Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A kínai Hung Fan olvasata a székely írás segítségével


A csodálatos teknős páncéljáról leolvasható volt a székely jelekkel írt Hung-fan "egyetemes szabályok". Konfuciusz ezekre alapozta a saját tanait, amelyek a történelmi Kínát meghatározták.


1. ábra. A Hung Fan rajza Szekeres István nyomán; ezen a világmodellen - a kínai szemléletnek megfelelően - alul van észak, felül van dél, jobbra van nyugat és balra van kelet; ilyen lehetett az a szójelekből álló emlékeztető szöveg, amelyet a Kr. e. III. évezred végén állíthattak össze az "Egyetemes Szabályok" ismertetésére vállalkozó hun és kínai értelmiség számára


A kínaiak számára oly fontos Hung Fan grafikája egy (eredetileg) körbe zárt kereszt alakú felülnézeti világmodell (térkép), amely köré magyarázó szójeleket illesztettek. Azaz a technikája ugyanaz, mint amit a kínai írás és a székely írás napjainkig alkalmaz. A kínaiban ezt montázstechnikának nevezik, míg a hasonlóképpen összetett székely jeleket meg ligatúrának nevezik. A Hung Fan jelmontázst a magyar írástörténeti kutatás nem hagyhatja figyelmen kívül, mert székely rovásjelek megfelelőiből áll. A Hung Fan-ról Szekeres István írt legutóbb az interneten, ehhez fűzünk most kiegészítést.


A Hung Fan "Egyetemes Szabályok" születése

A Hung Fan-ról tájékoztató kínai mítosz szerint Kr. e. 2200 táján Jü császár bejárta a földet, és azon töprengett, hogy miképpen uralkodjon a birodalmát képező hatalmas területen, mivel vegye rá az alattvalóit, hogy tisztességesen éljenek, milyen törvényeket adjon nekik? Ekkor megjelent előtte egy Tan-kui nevű nőstény teknős, amely egyesek szerint vízből és tűzből, mások szerint meg csillagfényből állt. A csodálatos teknős azt a hasznos tanácsot adta a kétségbeesett császárnak, hogy ossza fel a földjét kilenc tartományra és nevezzen ki föléjük vezetőket meg hivatalnokokat.

A csodálatos teknős páncéljáról egyúttal le lehetett olvasni a Hung-fan-nak, egyetemes szabályoknak nevezett törvényeket is, így aztán Jü császárnak nem okozott nagy gondot a törvényalkotás sem. 

A Konfuciusz által írt Si King "Írások Könyve" tartalmazza a Hung Fan "Nagy Szabály" nevű leírást az öt elem működéséről. A kormányzásról kidolgozott, a történelmi Kína államberendezkedését és filozófiáját meghatározó, nagy jelentőségű konfuciuszi tan közvetlenül a Hung-fan-ból ismert égi megbízatáshoz kapcsolódik.

Maspero szerint "Az elmélet alapja egyrészt a világmindenség és az ember szembeállítása, másrészt pedig egymásnak való pontos megfelelésük. A világmindenség, az érzékelhető világ az öt elemnek (wu hing), a víznek, tűznek, fának, fémnek, földnek köszönhető. Ezek nem metafizikai entitások, sem nem erők vagy potenciák, hanem egyszerűen az öt valóságos anyag, amelyek e neveket viselik, s amelyeknek fizikai tulajdonságaik vannak: „A víz folyik és lefelé halad, a tűz ég és felszáll, a fa görbe és egyenes, a fém nyújtható, a föld lehetővé teszi a vetést és aratást”, s e tulajdonságok hozzák létre az ízeket: „ami folyik és lefelé halad, hozza létre a sósat, ami ég és felszáll, hozza létre a keserűt” stb. Az öt elem működése nincs megmagyarázva; erre vonatkozóan e kortól kezdve többféle elmélet is létezhetett. Egy egykorú szöveg, úgy tűnik, arra utal, hogy működésükben egymásra következnek, miközben egyik legyőzi a másikat. A Hung fan más sorrendet ad, kettesével állítva szembe egymással a nekik megfelelő égtájakat: Észak (víz), Dél (tűz), Kelet (fa), Nyugat (fém), s a Középpel (föld) végzi. Működésüket tehát úgy képzelték, hogy végtelen mozgásban következtek váltakozva egymásra. Egyik elméletben sem hatolnak azonban egymásba, s nem is keverednek.”


Miért van teknős némelyik kínai emlékmű talapzatán?

A Hung Fan-nal összekapcsolódó kínai teknős egyes vonatkozásai a magyar jelkultúra alapján ismerősnek bizonyulnak.

Kínában ugyanis az örökkévalóságnak szánt emlékművek talapzatát gyakran faragták teknősbéka formájúra. Azonban a kis állat tulajdonságai aligha magyarázzák meg, miért vált belőle ilyen fontos szimbólum.

A kínai teknős jelentőségét a magyar népi jelhasználat világítja meg. Okunk van a magyar jelkincsre gondolni, mert a teknős hátáról leolvasott Hung Fan jelkép székely jelek párhuzamából áll. A segítségükkel tisztázható, hogy a kínai kultúra teknőstisztelete és a teknősnek a talapzatokon való szerepeltetése a Közel-Keletről elterjedt kőkori világmodellek jelképrendszerének maradványa.

A magyar fazekastermékeken ugyanis napjainkig fennmaradt egy kőkori eredetű jelhagyomány, amely az ételt-italt adó cserépedények jó részét. a világoszloppal azonosítja. Arra utal ez, hogy a mindnnapi ételünket és italunkat a világoszloppal azonos isteni ősatyának köszönhetjük.

A legkitűnőbb fazekasaink által máig használt ősvallási jelkincs alapján a kínai emlékművek teknőseihez kötődő szimbolika is világos: a teknős az emlékművet világoszlop-jelképpé teszi. Mivel a világoszlop az ősvallás szerint az Istennel azonos, az emlékmű az általa megörökített személynek, vagy eseménynek az isteni jelzőt kölcsönzi.


2. ábra. A korondi gyertyatartó az égigérő fát (a világoszlopot) ábrázolja; tetején a Napot jelképező gyertyaláng; közepén a székely írás "us" és "nt/tn" ( Ten) jeleiből alkotott tulipán alakú "Isten" ligatúra (az "us" jel a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol karácsonykor kél a Nap); talapzatán az ősóceánra utaló hullámvonal (a világoszloppal azonos Isten ebből az óceánból emelkedett ki); ez a szimbolika Eurázsia jelentős (elsősorban a sztyepp övezetnek megfelelő és ahhoz közeli) részén elterjedt volt a kőkorban


A sinológusok erről a szokásról azt mondják, hogy az indiai hagyomány hatása lehet Kínában. Az indiai vallásos világkép szerint ugyanis a világot a kiemelt pontokon elefántok tartják, az elefántok pedig teknősökön állnak.

Az indológusok azonban ezzel szemben úgy vélik, hogy ez a mítikus világkép a kínai-tibeti térség hatása lehet Indiában is.

Ez az egymásra mutogatás és tanácstalanság megengedi, hogy egy harmadik, közös ősre következtessünk. Olyan kultúrára, amelyik egyaránt hatással volt Indiára, Tibetre és Kínára is. Okunk van ilyen, jórészt ismeretlen ősi kultúra feltételezésére, mert a hun eredettudattal rendelkező ujgurok által lakott vidéken száznál is több, földből és kőből épített piramis található, s közülük némelyik nagyobb az egyiptomi piramisoknál is.

A teknős hátáról származó Hung Fan jelkészlete székely rovásjelekkel egyezik, ami szintén a sztyeppi hun kultúrára utal, ugyanis a hunok a régészeti leleteik alapján használták a székely jelek előzményeit. A kínai krónikák meg is őrízték annak emlékét, hogy hunok a legendás Xia dinasztia leszármazottai. Ez hun szemszögből azt jelenti, hogy a Kínát megteremtő Xia dinasztia hun volt.


A teknős lábai

Egy kínai, Han-kori (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) mítosz elmondja, hogy egyszer összedőltek az eget fenntartó oszlopok. Nü-kua istennő azonban gyorsan levágta egy nagy teknős lábait, és ezekkel támasztotta meg az eget - elhárítván vele a világkatasztrófát.

Ez a rövid utalás a szentgyörgyvölgyi tehénszobrot és az uráli medveidolt idézi az emlékezetünkbe, mert ezek lábai is az eget tartják.


3. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei; a hátán az "ég" szójele (a székely "g" betűnek és a kínai lolo írás "égbolt" szójelének megfelelője), a lábain pedig a "sarok" szójele (a székely "s" betű megfelelője) látható


4. ábra. Uráli medveidol Szaveljeva nyomán; a medve hátán a székely "g" és a kínai lolo írás "égbolt" jelének megfelelője; a lábakon a székely írás "j" (jó "folyó") jelének rokona található (mert a világoszlopot az ősvallási világképben a Tejúttal azonosították)


5. ábra. A kínai lolo írás "égbolt" szójele


Ezeknek az állatszobrocskáknak a hátára az ég szójele van felvésve - amiből következően az ég lezuhanását az állatok lábai akadályozzák meg.

Úgy tűnik, hogy mindegyik tájon olyan állatot választottak e világkép bemutatására a kőkori emberek, amelyik a vidékükön jelentős és jellegzetes volt. Eltérő fajtájú szent állatukkal azonosították az eget - de az ősvallási mondanivaló mindegyik esetben azonos maradt.

Ez az ősvallási képzet a fenti három adat alapján Eurázsiában széles körben elterjedt volt és a sztyeppről kerülhetett el Kínába is, valamikor a kőkorban.


Égtájak 

Maspero a következő öt égtájat és a hozzájuk tartozó elemeket sorolja fel, amikor a Hung Fan jelképeit ismerteti: 

Észak (víz), Dél (tűz), Kelet (fa), Nyugat (fém), s a Közép (föld).

A kínaiak az Európában szokásos néggyel szemben öt világtájat tartanak nyilván, mert hangsúlyozzák a közép jelentőségét, amit a saját országukkal azonosítanak. 

Ez nem tér el a magyar hagyománytól sem, mert az is a saját földet tekinti a világ közepének. A magyar uralkodó fejét ékesítő Szent Korona a Föld közepét jelöli ki. A Szent Korona körbe zárt kereszt alakot formázó felülnézete ugyanis az Éden térképe, amely a teremtett és rendezett világ isteni középpöntjával azonosítja a magyar uralkodót. 


6. ábra. A Szent Korona felülnézete a teremtett és rendezett Föld isteni középpontját azonosítja, ahonnan a négy szent folyó a világ négy tájára indul - a keresztpántokra a székely írás "j" (jó "folyó") jelének párhuzamait tette az ötvös; s ahonnan az isteni rend a világ négy tájára szétterjed


A kínai Hung fan jelkép tájolása szokatlan, mert déli tájolású. Ez azt jelenti, hogy felül van a déli, alul pedig az északi irány, azaz az északolt térképeinkhez képest feje tetejére állított világot látunk. Ez az eltérés azonban nem zavarja a jelek azonosítását.


A középen lévő Föld szójel

Maspero a Föld elemet a középpel azonosítja. A Szekeres István által bemutatott Hung Fan jelmontázs közepén a kínai "föld" jel megfelelőjét találjuk. Ez azonos a székely írás "f" (Föld) jelével, a Szent Korona felülnézetével és az asztrológusok "Föld" jelével is. 


7. ábra. A kínai "föld" szójel változatai Karlgren nyomán; a jel a Közel-Keleten volt Éden térképe, ahonnan 40-50 ezer évvel ezelőtt a homo sapiens sapiens csoportjai elindultak Eurázsia belső területeinek és Amerikának a meghódítására - tarsolyukban az ősi föld térképével

8. ábra. A székely írás "f" (Föld) jele pontosan megegyezik a Hung Fan jelkép közepén lévő Föld-jellel; a szilvamag alak arra utal, hogy alkalmazói alapvetően rovástechnológiát használtak, mert kört nehéz lett volna fába róni, míg ecsettel könnyebb kört rajzolni


Az északon lévő "víz" jel

Az 1. ábrán látható Hung Fan jelkép alján (azaz a kínai szemlélet szerint északon) a székely írás "j" (jó "folyó") jelét találjuk. Ez egyértelműen igazolja a Hung Fan jelkészletének magyar rokonságát és a székely írás "j" betűjét eredményező akrofónia rekonstrukcióját. Azaz a székely "j" betű valóban a "folyó" jelentésű jó szavunk jeléből keletkezett egykor.

Régészeti emlékeik tanúsága szerint a jó szójelet a Kínától északra élő hunok is használták (például a két alucsajdengi emléken is felbukkanó Jóma ligatúrában).


 9. ábra. A székely írás "j" (jó "folyó") jele a nikolsburgi ábécéből


A délen lévő "tűz" szójel

A Hung Fan jelmontázs tetején (amely a kínai szemlélet szerint a délnek felel meg) Maspero leírása értelmében a tűz jelét kereshetjük. Itt a székely írás "t" betűjét találjuk, amit Szekeres István a kínai jelek alapján a "tűz" szójeléből származtat; míg én a Ten szójel (tulajdonképpen "t"-ből és "n"-ből álló ligatúra) egyik elemének tekintem. A jelforma azonosítása tehát tökéletes, a magyarázata azonban ellentmondásosnak tűnik.

Bobula Ida egyik sumer-magyar szófejtése ad lehetőséget az ellenmondás feloldására. Szerinte ugyanis a sumer deizi "tűz" a magyar tűz szó megfelelője. Ha ez igaz, akkor a tűz szavunk egy eredeti összetétel lekopott alakja lehet, amely egy kőkori de "isten" (vö. sumer dingir "isten", magyar Dana (istennév az erdélyi "Dana verjen meg!" szólásból) és izi "lélek" (vö. magyar íz "lélek"!) szavakból állhat. Ez megengedi azt a feltételezést, hogy a tűz szavunk őse egy "Isten lelke" értelmű összetétel volt - s az ősvallási szemlélet magyarázhatta így a tüzet.

Azaz a Hung Fan harmadik eleme is megérthető a magyar jelkincs és nyelv alapján.


10. ábra. A székely írás "t" betűje a székelydályai feliratból; a jel a kőkorban a Ta/Da vagy Te/De alakú istennevet jelölhette (vö. a hatti Ta/Da viharisten nevével!); ez került a deizi(?) "Isten lelke" értelmű összetételbe, amely a hun korra tűz alakban és jelentéssel rögzült


A nyugati jelek

A Hung Fan nyugaton lévő jelei a székely írás "ny" és "s" jeleivel azonosíthatók. Szekeres István a "ny" betűt kínai adatok alapján a nyugat szójeléből magyarázza. A székely "s" (sarok) alapján ez a jelkettős megengedne egy "nyugati sarok" értelmezést, ami a négy sarkot feltételező világszemlélet alapján esetleg elfogadhatónak látszik.

Azonban a "ny" betűnek a nyugat szóból való magyarázata rendszeren kívüli lenne a székely jelek magyarázatai között. Ugyanis joggal merülhetne fel a kérdés, hogy a többi égtájnak miért nincs jele a székely ábécében. Ráadásul a nikolsburgi ábécé negfelelő jele is az "n" és az "i" ligatúrájának látszik (ez persze nem döntő szempont, mert ez az alak lehet utólagos grafikai változat is - hiszen a székely írás "ny" betűjének van a kínai jellel pontosan megegyező alakja is).

Azonban a Maspero által említett "fém" jelentés sem mutatható ki (ha azt nem vesszük számításba, hogy a fémek ismerete nyugatról érkezhetett Kínába). Ezért a két nyugati jel magyarázatát nem tekintjük megoldottnak. Azonban formáját tekintve ez a két jel is egyértelműen azonosítható két székely betű formájával.


11. ábra. A Hung Fan nyugati jelei


12. ábra. A székely írás "nj" jele a nikolsburgi ábécéből (a székely jel a "j" és az "n" ligatúrájának látszik)


13. ábra. A székely írás "ny" betűje


A keleti jelek

Maspero szerint a keleti jelek a "fa" jelentéshez társulnak. A keleti oldalon a székely "c"-t és a "ny" (nyugat) tükörképét látjuk. Az előbbi esetleg egyeztethető Szekeres István székely "c" (celőke "vesszőcske"?) magyarázatával, az utóbbi azonban magyarázatra szorul. Ezek a jelek is székely betűknek felelnek meg, az értelmezésük azonban egyelőre nem tisztázott.


14. ábra. A Hung Fan keleti oldalán lévő kínai jelpáros


15. ábra. A székely írás "c" betűje a nikolsburgi ábécéből


Összegzés

Mindezek alapján feltételezhető, hogy a kínai állameszmét megalapozó Hung Fan szabályrendszer eredeti lejegyzése a magyar nyelv és a székely írás segítségével történt. Ez megerősíti a kínai krónikák fentebb már említett adatát, amely szerint a hunok a Xia dinasztia leszármazottai (azaz a Xia dinasztia hunokból állt). A Xia dinasztia (az Erlitou kultúra) régészeti emlékei ezt alátámasztják, mert olyan civilizáció képét rajzolják elénk, amely a nyugati hatásokat közvetítette Kína felé.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 189
Tegnapi: 271
Heti: 1 425
Havi: 3 053
Össz.: 342 265

Látogatottság növelés
Oldal: A kínai Hung Fan
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »