Magyarszecsődi freskó az atya jeléből növő fával

A korai magyar templomok tele vannak olyan jelképekkel, amelyek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók.

1. ábra. Amagyarszecsődi templom freskórészlete a székely írás „b” (Bél, belső), „ty” (atya) és „f” (Föld) jelének párhuzamával; a három jel egybeépítése az ősvallás panteisztikus istenelképzelésére, természetvállás voltára utal 

Vas megyében járván érdemes a falusi templomokat sorra látogatni, mert csodákra bukkanhatunk. A falusi mesterek által készített épületek maguk is remekművek, a bennük lévő freskók, szobrok, és a jelképekbe foglalt mondanivaló is ámulatra méltó. 

A magyarszecsődi templomnak most csak egyetlen kis díszével, az 1/a. ábrán látható freskórészlettel foglalkozunk. Egyszerű mondanivalót hordoz, de ennek kibontásával többet tudunk meg az ősvallásunkról (amelynek mondanivalóját őrzik ezek a jelek), valamint a székely írás és a népi-vallási jelképek összefüggéseiről.

Ezeket feltárva és megértve az írástörténetet fogjuk tisztábban látni, a magyar kultúra kezdeteit fogjuk jobban megérteni.

2/a. ábra. A székely írás „f” (Föld) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; azt fejezi ki, hogy Bél isten a világ közepével, lényegével (belsejével) azonos

2/b. ábra. A székely írás "f" betűje Bél Mátyás ábécéjéből

3/a. ábra. A székely írás „ty” (atya) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; azt fejezi ki, hogy Bél isten a magyarság ősapja

3/b. ábra. A székely írás "ty" betűje Kájoni János ferences szerzetes ábécéjéből

4/a. ábra. A székely írás „b” (Bél, belső) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; a jel Bél isten jelképe, ezért ma is rontáselhárító jelként használják pl. az őrségi fazekasok

4/b. ábra. A székely írás "b" betűje Bél Mátyás ábécéjéből

Az ősvallás hagyatékának jellegzetes darabjai közé tartozik a fa, vagy növényábrázolás, amelyen valamilyen istenszimbólum szerepel. Az istenjelkép többnyire a fa csúcsán található (ilyenkor a fa égigérő és az Isten égben lakozó voltát, az Istenhez vezető utat mutatja az ábrázolás). Más esetekben (s ilyen ez a magyarszecsődi eset is) az istenjelkép a fa alatt található s a fa ebből nő ki. Ez utóbbi ábrázolás arra utal, hogy az élet forrása, talaja az Isten s minden jót néki köszönhetünk.

Az atya jeléből növő fa ábrázolási konvenciónak két további párhuzamát is ismerem egy nógrádi hímzésen és egy hortobágyi szarukürtön. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvterületen egykor általánosan használt jelképről van szó; másrészt azt is, hogy a népi és a vallási jelkincs azonos (ez esetben ősvallási) forrásból táplálkozott.

Oldal: Magyarszecsődi freskórészlet az atya jeléből növő fával
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat