Varga Géza: A székely rovásírás
Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A székely írás "d" betűje
A Zalaváron előkerült kereszt alakú jel időszerűvé tette a székely írás kereszt alakú "d" betűjének leírását.
A székely rovásírás betűi a kőkori magyar ősvallás jelképeiből alakultak ki. A kőkorban és azt követően hosszú ideig a székely jelek előzményei mondatokat, vagy szavakat jelöltek.
Így a székely írás "d" betűjének is volt szójel-előzménye, amelyik a Du/Dana istennév jeleként szolgált. Ez a szójel szerepelt jelmontázsokban is, például felülnézeti világmodellek közepén és az eget tartó fa szerkezetekben (a szembőlnézeti világmodellekben).
A szójeleket és mondatjeleket alkalmazó ősi gyakorlat a sztyeppén (a Mas d' Azil-i, az indián és egyéb párhuzamok alapján feltehetően egy közel-keleti őskőkori forrásból) általánosan elterjedt volt. A sztyepp délről történt első benépesülésekor már létezhettek hasonló jelek Anatóliában, ahol ezek ismerete sokáig fennmaradhatott. Például szerepel egy ide vonható párhuzam a Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban is. A kereszt alakú jelet ismerték a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is.
A Du/Dana szójelből egy pontosan meg nem határozható időben kialakult a székely rovásírás ma közismert "d" betűje. E rovásbetűt aztán a ligatúrák képzésekor újra felhasználták többhangértékű jelek előállításakor.
Az alábbiakban ezekre mutatunk egy-egy példát.
A székely "d" kereszt alakja a legegyszerűbb jelformák közé tartozik, ezért felmerülhet, hogy a bemutatott jelek csak véletlenül egyeznek meg. Azonban nem erről van szó. A kereszt formát ugyanis olyan szerkezetekben és jelkészletekben használják, amelyekből az azonos ősvallási háttér (jelentés) is nyilvánvaló. Ezért nem véletlen egyezésről, hanem egy széles körben elterjedt jelszótár tudatos alkalmazásáról van szó.
A székely rovásírás néhány betűje ebből a kőkori ősvallási jelkészletből származik és nem a Cirill által kitalált glagolita írásból. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a Zalaváron legújabban talált cserépdarabra írt 4 betűs írásemléken szerepel két glagolita jel, valamint egy lekopott és azonosíthatatlan jel mellett egy szabályos kereszt alakú jel is. Ez a kereszt évezredeken át része volt a hun-avar-magyar írásnak, de nem volt része a frissen kitalált glagolita írásnak.
A székely "d" betű változatai
2. ábra. A dálnoki felirat "d" betűje
3. ábra. Bél Mátyás "d" betűje
Az énlakai "di" ligatúra
Amikor a székely rovásírás szójeleiből kialakultak a betűk, már régen szokásban volt a ligatúrák alkotása. Ezért a megszülető betűket kétenfekvően használták az újabb ligatúrák alkotásakor is
Ez a ligatúratechnika ugyanis egy kőkori eredetű szokás, mert a betűírás kialakulása előtt ezzel a montázstechnikával írtak le bizonyos összetettebb fogalmakat, ősvallási jelentőségű mondatok (az imák állandó fordulatait). Ezt a ligatúra- vagy montázstechnikát a kínai írás napjainkig megőrízte, de a székely írásnak - nyelvi okok miatt - más irányba kellett fejlődnie. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv számára alkalmasabb volt a betűk kifejlesztése, mint a montázstechnika további használata.
Azonban a magyarság a betűk mellett is megőrízte a ligatúratechnikát, s véle a legfontosabb mondatjeleinket és szójeleinket is. Ezek az ősi olvasható jelképek az ősvallási jelentésük miatt voltak fontosak, amiből következően a megmaradt mondat- és szójelek kivétel nélkül az ősvallás legfontosabb jelei (pl. istennevek).
A megőrződött ligatúratechnikával a klasszikus székely írás is készített ligatúrákat, de az újabb időkben ezek már betűkből álltak és a leggyakrabban valamilyen szótagot, vagy szót jelöltek e modern ligatúrákkal. A kései ligatúratechnika egyik példája az énlakai "di" ligatúra.
4. ábra. Az énlakai "di" szótagjel (ligatúra) egyik összetevője a kereszt alakú "d" betű, az "i" hangot a fenti zászlócska jelöli; az eddigi olvasatok szerint vagy a diakónus, vagy a diák, vagy a Dakó (Diakó, azaz Gyakó?) szó elejét jelölte
A székely Du/Dana szójel
A magyar isten szó egy eredeti Ős Ten összetételből alakult ki, ahol a Ten az istenünk régi neve (vö: kínai tien "ég, isten" és etruszk Tin "a főisten neve"!). E Ten istennévnek volt "d"-vel kezdődő párja is (amint a latin deus "isten", valamint a sumer dingir "isten" is "d"-vel kezdődik).
A "d"-vel kezdődő istennévre példa az Anonymusnál fennmaradtEnedubelianus név is, amely az egykor volt isteni triász neveit, köztük a Du istennevet őrzi. Erdélyben ma is ismert a Dana verjen meg! mondás, amelyben a Dana változat őrződött meg.
A székely "d" rovásjel elődje ennek a "d"-vel kezdődő istennévnek valamelyik alakját jelölte.
Hasonló ez a kevert (betűket, szótagjeleket, szójeleket sőt mondatjeleket is alkalmazó) székely jelhasználati mód az óperzsa ékírás gyakorlatához, amelyben a szótagjelek és betűk mellett Ahuramazdának külön szójele volt. Az egykor volt szó- szótagoló írásokban ez volt a szokás, s ezt őrízte meg a székely írás napjainkig.
5. ábra. A székelyderzsi Du ten ligatúra egy mondatjel, amelyik a Du/Dana és a Ten szójelekből áll
A székelyderzsi rovásfeliratos téglát Miklós derzsi papp-nak szokás elolvasni. Ennek az általánosan ismert és elfogadott olvasatnak azonban megvan az a szépséghibája, hogy a derzsi szóból csak a "d" betű lazonosítható a téglán (az is hibásan, mert nem betűről, hanem szójelről van szó). Miközben a nikolsburgi ábécéből ismert "nt/tn" (azaz Ten) szójelet hibásan "zs"-nek olvassák.
Csak azért olvassák a fent látható Du ten mondatjelet derzsi-nek, mert Székelyderzs község neve kézenfekvő magyarázatnak tűnt (ha nagyvonalúan nem törődnek azzal, mi is van a téglára írva).
Az ismert Du és Dana istenneveket azért nem vonták ide, mert a finnugrista blöff tiltotta a székely szójelek létének elismerését. Ezért ez az olvasat fel sem merült az akadémikus kutatók körében. Pedig az olvasat így is értelmes:Miklós, Du ten papp(j)a, ráadásul - s ez egy írás esetében döntő szempont - megfelel annak a jelsornak, amit a téglára írtak.
Ez a Du/Dana szójel a székely "d" betű elődje.
Népi jelpárhuzam
6. ábra. A vámfalui tányér felülnézeti világmodelljének közepén (ahol az Isten helye van) a kereszt látható; nem véletlen egyezésről és nem is keresztény jelképről van szó, mert a tányéron egyéb ősvallási jelek is láthatók, pl. a sarkain a hettita hieroglif írás isten szójelének és egyúttal a székely írás "us" (ős) jelének párhuzamai vannak, amit a vámfalui fazekasok "isten szeme" mintának neveznek
Párhuzam a honfoglalók jelkészletében
7. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez központi jelképe a kereszt alakú Du/Dana szójel
A tiszabezdédi tarsolylemez keresztjét a keresztény hatással magyarázzák, persze minden bizonyíték nélkül. Az ugyanis meg sem fordult senki fejében sem, hogy a székely írás "d" betűjéhez hasonlítsa. A kérdést (hogy a keresztény vallás, vagy a honfoglalók ősvallásának a jelképéről van-e szó) az dönti el, hogy a székely írásnak több másik jele is felismerhető a tiszabezdédi és a többi honfoglaláskori emléken.
Párhuzamok a hun-avar jelkészletből
8/a. ábra. A schwechati avar ékszerek egyikén található kereszt alakú jel
8/b. ábra. A schwechati ékszer (amelyikből a fenti keresztet kiemeltük) egy felülnézeti világmodellt ábrázol, ami a székely írás "f" (Föld) jelének megfelelője és tartalmazza a székely írás "g" (ég) jelét is; a körbe zárt kereszt a kínai írásban is Föld jelentésű - a jeleket tehát az egész sztyeppén ismerhették, az avaroknak nem kellett a zalavári hipotetikus szlávoktól beszerezniük; az itt látható jelkompozíciónak egyébként is kőkori előzményei vannak, miközben a szlávoknál ismeretlen
Az osztrák régészek által kiásott schwechati avar leletek egyikén található kereszt alakú jel bizonyosan egy isten jele volt, mert egy világmodell közepén található (ahol szokás szerint az istennek, vagy jelképének a helye van). Mivel az avarok által használt jelek azonosak a székely jelekkel, nem kétséges, hogy ez esetben is Du/Dana isten jelképéről (szójeléről) van szó.
9. ábra. A hunok (feltehetően Attila hun uralkodó) személyes ajándékaként a gepida király kincstárába került szilágysomlyói fibulák egyikén is szerepel ez a Föld jelkép, közepén a kereszt, vagy X alakú istenszimbólummal, a székely "b" vagy "d" megfelelőjével
10. ábra. A hun eredetű szilágysomlyói fibulák egyikén a sarok hegyén álló eget tartó fa szerkezetet látjuk s itt az istennel azonos fa kereszt alakú - ez is azt bizonyítja, hogy a hunok ismerték a székely írás elődjét, valamint az ősvallási gondolatrendszert is, amely ezeket a - végül székely betűkké vált - jeleket megszülte
11. ábra. A fenti képszerkezet egy variánsa: az eget tartó fa kereszt alakú, de egyúttal antropomorf is (mert azonos az Istennel); a hegy pedig hármashalom alakú (ez a kép kerül be végül a magyar címerbe, de ott a fa kettőskereszt alakot ölt (mert az Isten másik - Egy - nevét idézi)
Klasszikus írásokban előforduló párhuzamok
12. ábra. Kereszt alakú hettita jel; a szó- szótagoló hettita hieroglif (luwiai) írásnak mintegy 20 jele formailag azonosítható székely jelekkel
13. ábra. A hettita hieroglif írás "király" fogalomjele a fentebb bemutatott hun eget tartó fa kompozíciók párhuzama; az eget tartó fa szerkezet azért alkalmas a "király" fogalmának jelölésére, mert a fa azzal az istennel azonos, akitől a királyi hatalom származik; a hettita hieroglifa nem tekinthető a fenti hun jelek előképének, mert azok több képszerű elemet tartalmaznak, azaz a hun jelek az eredeti ábrázolási hagyományt jobban képviselik a hettitánál
A hettita jelkincs fennmaradt emlékei alapján a hettiták ismerték és alkalmazták az eget tartó fa szerkezetet s ebben a szerkezetben az Istennel azonos fa jelzésére használták a keresztet. Ebből következően a kereszt a hettitáknál is istenjelkép volt, a kereszttel jelölt hangalakot azonban nem ismerjük.
Összefügg ezzel, hogy az arameus írás kereszt alakú jele a "t" hangot jelöli (feltehetően egy Ten "isten" szójel leszármazottaként).
Az ibér írásokban a kereszt, vagy X alakú jel a "ta/da" szótagot jelöli (ez Ta/Dahatti viharisten neve).
14. ábra. A kínai föld szójel arról tanúskodik, hogy a kínaiak is ismerték az Éden térképét, a jelhez kötődő mítoszokkal egyetemben, s az Istent ők is a kereszttel jelképezhették
15. ábra. A legkorábbi kínai jelek egyike a Yang Shao kultúrából (a jelentését nem ismerjük)
Bronzkori párhuzam
16. ábra. Permi ékszer a körbe zárt kereszt alakú felülnézeti világmodellel (Szaveljeva nyomán); arról árulkodik, hogy a permiek is az Istent tartották a világ közepének, s persze ugyanazokat az ősvallási jeleket használták, mint az eleink
Kőkori párhuzamok
17. ábra. Pecsétnyomó a Karanovo kultúrából (Bulgária, Makkay János nyomán); a pecsétnyomó rajzolata egy felülnézeti világmodell, amelyik a kereszt alakú székely "d" (Du/Dana) és a hegyet ábrázoló székely "s" (sarok) jelek párhuzamaiból áll
18. ábra. A Karanovó kultúra másik pecsétje a keresztet a székely "m" (magasba vezető út) megfelelőivel egészíti ki; ez arra utal, hogy a kereszt szárai a négy szent folyónak felelnek meg, amelyek vizüket a Tejútból (a magasba vezető útból) kapják
19. ábra. A Mas d' Azil-i barlang a Pireneusokban van s arról nevezetes, hogy egy csomó jelekkel ellátott kavics került elő belőle; a képen látható kavicsok a kereszt alakú székely "d" betű formai megfelelői; a kb. 20 000 ezer éves Mas d' Azil-i kavicsokon a székely írás jeleinek mintegy 20 párhuzamát találjuk meg - azaz nem véletlen egyezésről, hanem az ősvallási jelkészlet azonosságáról van szó
Indián párhuzamok
20. ábra. Prekolumbián ezüst kabáttű Chiléből a székely "f" (Föld) és a kereszt alakú "d" (Du/Dana) jelek párhuzamával; azt bizonyítja, hogy az indiánok ugyanazt a kőkori ősvallási jelrendszert használták, mint amelyikből a székely rovásírás kialakult
21. ábra. Cree mandala (felülnézeti világmodell); azt bizonyítja, hogy az indiánok körében ez az ősvallási képzet, amelynek jelképeiből a székely jelek származtak, általánosan el volt terjedve
22. ábra. Kaliforniai prekolumbián sziklajel Diringer nyomán; azt támasztja alá, hogy a kereszt alakú jel önállóan is megtalálható volt az indián jelkészletben; az indián magaskultúrákat elpusztító spanyolok a keresztet megtalálták az indián templomokban az imádat tárgyaként - azaz az indián kereszt is istenjelkép lehetett, akár a székely "d" betű elődje
23. ábra. Dobronaki hímestojás a kereszt alakú "d" rovásjel megfelelőjével, közepén a forrásra utaló "ly" (lyuk) jellel
24. ábra. Zalavári avar fémlemez a kereszt alakú Du/Dana istennévvel (az isten az "eget tartó fa" képszerkezetben látható, ez a jelmontázs együttesen a hettita és hun "király" szójellel azonosítható)
A kereszt alakú jel képi tartalma
A kereszt az Éden térképének leegyszerűsített kivonata. Itt (az Ararát környezetében) ugyanis négy tengert találunk, aminek köszönhetően a szárazföld kereszt alakú. Feltehető, hogy a kereszt alakú jel innen származik és a szárazföld alakjára emlékeztet. Még valószínűbb azonban, hogy a kereszt az Éden egy helyről négy irányba induló 4 folyóját jelképezi.
Maga az Éden név - a sumer nyelvre alapozott értelmezés szerint - "Den háza" jelentésű (sumer e "épület, ház")
Az Ószövetség szerint ez az isteni Teremtés helyszíne.
A kőkori népek világszemléletében ez a föld a teremtett és rendezett világ jelképe volt, amelynek közepe (a kereszt) az Istent jelképezte.
24. ábra. Az Éden térképe a kereszt alakú szárazfölddel, a négy folyóval, a négy hegységgel és a négy tengerrel
Így a székely írás "d" betűjének is volt szójel-előzménye, amelyik a Du/Dana istennév jeleként szolgált. Ez a szójel szerepelt jelmontázsokban is, például felülnézeti világmodellek közepén és az eget tartó fa szerkezetekben (a szembőlnézeti világmodellekben).
A szójeleket és mondatjeleket alkalmazó ősi gyakorlat a sztyeppén (a Mas d' Azil-i, az indián és egyéb párhuzamok alapján feltehetően egy közel-keleti őskőkori forrásból) általánosan elterjedt volt. A sztyepp délről történt első benépesülésekor már létezhettek hasonló jelek Anatóliában, ahol ezek ismerete sokáig fennmaradhatott. Például szerepel egy ide vonható párhuzam a Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban is. A kereszt alakú jelet ismerték a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is.
A Du/Dana szójelből egy pontosan meg nem határozható időben kialakult a székely rovásírás ma közismert "d" betűje. E rovásbetűt aztán a ligatúrák képzésekor újra felhasználták többhangértékű jelek előállításakor.
Az alábbiakban ezekre mutatunk egy-egy példát.
A székely "d" kereszt alakja a legegyszerűbb jelformák közé tartozik, ezért felmerülhet, hogy a bemutatott jelek csak véletlenül egyeznek meg. Azonban nem erről van szó. A kereszt formát ugyanis olyan szerkezetekben és jelkészletekben használják, amelyekből az azonos ősvallási háttér (jelentés) is nyilvánvaló. Ezért nem véletlen egyezésről, hanem egy széles körben elterjedt jelszótár tudatos alkalmazásáról van szó.
A székely rovásírás néhány betűje ebből a kőkori ősvallási jelkészletből származik és nem a Cirill által kitalált glagolita írásból. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a Zalaváron legújabban talált cserépdarabra írt 4 betűs írásemléken szerepel két glagolita jel, valamint egy lekopott és azonosíthatatlan jel mellett egy szabályos kereszt alakú jel is. Ez a kereszt évezredeken át része volt a hun-avar-magyar írásnak, de nem volt része a frissen kitalált glagolita írásnak.
A székely "d" betű változatai
2. ábra. A dálnoki felirat "d" betűje
3. ábra. Bél Mátyás "d" betűje
Ez a ligatúratechnika ugyanis egy kőkori eredetű szokás, mert a betűírás kialakulása előtt ezzel a montázstechnikával írtak le bizonyos összetettebb fogalmakat, ősvallási jelentőségű mondatok (az imák állandó fordulatait). Ezt a ligatúra- vagy montázstechnikát a kínai írás napjainkig megőrízte, de a székely írásnak - nyelvi okok miatt - más irányba kellett fejlődnie. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv számára alkalmasabb volt a betűk kifejlesztése, mint a montázstechnika további használata.
Azonban a magyarság a betűk mellett is megőrízte a ligatúratechnikát, s véle a legfontosabb mondatjeleinket és szójeleinket is. Ezek az ősi olvasható jelképek az ősvallási jelentésük miatt voltak fontosak, amiből következően a megmaradt mondat- és szójelek kivétel nélkül az ősvallás legfontosabb jelei (pl. istennevek).
A megőrződött ligatúratechnikával a klasszikus székely írás is készített ligatúrákat, de az újabb időkben ezek már betűkből álltak és a leggyakrabban valamilyen szótagot, vagy szót jelöltek e modern ligatúrákkal. A kései ligatúratechnika egyik példája az énlakai "di" ligatúra.
4. ábra. Az énlakai "di" szótagjel (ligatúra) egyik összetevője a kereszt alakú "d" betű, az "i" hangot a fenti zászlócska jelöli; az eddigi olvasatok szerint vagy a diakónus, vagy a diák, vagy a Dakó (Diakó, azaz Gyakó?) szó elejét jelölte
A "d"-vel kezdődő istennévre példa az Anonymusnál fennmaradtEnedubelianus név is, amely az egykor volt isteni triász neveit, köztük a Du istennevet őrzi. Erdélyben ma is ismert a Dana verjen meg! mondás, amelyben a Dana változat őrződött meg.
A székely "d" rovásjel elődje ennek a "d"-vel kezdődő istennévnek valamelyik alakját jelölte.
Hasonló ez a kevert (betűket, szótagjeleket, szójeleket sőt mondatjeleket is alkalmazó) székely jelhasználati mód az óperzsa ékírás gyakorlatához, amelyben a szótagjelek és betűk mellett Ahuramazdának külön szójele volt. Az egykor volt szó- szótagoló írásokban ez volt a szokás, s ezt őrízte meg a székely írás napjainkig.
5. ábra. A székelyderzsi Du ten ligatúra egy mondatjel, amelyik a Du/Dana és a Ten szójelekből áll
Csak azért olvassák a fent látható Du ten mondatjelet derzsi-nek, mert Székelyderzs község neve kézenfekvő magyarázatnak tűnt (ha nagyvonalúan nem törődnek azzal, mi is van a téglára írva).
Az ismert Du és Dana istenneveket azért nem vonták ide, mert a finnugrista blöff tiltotta a székely szójelek létének elismerését. Ezért ez az olvasat fel sem merült az akadémikus kutatók körében. Pedig az olvasat így is értelmes:Miklós, Du ten papp(j)a, ráadásul - s ez egy írás esetében döntő szempont - megfelel annak a jelsornak, amit a téglára írtak.
Ez a Du/Dana szójel a székely "d" betű elődje.
Népi jelpárhuzam
Párhuzam a honfoglalók jelkészletében
7. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez központi jelképe a kereszt alakú Du/Dana szójel
Párhuzamok a hun-avar jelkészletből
8/b. ábra. A schwechati ékszer (amelyikből a fenti keresztet kiemeltük) egy felülnézeti világmodellt ábrázol, ami a székely írás "f" (Föld) jelének megfelelője és tartalmazza a székely írás "g" (ég) jelét is; a körbe zárt kereszt a kínai írásban is Föld jelentésű - a jeleket tehát az egész sztyeppén ismerhették, az avaroknak nem kellett a zalavári hipotetikus szlávoktól beszerezniük; az itt látható jelkompozíciónak egyébként is kőkori előzményei vannak, miközben a szlávoknál ismeretlen
10. ábra. A hun eredetű szilágysomlyói fibulák egyikén a sarok hegyén álló eget tartó fa szerkezetet látjuk s itt az istennel azonos fa kereszt alakú - ez is azt bizonyítja, hogy a hunok ismerték a székely írás elődjét, valamint az ősvallási gondolatrendszert is, amely ezeket a - végül székely betűkké vált - jeleket megszülte
11. ábra. A fenti képszerkezet egy variánsa: az eget tartó fa kereszt alakú, de egyúttal antropomorf is (mert azonos az Istennel); a hegy pedig hármashalom alakú (ez a kép kerül be végül a magyar címerbe, de ott a fa kettőskereszt alakot ölt (mert az Isten másik - Egy - nevét idézi)
Klasszikus írásokban előforduló párhuzamok
12. ábra. Kereszt alakú hettita jel; a szó- szótagoló hettita hieroglif (luwiai) írásnak mintegy 20 jele formailag azonosítható székely jelekkel
13. ábra. A hettita hieroglif írás "király" fogalomjele a fentebb bemutatott hun eget tartó fa kompozíciók párhuzama; az eget tartó fa szerkezet azért alkalmas a "király" fogalmának jelölésére, mert a fa azzal az istennel azonos, akitől a királyi hatalom származik; a hettita hieroglifa nem tekinthető a fenti hun jelek előképének, mert azok több képszerű elemet tartalmaznak, azaz a hun jelek az eredeti ábrázolási hagyományt jobban képviselik a hettitánál
Összefügg ezzel, hogy az arameus írás kereszt alakú jele a "t" hangot jelöli (feltehetően egy Ten "isten" szójel leszármazottaként).
Az ibér írásokban a kereszt, vagy X alakú jel a "ta/da" szótagot jelöli (ez Ta/Dahatti viharisten neve).
14. ábra. A kínai föld szójel arról tanúskodik, hogy a kínaiak is ismerték az Éden térképét, a jelhez kötődő mítoszokkal egyetemben, s az Istent ők is a kereszttel jelképezhették
15. ábra. A legkorábbi kínai jelek egyike a Yang Shao kultúrából (a jelentését nem ismerjük)
16. ábra. Permi ékszer a körbe zárt kereszt alakú felülnézeti világmodellel (Szaveljeva nyomán); arról árulkodik, hogy a permiek is az Istent tartották a világ közepének, s persze ugyanazokat az ősvallási jeleket használták, mint az eleink
Kőkori párhuzamok
17. ábra. Pecsétnyomó a Karanovo kultúrából (Bulgária, Makkay János nyomán); a pecsétnyomó rajzolata egy felülnézeti világmodell, amelyik a kereszt alakú székely "d" (Du/Dana) és a hegyet ábrázoló székely "s" (sarok) jelek párhuzamaiból áll
18. ábra. A Karanovó kultúra másik pecsétje a keresztet a székely "m" (magasba vezető út) megfelelőivel egészíti ki; ez arra utal, hogy a kereszt szárai a négy szent folyónak felelnek meg, amelyek vizüket a Tejútból (a magasba vezető útból) kapják
20. ábra. Prekolumbián ezüst kabáttű Chiléből a székely "f" (Föld) és a kereszt alakú "d" (Du/Dana) jelek párhuzamával; azt bizonyítja, hogy az indiánok ugyanazt a kőkori ősvallási jelrendszert használták, mint amelyikből a székely rovásírás kialakult
21. ábra. Cree mandala (felülnézeti világmodell); azt bizonyítja, hogy az indiánok körében ez az ősvallási képzet, amelynek jelképeiből a székely jelek származtak, általánosan el volt terjedve
22. ábra. Kaliforniai prekolumbián sziklajel Diringer nyomán; azt támasztja alá, hogy a kereszt alakú jel önállóan is megtalálható volt az indián jelkészletben; az indián magaskultúrákat elpusztító spanyolok a keresztet megtalálták az indián templomokban az imádat tárgyaként - azaz az indián kereszt is istenjelkép lehetett, akár a székely "d" betű elődje
24. ábra. Zalavári avar fémlemez a kereszt alakú Du/Dana istennévvel (az isten az "eget tartó fa" képszerkezetben látható, ez a jelmontázs együttesen a hettita és hun "király" szójellel azonosítható)
A kereszt alakú jel képi tartalma
A kereszt az Éden térképének leegyszerűsített kivonata. Itt (az Ararát környezetében) ugyanis négy tengert találunk, aminek köszönhetően a szárazföld kereszt alakú. Feltehető, hogy a kereszt alakú jel innen származik és a szárazföld alakjára emlékeztet. Még valószínűbb azonban, hogy a kereszt az Éden egy helyről négy irányba induló 4 folyóját jelképezi.
Maga az Éden név - a sumer nyelvre alapozott értelmezés szerint - "Den háza" jelentésű (sumer e "épület, ház")
Az Ószövetség szerint ez az isteni Teremtés helyszíne.
A kőkori népek világszemléletében ez a föld a teremtett és rendezett világ jelképe volt, amelynek közepe (a kereszt) az Istent jelképezte.
24. ábra. Az Éden térképe a kereszt alakú szárazfölddel, a négy folyóval, a négy hegységgel és a négy tengerrel
***********************************************************
A székely írás "ly" (lyuk) és "d" (Du/Dana) jelének párhuzama dobronaki hímestojáson
Az alábbi hímestojás mintája azért fontos, mert igazolja a "ly" és "d" rovásbetűink akrofóniájának rekonstrukcióját, térképszerűen ábrázolván az Éden folyóit és központi forrását.
1. ábra. Dobronaki hímestojás az Éden központi forrásából négy irányba induló szent folyók térképével; a székely írás "ly" (lyuk) és "d" (Du/Dana) jelének népi megfelelőivel
2. ábra. A székely írás \"ly\" (lyuk) jele Bél Mátyás ábécéjéből
Ugyanez a körbe zárt pont alakú jelforma az egyiptomi hieroglif írásban is, meg a kínai írásban is a Nap jele; a sumer írásban pedig a "kút, forrás" jele - mert a régiek hite szerint a Nap egyúttal minden jó forrása. Nem véletlen, hogy a jó szavunk az Isten állandó jelzője, egyúttal pedig "folyó" jelentése is volt a régi magyar nyelvben.
3. ábra. A székely írás \"d\" (Du/Dana) jele a székelydályai feliratból
A Du/Dana istenünk régi nevének (a Ten-nek) d-vel kezdődő változata. Innen érthető a Duna, Don, Dnyeper stb. folyónevek töve, amely "isten" jelentésű. A görög forrásokból az is kiderül, hogy a szkíták az istenek miatt tisztelték a folyóikat. Azaz a folyónevekben az a Dana istennév jelenhet meg, amely az erdélyi "Dana verjen meg!" mondásban napjainkig fennmaradt. Ez a Dana istennév egyúttal folyónév is, a fenti jel pedig nem csak az Isten jelképe, hanem az Éden négy szent folyóját is ábrázolja.
A fenti hímestojás a két jelet olyan rendszerben mutatja be, amelyik világossá teszi, hogy itt az Éden egy forrásból négy irányba ömlő szent folyóit látjuk. Ezeket az Ószövetség írja le és nevezi meg: Gihon (Halüsz), Pison (Arakszész), Tigris és Eufrátesz. Mindegyik folyónév a magyarok istenének valamelyik jelzőjére vezethető vissza: Halüsz (élő), Arakszész (úr), Tigris/Idiglat/Hiddekel (ügy/egy) és Eufrátesz (Jó). A folyók az Ararát tövében erednek.
Az ősvallási gondolkozás értelmében ez a Teremtés helyszíne, az Isten közelében lévő őshaza, ahonnan az isteni rend a világ minden tájára szétterjed. Ugyanezen gondolatok miatt viselték ezt a szimbolikát az uralkodók is (például az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronafelülnézete (a két keresztpánt) is az Éden négy folyóját ábrázolja.
Ez a közel-keleti terület azért volt fontos az emberiségnek, mert kb. 100 - 50 000 évvel ezelőtt itt éltek a Homo sapiens sapiens (tehát a ma élő modern ember) azon csoportjai, akik a jégkorszak leghidegebb periódusának kezdetén innen kiindulva benépesítették Európát, Ázsia északi felét és Amerikát. Noé fiai is innen kiindulva népesítették be a világot. A modern ember innen vitte magával szanaszét azokat a jeleket, amelyekből a székely írás kialakult; s ennek köszönhető, hogy nemzeti írásunk jelei szinte mindenütt megtalálhatók.
4. ábra. Így modellezték III. Gyula pápa római villájában az Éden négy folyóját és központi forrását (a forrás azonos a világoszloppal is)
************************************************************
| Tjalling Halbertsma cikke alapján a nesztoriánus kereszt és a székely írás kapcsolatáról |
|
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 70
Tegnapi: 39
Heti: 306
Havi: 3 008
Össz.: 686 228
Látogatottság növelés
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu