Varga Géza: A székely rovásírás

Székely betűk

Az utóbbi századokban a betűkkel szemben a székely mondat-, szó- és szótagjelek használata visszaszorult.

Az újabb korokban a székely írást ismerők a jelek közül elsősorban a betűket alkalmazzák. A többhangértékű jeleket legfeljebb érdekességként említik meg. A többhangértékű jelek "írástudók" általi tudatos alkalmazására csak kivételes jelleggel van példa – ezek a példák azonban szaporodnak.

Más a helyzet a népi, uralmi és vallási jelhasználat esetében – de ez a következő fejezet témája.

1. ábra. Thelegdi Rudimentájának ábécéje 1598-ból (jobbról balra)

2. ábra. A marosvásárhelyi névtelen ábécéje 1753-ból (jobbról balra)

Ezek a korai ábécék nem különböztetik meg a hosszú és a rövid magánhangzókat, amelyre a magyar nyelv pontos rögzítéséhez szükség van. Ezért elindult egy reformfolyamat, amely az írás korszerűsítését, elsősorban a rövid és hosszú magánhangzójelek elkülönítését tűzte célul maga elé.

A XX. században (Magyar Adorján kezdeményezését továbbfejlesztve) Forrai Sándor és Libisch Győző is javaslatot tett a székely írás modern ábécéjének betűsorára. Ezek a modern betűsorok a régi jelváltozatok közül választottak ki egyet a hosszú, egyet pedig a rövid magánhangzók jelölésére. Választásaik azonban véletlenszerűek volt, azt semmilyen logikus elv nem indokolta – ezért az említett szerzők modern betűsorai eltérőek lettek.

1996-ban e sorok írója is kidolgozta az alábbi jelsort (3. ábra), amely két jellemzőjében tér el a többi modern betűsortól. Egyrészt abban, hogy a hosszú magánhangzókat a hosszabb, a rövid magánhangzókat pedig a rövidebb jelforma jelöli. Másrészt abban, hogy az o, ó, ö, ő jelek hasonlóak egymásra, miként a latin írásban is. Ezek a jellegzetességek az ábécé megtanulását és alkalmazását segítik.

3. ábra. A Varga Géza által 1996-ban javasolt modern ábécé

A modern ábécék a jelek számában és hangalakjában lényegében egyetértenek, gyakorlati jelentőségű eltérés csak egyes jelformák között mutatkozik. 

Az ábécé esetleg kiegészíthető lenne a "dz", a "dzs" és a "zárt e" hangok jelével is, de ennek nem lenne gyakorlati jelentősége. A "dz" és a "dzs" hang létezése vitatott. Egyébként is leírható a "d" + "z", meg a "d" + "zs" betűkombinációkkal. A zárt e-t pedig csak kevesen használják a beszédben, a többségnek felesleges gondot jelentene az alkalmazása. 

Egyik modern ábécé sem gyakorolt komoly hatást az Erdélyben élő székelyekre, akik az őseiktől örökölt íráshagyományt folytatják.

Az ábécék kismérvű eltérése nem akadályozza meg a kölcsönös megértést. Aki ismeri az egyik ábécét, az el tudja olvasni a másikkal írt szöveget és viszont.

*************************************************************

A székely rovásírás rekonstruált akrofóniájú betűi

E cikkben a székely rovásírásnak nem minden jele, sőt nem is minden betűje van felsorolva; csupán azok a betűk, amelyekről tudjuk, vagy tudni véljük, hogy milyen szójelekből keletkeztek.

Valójában még azok közül sem mind található meg ebben a cikkben. Nem szerepelnek azok az akrofónia-rekonstrukciók, amelyekkel nem értünk egyet, vagy amelyekkel egyetértünk ugyan, de még nem írtunk róla külön cikket. Azaz itt egy linkgyűjteményt talál a kedves olvasó, amely a székely betűk akrofóniájáról írt cikkeim megtalálását segíti.

A lista még nem teljes és nem is kidolgozott, mert a munka nagy és az út járatlan.

A kezdetek úttörőit (pl. Novotny Elemért és Simon Pétert) követően - akik néhány jelünk esetében szójel-előzményeket ajánlottak - Szekeres István és Záhonyi András foglalkozott terjedelmesebben hasonló akrofónia-rekonstrukciókkal. Kísérleteiket azonban különféle hibák terhelik. Novotny Elemér és Simon Péter ezeket lényegében nem dolgozta ki, csupán megemlítette néhány betűnk szójel-párhuzamát. Záhonyi András az akrofónia létében is kételkedik. Szekeres István pedig - bár rendszerszerű magyarázatokra törekedett - esetenként hibás következtetésekre épített, mert a finnugrista elődök megállapításait túlbecsülte, s nem ismerte fel az ősvallás írástörténeti szerepét.

Egyikük sem jutott el addig, hogy a feltételezéseik sora egységes rendszert alkosson. Magyarázataik esetenként alig jelentenek többet véletlenszerű ötletek halmazánál, amit becsületszóra kellene elhinnünk. Ugyanis nem mindig vizsgálják meg a vizsgálandó körülményeket (például nem, vagy tévesen határozzák meg a jel képi tartalmát) és mitológiai tájékozottság híján nem értik az ősvallás szerepét sem a jelek létrejöttében.

Néhány betűnkről még nem írtam, bár tisztázottnak tűnik az akrofóniája.

Más betűnkről meg két cikket is írtam; ilyen a "b" (Bél, belső) jel. S persze olyan is van, amelynek a magyarázatában még nem vagyok biztos - ezért még nem írtam róla külön cikket. Bekerült a listába mindhárom "k" betűnk is, bár nyilvánvalóan egyszótagos szójelekről van szó.

A cikkben alább bemutatott jelformák nem mindig egyeznek meg azzal, amit a legjellemzőbbnek és a leggyakoribbnak véltünk eddig. Ma a klasszikus székely kor rótt emlékeit tekintjük etalonnak; s a közönség lényegében semmit sem tud a festett fazekasjeleink és a hieroglifikus jelhasználat kevésbé merev jeleinek ugyanide tartozásáról. Az írásemlékek teljes körének és a jelek történetének megismerése azonban változtathat az elterjedt vélekedéseken.

Az itt látható jelformák közül a nikolsburgi jelek alakját a rovásírásra jellemzőnek véljük, Bél Mátyás jelei azonban inkább a papírra pennával való írásnak felelnek meg - mert a jelek formáját az írástechnológia határozza meg. Igaz ugyan, hogy mindkét írásemlékünk papírra lett írva, de feltételezzük, hogy a nikolsburgi ábécé lejegyzője még megőrizte a rovásos jelformákat, Bél Mátyás pedig már eltért attól.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a székely rovásírás legfontosabb betűinek tisztázott az akrofóniája. Ezek olyan régi magyar szavakhoz vezetnek, amelyeknek egykor nagy ősvallási jelentősége volt. Ez utóbbi körülmény egyúttal az akrofóniák ellenőrzését jelenti, mert az egykori jelalkotás rendszerét tárja fel.

Nem véletlen, hogy az "a", "b" és "d" az isteni triász három alakját (Anya/Anahita, Bél, Du/Dana isteneket) jelölte egykor. Amint az sem, hogy a Magyarok istenének jelzői közül megtaláljuk itt a jó, az egy, az atya, az élő, a nagy, a szár "úr" és a magas jelét is. A jelformák pedig a Föld, az ég, a Tejút, az égigérő fa, a négy szent folyó és az Orion csillagkép ábrázolásával azonosak. Ezek az ősvallás legfontosabb alakjai és témái, amelyek szervesen összetartozó, önmagát bizonyító rendszert alkotnak.

Az ősvallási témák rendszert alkotó felbukkanása azt is jelzi, hogy az alábbi rekonstrukciók a lényegüket tekintve helyesek: megtaláltuk az írás megteremtését szükségessé tevő szellemi igényt. Azaz a székely rovásírást nem a könyvelés, az állami adminisztráció hívta életre, mint azt a jóval későbbi sumer írás esetében tévesen feltételezik - hanem az ősvallás.

Egyúttal az is bizonyossá vált, hogy a székely rovásírást valamikor a kőkorban a magyar nyelv rögzítésére találták fel az eleink.

1. ábra. A nikolsburgi ábécé első három jele, jobbról balra: a, b, c; az 1400-as évek végén ezeket a betűinket a nikolsburgi ábécé lejegyzője latin betűkkel még a, eb, ecz alakban nevezte meg

2. ábra. A székely rovásírás "a" (anya) jele Bél Mátyás ábécéjéből

a (A székely írás a betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=97944

3. ábra. A székely rovásírás "b" (Bél, belső) jele Bél Mátyás ábécéjéből

b (A székely b betű)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=63496

b (A székely írás Bél jele)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=77524

4. ábra. A székely rovásírás "d" (Du/Dana) jele Bél Mátyás ábécéjéből

d (A székely írás d betűje)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=75382

5. ábra. A székely rovásírás "f" (Föld) jele Bél Mátyás ábécéjéből

f (A Föld szójele és etimológiája)

http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=21771

6. ábra. A székely írás "g" (ég) jele a dálnoki feliratból

g (A székely írás g (ég) jele)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=75892

g (A székely írás g betűje)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=74371

7. ábra. A székely írás "gy" (Egy) jele Bél Mátyás ábécéjéből

gy (A székely írás gy betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=73008

8. ábra. A székely rovásírás "j" (Jó) jele a nikolsburgi ábécéből

j (A mártonhelyi freskó jó szójele)

http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=22819

9. ábra. A székely írás "ek" (kebel, koponya) jele a dálnoki feliratból

k (A székely írás ek jele a latin q megfelelője)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=101531

10. ábra. A székely írás "ak" (patak, Heraklész) jele a nikolsburgi ábécéből

k (A székely rovásírás ak jele)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=87140

11. ábra. A székely írás "l" (élő) jele Bél Mátyás ábécéjéből

l (A székely írás l betűje)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=75657

12. ábra. A székely írás "m" (magas) jele Bél Mátyás ábécéjéből

m (A magyargyerőmonostori kályhacsempe égigérő fájának lépcsői)http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=32110

13. ábra. A székely írás "n" (nagy) jele Thelegdi János ábécéjéből

n (a székely írás n betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71136

14. ábra. A székely írás "o/ó" (Óg) jele a székelydályai feliratból

o (A székely írás o/ó jele)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=70997

o (Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői) http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=30496

15. ábra. A székely írás "ö" (kő) jele a csíki feliratból

ö (A székely írás ö betűje)

http://www.tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=100297

16. ábra. A székely írás R (Rá, ragyogó) jele Thelegdi János nyomán

r (A székely írás r betűi)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=36010

17. ábra. A székely írás "s" (sarok) jele Kájoni János nyomán

s (A székely írás s betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71035

18. ábra. A székely írás "sz" (szár) jele a nikolsburgi ábécéből

sz (A székely írás sz (szár) jele)

http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=74332

19. ábra. A székely írás "t" (tengely) jele Bél Mátyás ábécéjéből

t (A székely írás t betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=75737

20. ábra. A székely írás v ( vaske "őskő") jele a székelydályai feliratból

u (A székely írás u és v betűje)

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=92328

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat