A székely írás "o/ó" (Óg) jele

Heraklész a görög mitológiában a szkíták ősapja. Eredeti neve Óg király, akivel Mózes háborúzott, s akinek az emlékét az Ószövetség is megőrizte. Az ő jelképéből lett a székely rovásbetű.

A jel korai előfordulásai

 

1. ábra. Tumi isten az eget tartó fa szerepében, valamint egy jel azok közül, amelyek a feje felett az égbolt ívét alkotják: a székely "o/ó" (Óg) jel megfelelője; azon jelek közé tartozik, amelyet az indiánok ősei 40- 30 000 évvel ezelőtt vittek át Szibériából Amerikába

 

 2. ábra. Kínai tetőcserépdísz, sarkain az eget tartó fa ábrázolásával; az égboltot ez esetben is a székely "o/ó (Óg) jel megfelelője jelöli

 3. ábra. Óg király jelképe (a székely és a görög "o" betű rokona) a gozói Ggantija templom főoltára előtti lépcsőről (a szerző rajza fénykép alapján); az itt látható jel az égbolt ívét ábrázolja s Óg neve is az eget jelenthette (azaz az istennév összefügg a magyar ég szóval s azzal az eurázsiai képzettel, amely az isteneket az éggel azonosítja, az égben lakónak tekinti)

A székely "o/ó" rovásbetű egyik legrégebbi párhuzamát a Málta melletti Gozó szigeten álló Ggantija sziklatemplomban láttam. Általánosan elfogadott, hogy a máltai és gozoi sziklatemplomok korábbiak az egyiptomi piramisoknál is, meg az angliai Stonehenge-nél is. Egyesek 3500, mások 5600 évesnek tekintik, de hallani kb. 15 000 éves becsléseket is. Azaz a jelet tartalmazó templom korára vonatkozó becslések meglehetősen megoszlanak. A jel a templom főoltára előtti lépcsőfokon magányosan áll . Az alatta lévő lépcsőfokon hosszabb, kétsoros felirat látható (amelyet azonban a felirat kopottsága és töredékessége miatt nem sikerült azonosítanom). Az elhelyezésből következően ez a magányos jel szójel lehet, amely összefügg a templom főoltárával, például olyképpen, hogy annak az istennek a nevét jelöli, akinek a tiszteletére a templomot emelték.

 

 4. ábra. A hettita hieroglif írás "égbolt" szójele Gelb nyomán; a hettita hieroglif írásnak 19 jele formailag, 12 jele pedig tartalmilag is egyeztethető a székely írás jeleivel; az eget ábrázoló jel alsó része azért görbült, mert az ősvallás szerint az ég és a Föld érintkező pereme időnként összekoccan

 

 5. ábra. Világmodelles szkíta korong Ottlakáról, négy sarkán az "eget tartó tengely" jelképével (balra) és az "égbolt" jele (jobbra); a korongon négy székely jel (a "ly", "gy", "t" és az "o/ó") megfelelője szerepel

 

 6. ábra. A Szaveljeva által közölt permi pecsétgyűrű n szintén szerepel Óg király jelképe a székely betűkkel kiírt sarok (Sar + O + K) szóban

 

7. ábra. Észak-kaukázusi világmodell az V-IX. századból (balra), a négy sarkán lévő "eget tartó ős" jelkép (középen) és az ég jele (jobbra); a korongon a székely "f", "d","us" és "o/ó" jelek megfelelői láthatók

 

8. ábra. A kácsi Lyukaskő az égbe vezető utat jelképezi; a tetején lévő lyuk fölé Óg király jelképe van vésve néhány további székely jelpárhuzam (az "ak" és a "g") társaságában (Balog Sándor fényképe és rajza)

   

9. ábra. A banai honfoglaláskori aranyozott ezüstdísz az Óg ten "Óg isten" felirattal

  

10. ábra. A marosgombási honfoglaláskori veret sarkain a szár Óg "Óg király" jelből kialakuló sarokjelkép átmeneti állapotot tükröz; a kínai sarokjelkép rokona, de itt már hiányzik a fa ábrázolása

 

11. ábra. Óg ten "égisten" olvasatú ligatúra a magyar koronázó palástról

  

12. ábra. A pécsi székesegyház altemplomának ligatúrájában az Óg "ég" jel az égboltot ábrázolja az "Egy ős" olvasatú (eget tartó) fa fölött

 

13. ábra. A kórósi református templom festett mennyezetkazettáinak egyikén megtaláljuk a négy Óg "ég" jelből alkotott világmodellt, a kínai és a marosgombási világmodellek népi megfelelőjét

 

A jel hangalakja

A jel alakja azonos a kőkori eredetű székely írás "o/ó" jelével (és a hettita hieroglif írás égbolt jelével), ebből következően az isten neve az "o/ó" hanggal kezdődhet és az eget ábrázolhatja. A jel az isten égisten jele lehet (az urál-altáji népek istenei rendesen az égben honolnak). Ezek alapján az Ószövetség által említett Óg királyra gondolhatunk, aki azonosHeraklész istennel, a szkíták ősapjával. Feltehetően Ókeánosz isten és az Oka folyó nevében is ez a gyök bukkan fel. 

 Ez az "o" jel nem a föníciai írás leszármazottja - hiszen a föníciaiaknak nyelvi okok miatt nem volt szükségük az "o" betűre, ezért a korábbi írásokból a magánhangzókat nem is vették át. Az omega alakú jel nem vezethető le a görög írás ból sem - mert annál a Ggantija írás korábbi lehet, s mert a görög írásban az omega idegen - de nem föníciai - eredetű.

Az "s" és az "o/ó" jelek egyaránt a sarok szójeléből különülhettek el. Az eget ugyanis egy hatalmas, kristályos, áttetsző anyagból lévő hegynek képzelték, ezért sokáig hegynek ábrázolták. Ugyanolyan hegy szerepelt az eget tartó fa alatt is, s ezek megkülönböztetése nem mindig egyértelmű a sarokábrázolásokon. 

Talán ennek emlékeként nyugtázhatjuk azt is, hogy a székely "o/ó" formai párhuzama ahettita hieroglif írás ban a sa szótagot, de az "égbolt" fogalmát jelöli.

 Óg király (azaz Heraklész) a világ sarkainak istene volt, az ő nevét őrzi a sarok, az ág és azég szavunk is. Az ókoriak által emlegetett "Heraklész oszlopai" azokat az égigérő fákat jelentették, amelyek az eget tartották s amelyek így a Föld és az égiek közötti összeköttetés lehetőségét kínálták. Ezért játszik olyan fontos szerepet az égigérő fa a magyar népmesékben. Az ősvallás Heraklészt ezekkel az oszlopokkal azonosította. 

A neolitikus világmodellek sarkain gyakran találhatók olyan jelképek, amelyek a székely írás "s" (sarok), "o" (Óg) és "g" (ég) jelére hasonlítanak. Ez a hasonlóság törvényszerű, hiszen a székely írás jelei a kőkori világmodellek jelkészletéből alakultak ki.

A sarok ábrázolásából alakult ki a székely írás "s" és "o/ó" jele is. Hogy ezeket meg lehessen különböztetni, az "s" jel szélét kifelé, az "o/ó" jelét pedig befelé görbítették. Egykaranovói pecsétnyomó n az eget tartó fát ábrázolták a világmodell sarkain. Itt az ég (azaz Óg király) jelének végei még nincsenek meggörbítve.

A 2. ábrán korabeli jelekkel írt, de a székely írás segítségével ma is elolvasható sarok szó Heraklész emlékét idézi, akár a tusnádi sziklajelek is, amelyek szintén az eget tartó oszlopot ábrázolják. 

 

14. ábra. A székely rovásírás "o/ó" (Óg) jele a bodrog-alsóbűi fúvókáról; az égbolt ívét ábrázoló jelet jelet a rovástechnológia miatt fordították el függőlegesre és ugyanezért lett sarkosabb is

 

15. ábra. A székely "o/ó" néhány ismertebb alakváltozata a székely korból (Szemerey Zsolt táblázata); csupán a jelek egy része őrzi azt az eredeti formát, amelynek a két vége befelé görbül; a többi jobbára csak egy alsó állású kacskaringó - amely formai módosulás a pennával való írás következménye lehet

 

***

Egy Isztambuli sírkő jelei

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=40677

Oldal: Az "o/ó" (Óg) rovásjel
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat