Varga Géza: A székely rovásírás

Kőkori írásemlékek

A székely jelek előképeivel írt kőkori párhuzamok száma olyan magas, hogy azt az írás eredeztetésekor figyelmen kívül hagyni nem lehet.

Az elvégzett matematikai ellenőrzés (valószínűségszámítás) alapján véletlen egyezésről nem lehet szó, a hasonlóságokat csak genetikus kapcsolattal lehet magyarázni. Ezt a magyarázatot az akrofónia rekonstruálása és a kapott ősvallási jelentés adja meg. (Az akrofónia az a folyamat, amelyben egy szójelből betű alakul ki; amely betű a szó első hangját, vagy első mássalhangzóját jelöli.) Az akrofóniák rekonstrukciója segített felismerni, hogy a jelek eredetileg az ősvallás jelképei voltak, s belőlük alakult ki a ma ismert székely írás. Az akrofónia, valamint az elolvasható korai jelek és szövegek tanúsága alapján az írást a magyar nép alkotta meg.

A székely írás elődje a kőkorban szójeleket alkalmazott, de a jelölt szavak egyszótagosak, ezért az írást szótagírásnak is minősíthetjük. A Jóma ligatúra alapján (mivel a korai írásnak az emlékek szerint nem voltak magánhangzójelei) korai mássalhangzós írásként is tárgyalható. Az írásnak ezek a jellemzői alig változtak a története során (ma is ugyanezekkel az íráselemekkel találkozunk). A későbbi írásemlékeken előfordulnak magánhangzójelek is, de ezeket a hangzóugratás szokása miatt szinte napjainkig visszafogottan alkalmazták. 

a teremtett és rendezett Éden térképe négy folyóval, négy hegységgel, négy tengerrel és négy világtájjal; cree mandala; swechati avar ékszer világmodellje; kínai „Föld” szójel; székely „f” (Föld) jel

1. ábra. A „Föld” szójel elterjedtsége arra az időre (50 – 40 ezer évvel ezelőttre) utal, amikor a modern ember első (Eurázsia belső területei és Amerika felé) szétrajzó csoportjai még együtt éltek a Közel-Keleten; a székely „f” (Föld) jel azért hasonlít az asztrológusok „Föld” jelére és a kínai „Föld” szójelre, mert közös, kökori jelképre (az Éden térképére) megy vissza az eredetük

Anasazi edény, indián agyagmodell, kínai hun ligatúra, csángó hímestojás

2. ábra. A „Jóma földje” felirat prekolumbián edényen; indián agyagmodell „Jóma” ligatúrája, „Jóma” ligatúra az alucsajdengi (Kína) hun koronáról; „Jóma földje” szöveg egy csángó-magyar hímestojáson; a székely „j” (jó), „m” (magas) és „f” (Föld) jelek párhuzamai; a „Jóma” istennév magyar szavakból alkotott elolvasható összetétel; a párhuzamok arra utalnak, hogy az indiánok a székely írás elődjét vitték magukkal Szibériából Amerikába valamikor a kőkorban (40-12 ezer évvel ezelőtt)

3. ábra. Mas d' Azil-i kavicsok (Pireneusok, 20-10 000 éves barlanglelet) 18 székely jel párhuzamával

4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor térbeli világmodellje a „szár”, „ég”, „sarok” és Ten” szójelekkel, a székely „sz” (szár), „g” (ég), „s” (sarok) és „nt/tn” (Ten) jelek előképeivel

5. ábra. A Cucuteni kultúra székely betűkre hasonlító jelei

6. ábra. A Karanovó kultúra emlékei a székely „sz” (szár), „s” (sarok), „r” (ragyogó?), „m” (magas), „d” (Du) jelek előképeivel

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat