Afrászijábi cseréptál ősvallási üzenettel

A magyar ősvallás kutatásában is fontos szerepet tölthet be az egyik legfontosabb régészeti leletcsoport: a kerámia. E tárgyak funkciója, anyaga, technológiája, készítőjének ízlése és ügyessége a korról árulkodik, amelyben készült. A régészek esetenként a cserepek eltérései alapján képesek az egymást követő régészeti kultúrák megkülönböztetésére. A szimbolikus díszítések azonban nem csak megkülönböztethetik, hanem össze is köthetik az eltérő korokat és kultúrákat. 

Az alábbi ábrán látható IX-X. századi afrászijábi cseréptálra festett fazekasjelek a székely rovásjelek rekonstruált szóértékei segítségével elolvasható üzenetet közvetítenek. Ez itt „Jóma király földje”, hirdeti a szépen megkomponált felirat. Jóma személyiségét az eurázsiai és amerikai mitológiák (például az iráni Jima, a germán Ymir, a japán Jimmu alakjáról fennmaradt történetek) segítségével rekonstruálhatjuk. Ő volt a jégkorszak előtti aranykor uralkodója, vagy inkább istene. A finnek ma is Jumalának nevezik az istent, míg a magyarban az „ima” szó őrzi az alakját.

Jóma országát, az Édent, mintegy ötvenezer éve mítosszá varázsolta a jégkorszak, az erkölcstelenséget és betegséget nem ismerő aranykor eszméit azonban a nemzedékek által egymásnak adott mitológia és szimbólumkincs napjainkig megőrizte.

   

Afrászijábi „Jóma” névligatúra

Afrászijábi szójelek ”jó”, ”ma”, ”szár”, ”föld”

Kájoni székely rovásbetűi ”j”, „m”, ”sz”, ”f”

A IX-X. századi afrászijábi cseréptál a „Jóma szár (vö. sumér/akkád sarru „király”!) földje” felirattal 

Miért tarthatta szükségesnek az afrászijábi fazekas, hogy a már akkor is rég letűnt korszak uralkodójának, vagy istenének dicsőségét hirdesse? 

Nyílván ugyanazért, amiért a védikus földfoglalási rituáléban a tűzoltárt emelték. A földfoglalás ugyanis csak tűzoltár emelésével vált jogszerűvé. „Az ember letelepedett, mihelyt tűzoltárt emelt, és mindazok, akik tűzoltárt emelnek, jogszerűen telepedtek le.” (Eliade/1996/24) A tűzoltárok is egyfajta magatartási előírásrendszer betartására figyelmeztették a halandókat, akár ez az afrászijábi cseréptál. 

Az életben maradás lehetőségét kínáló területhez csak azoknak van joga, akik vállalják Jóma király törvényeinek betartását (a káosz erőivel szembeni lankadatlan küzdelmet, a rendezett világ megteremtését célzó erőfeszítéseket). S e tál azt hirdeti mindenki számára elolvashatóan, hogy Afrászijáb földje (ahonnan a honfoglaló magyarok magukkal hozták a Kárpát-medencébe ezt a jelképrendszert) Jóma „Jó mágus” földjének számít, mert Afrászijáb népe sajátjának érezte ezeket az előírásokat, vállalta az isteni teremtés folytatását.

Oldal: Afrászijábi cseréptál
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat