsó Habsburg

uralkodóink eszmerendszere nem pontosan olyan volt, mint a hun-magyar dinasztia legkorábbi tagjaié - valahol Kínától északra.

***

"A különböző ragadozómadarak széles körben elterjedt jelképek,

totemállatok a steppei népeknél."

Ezek azért hasonlóak "széles körben", mert - a lényegüket tekintve -

azonos gondolatrendszert képviselnek. Például a ragadozómadár az

ábrázolásokon Egyiptomtól a párthusokon át az alucsajdengi hun

koronáig jellemzően az uralkodó feje fölött szerepel. Ez egyrészt

azért van így, mert a madár az Isten jelképe, másrészt azért, mert a

királyság isteni eredetű. A jellegzetes ábrázolás azt fejezi ki, hogy

az uralkodó isteni megbízatást teljesít, esetleg maga is isteni

származású.

***

"Egy steppei ragadozómadár ábrázolása nem azonosítható a turullal."

(Helyesen, magyarul: sztyeppei.) Egyébként pedig vannak jelek, amelyek segítenek annak eldöntésében, hogy a ragadozómadár azonos-e a turullal, vagy sem. Ezek a székely írás szójeleik, amelyeket a szkíták és a hunok is előszeretettel alkalmaztak. Ezeket illene ismernie a

"szakértőknek" is. Miről ismerhető fel a turul? http://www.turul.extra.hu/ Például az alucsajdengi hun koronán a négy kecskeszarv is jel, amely elolvasható. A szarv azért van túlhangsúlyozva ezen a koronán, mert jelentést hordoz.

Amikor a szarv jelentést próbáljuk meg tisztázni, nem feledkezhetünk meg az Ószövetség (feltehetően hatti-hettita eredetű - de mindenképpen széles körben ismert) értékeléséről sem. Az Ószövetségben ugyanis világosan meg vagyon írva, hogy a szarv "király" jelentésű.

Maga az alucsajdengi szarv pedig a székely Jóma-ligatúra megjelenése (Jóma egy kőkori isten, akit Eurázsiában és Amerikában is tiszteltek). Ez a ligatúra megtalálható az alucsajdengi jelvényeken is.

***

"A turul (a török togrul szóból ered, azaz nem hun),"

Semmi sem bizonyítja, hogy a turul szavunk a török togrul szóból

eredne. A két szó felszínes hasonlósága nem bizonyítja a magyar turul

szó török eredetét. Ez csak egy alátámasztást nélkülöző hipotézis,

amit jelezni kellene. Azaz akár hun eredetű is lehet a turul. A

törökök is tanulhatták a hunoktól, akiktől annyi mindent átvettek.

***

"... azonkívül nem a magyarok, hanem az Álmos-Árpád nemzetségnek volt

a totemállata, azaz mítikus őse."

A magyarok egésze származik Tana fia Nimród fia Magortól, s ebbe a

magyarsághoz tartozó uralkodóház is beletartozik. A krónikáinkban

persze elsősorban a királyi nemzetség származását szokták

nyilvántartani. Mivel Tana az isten "ős Ten" régi neve (a kínaiak ma

is tien-nek nevezik), ezért nem csak a dinasztia, hanem az egész

magyarság származik az Istentől. A turul csupán a jelképe ennek az

Istennek.

***

"A szkítáknak semmiféle lényegi közük nem volt a hunokhoz."

A köztes területeken előkerült leleteket néha szkítának, néha hunnak

tekintik - mert alig lehet őket megkülönböztetni. Mindkét nép a

Közel-Keletről érkezett a sztyeppére több hullámban s aligha volt

közöttük éles határvonal. Különösen akkor ítélhetünk így, ha a hunokat

is, meg a szkítákat is konglomerátumnak (rokon, vagy hasonló népek

összességének) tekintjük.

***

"Herodotosz királyi szkítái a Fekete Tenger északi partvidékén éltek

és iráni eredetűek voltak,"

Nem voltak iráni eredetűek. Például a napistenüket Oitoszür-nek

hívták, ami a sumer-akkád Utu sar "Idő király", és a magyar Idő úr

pontos megfelelője. A szkíták használták a székely írás jeleit, míg az

irániakról ez nem mondható el.

***

"... míg a hunok ősei közel 1000 évvel később a Kínától északra eső

steppéről érkeztek Európába."

Az, hogy a hunok mikor érkeztek Európába, nem zárja ki a szkítákkal

való azonosításukat, mert ahhoz ennek az érkezési adatnak semmi köze.

Ugyanis Kínától északra már Kr. e. 2000 táján is éltek hunok, vagy az

elődeik.

***

"Herodotosz és a görögök számára a szkíták barbárok voltak a

királyaikkal együtt.(Ők jórészt köztársaságban éltek)."

Ezzel együtt is a görög kultúra sok eleme a szkítáktól származik. A

legnépszerűbb görög istenek jó része is ide tartozhat (szkíta, vagy

agglutináló nyelvi eredetű lehet). Maguk a görögök mondják pl. a

szkítákat "jó törvényű" népnek. A barbárság egyébként többnyire

írástudatlanságot jelentett - azonban éppen a görögöktől is tudjuk,

hogy a szkítáknak volt írásuk.

***

"A szkíták "királya" fogalom alatt törzsi, törzsszövetségi főnököt kell érteni."

Kell? És ennek az értelmezése is kötött?

***

"Az arvisura nem számít történeti forrásnak. A itt előforduló szófejtések,

"magyarázatok" már inkább az ostobaság kategóriájába tartoznak."

Ez igaz. Az Arvisura nem tudomány. 

***

"üdvözlettel: Baják László"

... és Varga Géza

***

A kérdéshez hozzászólt Romhányi Beatrix is. A levelében foglaltakat ugyanúgy elemezzük. 

"A hun-xiungnu azonosítás nem tudományos tény (bár cáfolni sem lehet)."

Újabban el szokták fogadni az ázsiai és az európai hunok azonosságát. Nem mintha ezt népszavazással kellene eldönteni.

***

"Az európai hunok és az ázsiai xiungnuk kapcsolatára közvetlen bizonyíték nincs."

De van. Például az Érdy Miklós által készített hun üst-térkép. Az ázsiai üstök ugyanolyanok, mint az európaiak és a megjelenésük sorrendje is folyamatosan követhető.

***

"Kr. e. 4040 még a neolitikum, ebben az időszakban etnikai

hovatartozást nem lehet meghatározni, csak kultúrát. A legkorábbi írott

forrásaink bármilyen kultúrkörből több mint 1000 évvel későbbiek."

De csak azért, mert a székely írást nem ismerik és nem veszik figyelembe.

***

"A tárgy gyönyörű, teljesen beleillik a a sztyeppei kultúrába, de

egyáltalán nem biztos, hogy uralkodói jelvény, van olyan rekonstrukció,

amely női fejdíszként mutatja. Egyébként minden bizonnyal egy

nemezsapkára volt applikálva, és ha férfi hordta, sem biztos, hogy

koronaként funkcionált. Ettől persze még nyilván volt rangjelző funkciója."

Ha a jeleit is értené, akkor nem mondana ilyesmit. 

***

Az ordoszi kultúra a szkíta kultúrából ered, annak legkeletibb ága,

maga a lelet évszázadokkal korábbi, mint a xiungnuk első kínai említése.

Nem igaz. A kínaiak kr. e. 2000 tájára teszik a hunok első említését. csak erről az európai "tudomány" szeret megfeleldkezni.

***

"A sztyeppei kultúrkörben felesleges a mai nemzetfogalommal operálni."

S miért kellene éppen a mai nemzetfogalommal operálni? Nem lehet annak korabeli elődjével? Ami sokkal méltóbb lenne egy történészhez? Inkább egy ballib jellegű ürügyet keres, hogy a hangoztatásával letagadhassa a lelet kapcsán feltáruló hun-magyar kapcsolatot?

***

"Ennek megjelenése egyébként is legfeljebb a későközépkorig követhető

vissza, és még akkor is mást jelentett, mint a XVIII. században vagy

azután. Ráadásul - amennyire ez egyáltalán a az igen csekély számú

források alapján kikövetkeztethető - a hunok, az avarok és a magyarok

nyelvileg is elkülönültek egymástól."

Ellenkezőleg. A források (például a Tarih-i Üngürüsz) a hunok, avarok és magyarok nyelvi azonosságát említik.

***

"A sztyeppei gondolkodás illusztrálására a 6. századi türk birodalmat említeném. Ennek fejedelme, miután a környező népeket legyőzte, levelet küldött a kínai császárnak, amelyben felsorolta a meghódoltatott népeket, majd kijelentette, hogy ezek most mind türkök."

Ez nem a sztyeppei gondolkodást illesusztrálja, annak csupán egy lehetséges nézőpontja. Ettől még a hunok és a magyarok azonosak (mint azt pl. a budapesti hun jelvény alapján állíthatjuk).

Budapesti hun jelvény: http://hunjelveny.uw.hu/

***

Üdv

Trixi

Oldal: Baják László az alucsajdengi hun turulról
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat