Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A budapesti hun jelvény


(A cikk elolvasásához kattintson a címre!)


*************************************************************


Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja?


Ha a hun cikádafibulák alakja a cikáda nevű rovart jelenti, akkor ez az - első pillantásra - egyedinek tűnő tárgyforma is hordozhat jelentést.


1. ábra. A budapesti hun jelvény leírásakor az az egyik megválaszolandó kérdés, hogy hordoz-e jelentést ez a sajátos tárgyforma; s ha hordoz, akkor mit jelent



Bevezető

A Magyar Nemzeti Múzeumba letéti szerződéssel került ez a különleges tárgy, ahol azt - tisztítás ürügyével - barbár módon lecsiszolták, ezáltal hiteltelenné téve az információt hordozó felületét. A pusztítást a finnugrista vezetésű Múzeum úgy kívánta "hasznosítani", hogy jelezte: el szeretne állni a letéti szerződés teljesítésétől; azaz nem akarja azt kiállítani az állandó kiállításán és tanulmányt sem tenne közzé róla egy tudományos folyóiratban - bár a szerződésben erre vállalkozott.

A fordulatra az adott lehetőséget, hogy Tomka Péter egy tanulmányában kétségbe vonta a tárgy hun cikádafibula voltát, a feliratát pedig latin betűs AK monogramnak tartotta.

A 2010. szeptember 8-án tartott megbeszélésen a letevő (e sorok írója) és a Magyar Nemzeti Múzeum arra tett kísérletet, hogy megállapodjon a szerződés teljesítésének módjában. Felmerült, hogy kölcsönösen elfogadható (a különböző értékeléseket tartalmazó) leírással együtt a Múzeum mégis kiállítja a tárgyat az állandó kiállításán.

A tárgy leírása és közzététele fontos, mert a tudományos jelentősége rendkívüli. Ha ugyanis igaz az, amit a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és szakértői a letéti szerződés aláírásakor feltételeztek (hogy ez egy hun cikádafibula), akkor a tárgyon lévő rovásfelirat olvasata eldöntheti a magyar őstörténet legnagyobb - a hun-magyar azonosságot illető - kérdését. Ez persze egyúttal a finnugrista őstörténeti koncepció végét is jelentené. Az bizonyosodna be általa, hogy a ma is hivatalban lévő "szakértők" egy életen át, közpénzen hazudoztak nekünk a múltunkról.

A rovásfelirat elolvasása és korhoz kötése akkor is jelentős tett lenne, ha a tárgy nem bizonyulna hun korinak.

A felület lecsiszolásával a tudományt ért pótolhatatlan veszteséget úgy lehet valamelyest csökkenteni; ha a teljeskörűségre törekedve megkíséreljük leírni a tárgyat (a tárgy lecsiszolás előtti állapotát). E leírásnak része a tárgy alakjának elemzése is, amely e cikk témája.



Jelentést hordozó tárgyformák

A neolitikum óta széles körben elterjedt, ősvalláshoz kötődő ábrázolási konvenciók egyik velejárója, hogy a tárgyak körvonala esetenként jól meghatározható jelentést hordoz. Bizonyos témákhoz meghatározott tárgyformák és kontúrok kötődnek.

Több ilyen ábrázolási konvenció is van, amelyhez meghatározott jelentés tartozik. Ezek közül most csupán az "eget tartó fa" konvenciót mutatjuk be, amely esetben a tárgy körvonala egy vízszintes alapból és egy fölötte lévő félkörívből áll. A vízszintes alap a földet, a félkörív pedig az égboltot jelöli.

További jellegzetessége ezeknek az ősvallási jelképeknek, hogy szinte kivétel nélkül felismerhető bennük egy vagy több székely rovásjel párhuzama. (Aminek az a magyarázata, hogy a székely rovásírás a kőkori ősvallás jelrendszeréből, éppen ezekből az ábrázolási szokásokból alakult ki.)


2. ábra. Hettita fémplakett; az eget tartó fa kettőskereszt alakú, ez a székely "gy" (Egy) jellel rokon


 3. ábra. A gjunovkai szkíta szembőlnézeti világmodell a Tejutat szimbolizáló, eget tartó, lyukas törzsű fával és a csodaszarvasra vadászó ősapával; az eget tartó fa a székely "t" (tengely) jel megfelelője; a fa törzsén lévő lyuk és a fa két virága is székely rovásjelekkel egyeztethető


4. ábra. Hun szíjvég hármashalmon álló antropomorf világoszloppal; az eget tartó fa (Berze Nagy János népmesekutató megállapítása szerint) azonos az Istennel; az emberalak a székely "d" betűre emlékeztet, amely a Du/Dana istennév rövidülésével keletkezett (Erdélyben ma is ismerik a "Dana verjen meg!" szólást)


5. ábra. A sopronkőhidai sótartó díszítése; az álarcos lovak testén a szójelekkel írt "magas ősi sarok" szöveg olvasható


6.ábra. Hun ékszer részlete a székely "s" (sarok) és "d" (Du/Dana) jelek megfelelőjével


7. ábra. A gnadendorfi honfoglaláskori övveret eget tartó fája a székely "sz" (szár "úr") és az "nt/tn" (Ten) jelek megfelelője; mai magyarsággal az olvasata: úr(is)ten


8. ábra. A rétközberencsi honfoglaláskori szíjvég eget tartó fája kettőskereszt alakú - ez a székely írás "gy" (Egy) jelének megfelelője


9. ábra. A pécsi székesegyház Árpád-kori altemplomának eget tartó fájának olvasata: Egy ős; az égbolt íve a székely "o/ó" (Óg "az égisten neve") jellel azonos


10. ábra. A jogar nyelén található filigránok az eget tartó fa ábrázolási konvenciónak felelnek meg, a teljes jelmontázs a székely "g" (ég) szerkezetének felel meg; ebből a fa a székely "us" (ős) és "nt/tn" (Ten) jelek párhuzamából alkotott ligatúra, a ráboruló égbolt pedig a székely "o/ó" (Óg) jel megfelelője; az ábrázolás az égisten olvasatot adja


A fenti példákkal azt az állításunkat kívántuk illusztrálni, hogy meghatározott tárgyformák bizonyos ősvallási jelentésekhez kötődnek, s hogy e jellegzetes tárgyakon törvényszerűen fordulnak elő a székely jelek párhuzamai. Segítségükkel belátható, hogy a budapesti hun jelvény is egy másik, jellegzetes tárgyforma képviselője; amely szintén egy bizonyos ősvallási gondolatot fejez ki. Az is nyilvánvaló, hogy a felsorolt tárgyakon székely jelek párhuzamait találjuk.

A fenti példák azt is bemutatják, hogy az ősvallási jelképszótár ugyanazt a témát (esetünkben az Istennel azonos eget tartó fát) egymástól részben eltérő változatokban is ábrázolhatta.


A "nyeles hegy" ábrázolási konvenció

A most elemzett hun jelvényen(?) és a hun-avar-magyar régészeti anyagban lévő párhuzamain is megtaláljuk az ősvallási ábrázolási konvenciók szokásos jellegzetességeit, ugyanis

- a tárgy körvonala jelentést hordoz,

- s a székely rovásjelek párhuzamai szerepelnek rajta.

A jelvény körvonalának jellegzetessége, hogy felül hármashalom, vagy hegy alakú, alul pedig elkeskenyedik. Olyan ez a kép, mintha a hegyeknek "nyele" volna. Pontosan ezzel azonos tárgyformánk ugyan nincs, de van egy-két hasonló leletünk, amelyik részben megfelel e kritériumoknak.


11. ábra. Hun diadém "nyeles hegyekkel" Sztaraja Igrenből (Bóna István nyomán); e "nyeles hegyek" elvékonyodó szára megfelel a budapesti hun jelvény keskeny alsó részének; azért került az uralkodói fejdíszre, mert a sztyeppén a hatalmat az éggel fenntartott kapcsolat legitimálta, a királyság intézményét az égből származónak tartották


12.ábra. A törteli hun üst jellegzetes "gombái" (valójában keskeny úton - egy középen látható létrán - megközelíthető hegyek); a hun üstöket a legvalószínűbb magyarázat szerint előkelők temetési szertartásán használták - amely esetben indokolt az égbe vezető út (a "nyeles hegy", vagy "gomba") ábrázolása


7. ábra. Jézus Krisztus ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona abroncsáról; Krisztus mellén a székely "s" (sarok) rovásjel rokonságába tartozó magasba vezető út jelképet találjuk (ez ugyan nem fenyőként, hanem a sarok hegyeként ábrázolja a világoszlopot, de a tofa sámánnő jelképéhez hasonlóan a mellén elhelyezve)


9/a. ábra. A tunguz sámán hátára a világoszlopot ugyanúgy világhegyként (a székely írás "s" betűjével rokon jelképpel) rajzolták meg, mint fentebb Jézus Krisztus mellén


13. ábra. Avar szíjvég Tiszavárkonyból: felül hármashalom (ez pontosan megfelel abudapesti hun jelvény felső részének); alul kettőskereszt (ez az égbe vezető út egyik ábrázolása, azaz a jelentését tekintve egyezik a hun jelvény alsó részén lévő világhegy-ábrázolással)


14. ábra. A tuzséri honfoglaláskori szíjvég tetején hármashalom (ez pontosan azonos a budapesti hun jelvény hármashalmával); az alján balra és jobbra néző hegyek sora - a székely "m" (magas) és a harmadik "k" (kő) jelek rokona (ez is lépcsőszerű hegyeket ábrázol, mint a budapesti hun jelvény alsó része, de eltérő grafikai megfogalmazásban)


15. ábra. Litván tányér nyeles hegyekkel; az ábrázolás felülnézeti világmodell, amely segít belátni, hogy a " nyeles hegyek " a világ sarkain találhatók, az égbe vezető úttal azonosak; e tányér alátámasztja a hun jelvény keskenyebb részén lévő szójel "sarok" értelmét



A tárgyforma jelentése

A budapesti hun jelvény felső részén lévő hármashalom az égi ország jelképe. A hármashalom "ország"jelentésű a sumer írásban, Dürer címerében és a magyar államcímerben is.

Az alsó rész lépcsőt ábrázol, amely az égi országba vezet. Ennek keskenysége az égbe vezető út nehezen járhatóságára, a halhatatlanná válás kivételes voltára utal.

Egyes régi vallások (például a zoroasztrianizmus és előzményeinek) etikája a jó és rossz, az igazság és hazugság, a fény és a sötétség közti választás lehetőségére épül, s arra, hogy a földi cselekedetek befolyásolják a halál utáni állapotot. Az embereknek életük során választaniuk kell a jó és a rossz között, s e döntésüknek megfelelően válhatnak halhatatlanokká és juthatnak el az égi országba. Ez azonban csak kevesek számára adatik meg, amit az égi országba vezető keskeny útként fogalmaztak meg és ábrázoltak. A mazdaizmus szerint például a halál után a léleknek egy kardpende élén kell megtennie a Fény Birodalma felé vezető utat.

A Mitológiai Enciklopédia (II/254) szerint a túlvilági út nehéz és veszélyekkel teljes, amelynek során a lélek természetfeletti akadályokkal találkozik, például tüzes tavakkal, zubogó és forró folyókkal,mély szakadékokkal, "amelyeken át csak keskeny híd vezet". Ez a képzet a sztyeppi népek előtt sem volt ismeretlen, például a túlvilágra vezető híd az altaji mitológiában lószőrből készült. A képzet kőkori eredetére utal, hogy a lószőr-híd a kecsua mitológiában is megtalálható.

Az, hogy e képzet a hunok előtt is ismert lehetett, több megfontolással is alátámasztható.

Egyrészt Irán és Turán Firdauszi által megénekelt harcának az volt az oka, hogy az irániak elhagyták az egykor közös vallást. Ebből következően a régi iráni vallásokban találhatunk olyan összetevőket, amit a hunok is ismertek.

Másrészt Ipolyi Arnold is említi, hogy a (hun származástudattal rendelkező - VG) székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor Tejútra tekintettek fel. Ez a hun-magyar ősvallásban meglévő túlvilág-elképzelés létét bizonyítja, valamint azt is, hogy e túlvilágot a Tejúttal azonosnak tekintették. A Tejút pedig maga az égbe vezető út, amely utat esetenként hegyek sorával, kettős keresztként, vagy növényként is ábrázoltak - mint az a fenti ábrákon is megjelenik.

Ezen túl maga a "nyeles hegy" tárgyforma is megtalálható egy hun diadémon, igen hasonló formában (a Szent Korona pártáján lévő áttetsző hegyábrázolásoknak megfelelő helyzetben, de egy-egy vékony oszlopon).


Összegzés

A budapesti hun jelvény formája az égi országot és az égbe vezető utat ábrázolja. Felül a hármashalom az égi ország jelképe; a tárgy alsó részének keskenysége pedig azt jelzi, hogy az égbe vezető út végigjárására csak keveseknek van lehetősége.

Hun üstökön lévő párhuzamai (ha azok valóban temetéshez készültek), a viszonylag törékeny kivitele, valamint jeleinek mondanivalója esetleg értékelhető úgy, hogy e tárgyat temetkezés céljára készítették: a holt léleknek mutathatta az égbe vezető utat.

A tárgy tartalmi-formai párhuzamait a hun-avar és honfoglaló magyar emlékek között találtam meg, amiből következően e korok valamelyikében készülhetett.


*************************************************************



Szójel van e a budapesti hun jelvény alsó részén vagy sorminta?


Tomka Péter régész díszítésnek tekinti. Az akadémikus "tudomány" képviselőinél azonban kötelező lehet a tévedés, ha a székely írásról van szó.


1. ábra. A budapesti hun jelvény(?) alsó részén négy egyforma jel sorakozik egymás felett; e cikkben arra a kérdésre válaszolunk, hogy hordoznak-e jelentést


Bevezető

A Magyar Nemzeti Múzeum a budapesti hun jelvény kiállítására készül. Ehhez a tárgyat korszakba kell sorolni és a funkcióját is meg kell határozni. Ami ez esetben nem könnyű feladat, mert a tárgyról az a vélemény kezd kialakulni, hogy egyedi. (Az újabban felismert két párhuzam - egy szkíta és egy honfoglaláskori tárgy - párhuzamos volta még nem közismert.) Ezért az a bölcs döntés született a Múzeumban, hogy egy ismertetőt tesznek mellé, amelyen az összes elhangzó értékelés helyet kap.

De miképpen lehet a budapesti hun jelvény elkeskenyedő alsó részén lévő ék alakú jeleket értékelni? Honnan lehet azt tudni, hogy puszta sorminta gyanánt kerültek-e a helyükre, vagy elolvasható szövegként?

Válaszolhatjuk azt is; hogy ha el lehet olvasni, akkor szöveg; ha nem lehet elolvasni, akkor meg sorminta.

Igen ám, de az általános iskolai tanítónénink (meg az egyetemi professzorunk is) elmulasztotta megmagyarázni e jel jelentését. Ezért - ha nem jeleskedünk az önálló gondolkodás terén - úgy is ítélhetünk, hogy ez nem jel, hanem csak díszítés.

Azaz sokak számára kényelmesebb lehet abból kiindulni, hogy ha fogalmunk sincs, mit jelent ez a "sorminta" - akkor az bizonyára díszítés lehet. Nehezebb lenne fárasztó munkával kideríteni a jel értelmét. Ebből következően egy analfabéta több sormintát találhat a régészeti tárgyakon, mint kellene; de még a régész társadalom is egyetérteni látszik abban, hogy e tárgy jelei csupán díszítő funkciót látnak el. (A tragikomikus helyzetet illusztrálja, hogy egy régész csak névtelenül volt hajlandó kijelenteni, miszerint a szentgyörgyvölgyi tehénszobron csupán díszítés található, írásjelek nincsenek rajta.)

Aki a budapesti hun jelvény alsó részén lévő jel értelmét szeretné tisztázni, az nem nyugodhat bele a csupán látszólagos információhiányba. Az elődök ugyan nem hagytak ránk jelszótárt, amelyben ez a "sorminta" a magyarázatával együtt szerepelne, de a megfejtés ennek ellenére sem reménytelen vállalkozás, mert a világunk tele van felhasználható információkkal. Egy tudományos igényű módszer alkalmazásával el tudjuk kerülni a hibát (egy elolvasható szójel olvasatlanul hagyását és díszítésként való kezelését).

Az olvasó látni fogja, hogy ez a módszer nem különleges, nem is nehéz; ezért az alkalmazása elvárható lenne minden becsületes értelmiségitől. Annál kevésbé érthető, hogy a "szakma" miért nem él vele. Hirtelenjében nem is tudnék semmit felhozni a nyájas olvasó azon lehetséges következtetése ellen, miszerint a szakképzett kutatók e téren tapasztalható bénasága arra utal, hogy a finnugrista hiperkritika légkörében nem akarják, vagy nem merik elolvasni az elolvasható emlékeket; esetleg azok elolvasására a szellemi képességeik korlátozott volta miatt nem is képesek.


A módszer

A budapesti hun jelvény(?) aljának jelsorozata megfelelő alkalmat szolgáltat a módszer bemutatására, amellyel a hasonló kérdések elvileg eldönthetőek.

Az eljárás kezdetén össze kell szednünk a vizsgált "sorminta" párhuzamait. E párhuzamok egy vagy több hegyábrázolásból (a feje tetejére állított latin V betűhöz hasonló alakzatból) állnak.

A véletlen hasonlóság sohasem bizonyított (de a Nemetz Tiborral közösen elvégzett valószínűségszámítással egyszer s mindenkorra megcáfolt) dogmája már nem rettentheti el a kutatót a széles körű összehasonlítástól. Ugyanis a valószínűségszámítás eredményeként az lett nyilvánvaló, hogy a távoli tájak és korok emlékei is figyelembe vehetők, mert a hasonlóság a jelek világában is a genetikus kapcsolat következménye.

A párhuzamok összeszedésére sokan képesek; mert csupán könyvtárazással kell eltölteni több-kevesebb időt. Fáradozásunk eredménye egy leltár lehet, amely az alább is látható, vagy hozzájuk hasonló jelek sorából áll. A jelek egy része ligatúra (több jelből alkotott összevonás), amely fontos segítséget jelent a megismerés során.

Ezt követően elemeznünk kell a "sorminták" elemi részeit. Ha például a hun jelvény "sormintája" négy egyforma jelből áll, akkor meg kell keresnünk ennek az elemi (a feje tetejére állított latin V-hez hasonló) jelnek a párhuzamait és a jelentését. Az elemi jeleknek megérthetjük a képi tartalmát (ez például hegyet ábrázol), valamint megtalálhatjuk a jelentését, sőt a hangalakját is a különböző írásrendszerekben. A székely írásban ez az "s" (sarok) jele.

Szükség van a "sorminták" környezetének elemzésére is.

Ha például a párhuzamokban többször is felbukkan egy másik jel, akkor tisztázni kell a jelek összefüggését. Például látni fogjuk, hogy a körbe zárt kereszt alakú " Föld " jel ismételten felbukkan az összegereblyézett párhuzamok mellett, más esetekben pedig valamilyen térbeli világábrázolással találkozunk. Ez arra utal, hogy a teremtett és rendezett világról alkotott elképzelés része ez a "sorminta".

Jelentést hordoz az elemi jel és a "sorminta" kapcsolata is. Azért többszörözték meg az elemi hegyábrázolást, mert ezzel kívánták jelezni, hogy itt minden hegyek legnagyobbikáról, az égbe vezető lépcsőként használható "hegyek hegyéről" van szó.

Meg kell találnunk az így összegereblyézett párhuzamok között feltárható törvényszerű összefüggéseket. Ha ezek rendszert alkotnak, akkor fel kell tárnunk, meg kell fogalmaznunk a rendszer jellemzőit. Ehhez ősvallási, íráselméleti és őstörténeti ismeretekre, a lényeg- és az összefüggések meglátásának képességére lehet szükség. A lehetőségeknek megfelelő szinten meg kell határozni a jel értelmét (jelentését) és olvasatát (hangalakját).

Végül a lehetséges magyarázatok közül ki kell választanunk a legvalószínűbbet. Azt kell jobbnak tartanunk, amelyik a "sorminta" legtöbb összefüggését felhasználja. A jó hipotézis lehetőleg minden adathoz illeszkedő, jól alátámasztott, rendszert alkotó, a jel történetét felvázoló magyarázatot ad.

Ha minden igyekezetünk ellenére sem találtuk meg a "sorminta" jelentését, akkor vagy tényleg sormintáról van szó, vagy mi vagyunk alkalmatlanok a feladatra. Vagyis a módszer segítségével jobban el tudjuk határolni egymástól az analfabétákat és az értelmiségieket.

Egyúttal ellenőrizhetjük azt is, hogy igaza van-e Veres Péternek, amikor azt állítja, hogy a kutatóknak is csak kb. 4 %-a kreatív - de ez az eredmény a vizsgálatunknak csupán a mellékterméke lesz.


Az elemi jel

A hun jelvény alján négy példányban is látható az ék alakú jel, amely valójában hegyet ábrázol. Hegyre lehet következtetni abból is, hogy gyakran áll rajta fa. Más esetekben a felülnézeti világmodellek sarkain látjuk, ahol a régiek szerint a föld és az ég - a világhegy és az égigérő fa segítségével - érintkezett. Ezért ez a hegy több egyszerű hegyábrázolásnál: maga az égbe vezető út.


2. ábra. A székely rovásírás \"s\" betűje azonos a hun jelvény alján ismétlődő elemi jellel


Párhuzamok

Az alábbi párhuzamok mindegyike tartalmazza az ék alakú jelet, amely valójában hegyet ábrázol és a székely írás "s" (sarok) jelének felel meg. A különböző jel-előfordulásokban néha egy, néha több ilyen jelet találunk, esetenként további jelekkel ligatúrát, vagy jelmontázst alkotva.


3. ábra. Anaszazi indián tál felülnézeti világmodellje a négy sarkán a "magas sarok" értelmű, lépcsős hegyet ábrázoló ligatúrával; ha az indiánok ősei 40-30 ezer évvel ezelőtt mentek át Szibériából Amerikába, mint ezt az újabb felismerések állítják; akkor ez az adat a vonatkozó ősvallási képzetek és jelrendszerek keletkezésének korát a paleolitikumba helyezi

4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain is megtaláljuk a most elemzett "sormintát"; a szobor a négy sarokoszlop által tartott égboltot szimbolizálja; amiből következően a "sorminta" a sarok szójele volt már a neolitikumban is; a tehénszobor magyar szavakat jelöl (ugyanis a jelentések többszintű rendszerét az eddigi ismereteink alapján csak magyar szavak fedik le pontosan)

 5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/85) a négy szent folyó és a négy sarok ábrázolásával (a székely "d" és "s" jelek megfelelőivel)

6. ábra. A Tordos-Vicsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/89) csupán a négy sarok ábrázolásából (a székely "s" megfelelőiből) áll

7. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra ligatúrája (Winn/201) a sarok hegyén álló Tejutat ábrázolja; felső része az égig csapó hullámtaraj rajza, a székely írás "j" (jó "folyó") jelének megfelelője; az égigérő fával azonos "folyó" a sarok hegyén "áll"; a ligatúra "jó sarok" értelmű, ami egyúttal a "Tejúttal azonos Óg király" jelentést is hordozza

8. ábra. A Karanovó kultúra Bulgáriában előkerült pecsétnyomója (Makkay János nyomán); a felülnézeti világmodell az Éden egy forrásból kiinduló szent folyóit és a sarkok hegyét ábrázolja; a folyók rajza a székely "b" vagy "d" betűnek (a pecsétnyomó elforgatásától függően Bél, vagy Du/Dana isten jelképének) felel meg; a sarkok hegyábrázolása a székely "s" betűvel azonosítható

9. ábra. A Karanovó kultúra másik pecsétnyomója Bulgáriából (Makkay János nyomán); a hegyek hegyét, a világoszlopot ábrázolja a székely "s" (sarok) jel megfelelőjével

10. ábra. A sumer SILA "út", TAR "törvény" szójel a hegyen álló világoszlopot ábrázolja; mert ez ama égből a Földre vezető út, amelyiken a királyság és a törvény érkezett; a sumer tar szó (a szóeleji t-sz-s hangváltozás, vagy szóhasadás útján) genetikus kapcsolatban van a magyar sarok szó tövével, a szár "úr" szavunkkal

11. ábra. A sumer NUN "herceg" szójel szintén a hegyen álló világoszlopot ábrázolja (ez utóbbit kettőskereszt, azaz a Tejút képében), mert a hatalom forrása az ég

12. ábra. Hettita "király" szójel (Jensen nyomán); a hegy az Istennel, a teremtett Édent ábrázoló kereszt (az Éden négy szent folyója) pedig a teremtéssel való kapcsolatra utal - azaz a hettita szójel képjelekkel írja le a szakrális uralkodó feladatait: tartania kell a kapcsolatot az Éggel és folytatnia kell a Teremtés munkáját

13. ábra. Szkíta tegezveret Erdélyből, alsó részén három hegyábrázolással

14. ábra. Horezmi érem a "hegyen folyó" ligatúrával; a koronán való szereplése arra utal, hogy mondanivalója (a királyság égi eredetére utalva) alkalmas volt a királyság legitimálására 

15. ábra. A szilágysomlyói hun fibula részlete (a fent bemutatott hettita "király" hieroglifa megfelelője) a hegyen álló, eget tartó fa kompozícióval (azaz a kozmikus forgástengely ábrázolásával); a sarok hegye lépcsős; a ligatúra a székely "g" (ég), "f" (Föld) és "d" (Du/Dana) jelek megfelelőiből áll; e jelek szerint a sarok hegyén álló Du/Dana isten köti össze a Földet és az eget

16. ábra. Hun szíjvég egymás fölé tornyosuló hegyekkel (Szeged-Nagyszéksós)

17. ábra. A regölyi hun ezüstcsat részlete; a ligatúra egy "Föld" szójelet és fölötte három hegyet ábrázol; a Föld jel szerepeltetése kozmikus szimbólumra (a teremtett és rendezett Föld középpontjára) utal

18. ábra. Hun szíjvég hegyek sorával (Szeged-Nagyszéksós); itt is megtaláljuk a hegy és a kettőskereszt párosítását, akár fentebb a sumer "herceg" jel esetében; a kilenc hegy az ég (az égbe vezető út) kilenc szintjére utalhat; a szíjvég jelképrendszere a világ forgástengelyét (a világhegyen álló Tejútat) ábrázolja, amiből következtethetünk a hegyet ábrázoló jel "forgástengely" értelmére - ami megfelel a magyar sarok szó egyik jelentésének

19. ábra. Későszarmata-korahun csat a Kárpát-medencéből Botalov nyomán; a csat felülnézeti világmodelljének sarkain a hegyet ábrázoló jelet találjuk - ez megfelel a székely "s" (sarok) jelnek és a magyar sarok szó egyik "a térkép sarka" jelentésének

20. ábra. Ket sámándob középen a Föld jelével - ez a székely írás "f"betűjével azonos - az egymás fölé tornyosuló, a Föld sarkain található hegyek ábrázolásával 

21/a. ábra. Tunguz sámánköpeny (Hoppál Mihály nyomán); ama szemléletet képviseli, amely az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével (a gerincet a világoszloppal) veti össze

21/b. ábra. A fenti tunguz sámánköpeny hátán lévő jelképek egyike; hegyek egymás fölé helyzetett sorából áll; arra utal, hogy a sámán képes megtenni az eget és a Földet összekötő utat

22. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománcán jelképek sora található; ezek közül a Krisztus mellén lévő sarok-jelkép azonos a hun jelvényen lévő szójellel; arra utal, hogy Krisztus azonos az eget tartómegszemélyesített világoszloppal (az ősvallás fiúistenével)

23. ábra. Egy működő világmodell III. Gyula pápa római villájának hátsó kertjében (középső oszlopa a Tejútnak felel meg, innen kapja vizét az Éden szent folyóira utaló négy csorgó, amelyek vize az óceánba jut); azért található meg e modellben a világhegy és a körbe zárt kereszt megfelelője is, mert a pápa (főpap és uralkodó) hivatali feladata az éggel való kapcsolattartás

24. ábra. Hortobágyi ivókürt rajza a sarok hegyén álló égigérő fáról (Makoldi Sándor nyomán); a sztyeppi kultúrkörre jellemző ábrázolás

25. ábra. Az udvarhelyszéki bokály kettőskereszt alakú fája a lépcsős toronytemplomra (zikkuratra) emlékeztető világhegyen áll (Csupor István kötetéből)

 26. ábra. A székely "s" betűnek van "zászlós" változata is, amely a világhegyen álló égigérő fa ábrázolásából egyszerűsödött le a mindennapi használat során


A jel jelentése

A fenti példák alapján levonható az a következtetés, hogy az ék alakú jel és ezek sorozata a Föld sarkán elképzelt égig érő hegyet ábrázolja. Ez a jel tehát a sarok jele. Nem díszítés, hanem jelentést hordozó jel. 

A fenti párhuzamoknak az írástörténeti típusa esetenként eltérő is lehet, amelyet nem minden esetben lehet pontosan meghatározni. Az azonban az ábrázolások ősvallási értelméből következően nyilvánvaló, hogy vagy fogalom-, vagy szójelekről van szó. A különbség annyi, hogy a fogalomjel jelentése többféleképpen is megfogalmazható (erre példa a fenti sumer ékjel, amelyhez eltérő hangalakok tartoznak); míg a szójel csak egyetlen szót jelöl. Valószínű, hogy a legkorábbi jelváltozatok még fogalomjelek voltak, az újabbak pedig már a sarok szót jelölték. A fogalomjeleket és a szójeleket a különböző ábrázolásokon évezredeken keresztül párhuzamosan alkalmazták.


27. ábra. A kínai írás "áldozat a talaj istenének" jele (Karlgren/21) alapján a hun jelvény alján nem díszítés, hanem jelentést hordozó szójel van; ez az "áldozat" jelentés rokonítható azzal, amit a hun jelvényen eddig kikövetkeztethettünk: az isten közelébe igyekvő ember szándékát fejezi ki; e közeledés helye pedig az az égigérő hegy (a sarok hegye), amelyet a képjel ábrázol 

28. ábra. Permi pecsétgyűrű a sarok szóval (Szaveljeva nyomán); a szót három jellel írták le: felül van a hegyet ábrázoló sar szójel, alatta az égboltot ábrázoló "o" betű, legalul a "k" betű; mindhárom jel megtalálható a székely írásban (az "s", "o" és "k" jeleként)

29. ábra. Trójai edény Thorma Zsófia rajzai közül; az edény térbeli világmodell, amelyen jelölték a világ négy sarkát (Varga Csaba hívta fel rá a figyelmemet, amiért itt mondok köszönetet)


A jel hangalakja

A székely írás "s" betűje alapján a szó az "s" hanggal kezdődhetett, azaz egy s-sel kezdődő szó jeléből alakult ki az akrofónia során. 

A jelnek a világmodelleken és a (világtengellyel azonos) fák alatt betöltött szerepéből következően - a magyar nyelv alapján - csak a sarok szó felel meg a fentieknek. Ugyanis csak a sarok szavunk jelenti egyszerre az asztal/térkép sarkát és az ajtó/ablak sarkát (tehát a forgástengelyt). 

A sarok szó első tagja az akkádban "király" jelentésű; a második tagja pedig az Ószövetségben említett Óg király (a görög mitológiában Heraklész "úr Ak") neve. Azaz a jel Heraklész egyik oszlopát ábrázolja, amelyet az ókori szerzők emlegettek.

A jel fentiek alapján feltehető sar hangalakja genetikusan összefügg a sumer tar "törvény"; akkád sar "király", magyar tar, törvény, teremtő és úr; angol sire "úr", valamint orosz cár "uralkodó" szavak kiterjedt családjával. 

A szójelek nem jelölik pontosan a szó alakját, ezért - egyéb adat, korabeli szótár hiányában - az eredeti hangalakra csak következtetni lehet.

A fenti permi pecsétgyűrű felirata alapján az is feltehető, hogy az elemi jel eredetileg csupán a sarok szó első szótagját jelölte. A szokatlan szórend párhuzama csak az úristen szavunkban található meg, amely igen régi összetétel lehet (például a szkíta Ojtoszür "Utu sar, Idő úr" esetében is a modernebb változatot találjuk). Ebből következően a sar szóhoz később (a Kr. e. évezredekben) csatlakozott az állandósult jelzős szerkezet második tagja, Óg király neve s ebből alakult ki a magyar sarok szó. Ebből számunkra csak az a fontos, hogy a hun jelvény szójele már ezt a modern alakot (a magyar sarok szót, vagy megfelelőjét) jelölheti.


Összegzés

Az ábrázolási hagyomány kőkori eredetű. A felhasznált jelek és a belőlük következő értelmezések egy határozott ősvallási elképzelést illusztrálnak. Ez az ősvallási mondanivaló Eurázsiában széles körben ismert volt.

Az elemi jel ligatúrákban is előfordul. Az elemi jel hegyet ábrázol, ami az ősvallás korszakában elsősorban a világhegyet jelentette. Az elemi jelek egymás fölötti megismétlése egy lépcsőként használható útra, az égbe vezető legnagyobb hegyre utal. 

A jelforma legtöbb párhuzama a hun emlékek között található, ugyanitt kimutatható a jel több ("térkép sarka", "forgástengely", "uralkodó") jelentése is. 

A jel jelentésbokra az "égbe vezető út" és az ezzel összefüggő "király" és "törvény" fogalmakat is tartalmazza. 

A fenti adatok alapján a hun jelvény(?) alsó részén a "sarok" jelentésű szójel található; amelynek a hangalakja a magyar sarok szóval, annak előzményével lehet azonos.


***********************************************************



A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik



A budapesti hun jelvényen a székely írás "a" betűje látható. Tomka Péter és Kozmács István azonban mégis mellétaláltak, egyikük sem ismerte fel a székely jelet. Törvényszerű ez a tévedésük?

A budapesti hun jelvény leírásakor sajátos (bár a százötven éves finnugrista hazudozásra visszaemlékezve korántsem meglepő) jelenséggel találkozhatunk. A finnugrista képzésen átesett "tudósok" esetenként mintha a legkézenfekvőbb következtetések levonására sem lennének képesek. Több ilyen esettel találkoztam már, közülük most a budapesti hun jelvény "a" betűjének azonosítására figyelünk. 

Ezt az azonosítást korábban (a szegedi párbeszéd keretében) Kozmács István szegedi nyelvész, újabban pedig Tomka Péter győri régész kísérelte meg. Kozmács István habozás és kétkedés nélkül az egyik ótürk "k" betűt (valójában az "yk/ky" szótagjelet) ismerte fel a hun jelvényen. Tomka Péter pedig hasonló magabiztossággal, ingadozás nélkül szavazott arra, hogy a hun jelvényen a latin "a" betű látható ugyanott. 

Az ótürk "yk/ky" jel is, meg a latin "k" is távoli rokona a hun-székely "a" betűnek, ezért ez a három jel valamennyire hasonló is egymáshoz. Vannak azonban eltérések is, amelyekre figyelni kell, ha pontosan akarjuk azonosítani a jelformát. Ezt tesszük meg alább, az eltérések számszerűsítésével.

Megjegyezzük, hogy a latin "a" betűként, az ótürk "k" pedig szójelként rokonítható a mi hun-székely jelünkkel. Ami azt jelenti, hogy a latin "a" betűt viszonylag későn, már kialakult betűként vették át (közvetve) a hun-magyar írás előzményéből, vagy rokonából; az ótürk jelet azonban még szójelként kapták a törökök (a székely "a" az anya, az ótürk "k" pedig a türk kadin "asszony" szó jeléből származik). 

A mindegyik jelben megtalálható háromszög a női szeméremtájék rajza - azaz a fenti értelmezéseket a jel képi tartalma alátámasztja.

Az alábbiakban megpróbáljuk a matematika eszközeivel, számokkal leírni a jelek alakját. A leírás nem tökéletes (nagyszámú jel esetében eltérő jelek is hasonló számsorozatot kaphatnának), mert nem tükrözi a vonalak hosszát, ferdeségét, egyenes-vagy görbe voltát és egymáshoz való kötődésük rendszerét. Ebből következően - nagyszámú jel esetében -  egyes eltérő jelek is hasonló számsorozatot kaphatnának. A mi esetünkben azonban - lévén hasonló jelekről szó - ez a leírás megfelel a célnak. Az így kapott számokat jelenként összehasonlítva meg tudjuk állapítani a jelek azonosságát, vagy eltérését. A számok segítségével akár a jelformák egymástól való távolságát is ki lehetne számítani - de erre most nem lesz szükség.


1. ábra. Fent látható a budapesti hun jelvény "a" betűje, amelynek a megfelelőjét kell megtalálnunk; az alsó sorban pedig három hasonló és rokon jel: a latin "a", a székely "a" és az ótürk írás y előtt és után használatos "k" betűje (tulajdonképpen szótagcsoport-jel)


Egyszerű feladatra - a jelformák számokkal való leírására vállalkoztunk, hogy egzaktabb módszert találjunk annál, amit a "tudósok" alkalmaztak. Ezért a jelek részeit elneveztük saroknak, tónak, lábnak stb-nek, hogy azokat megszámolva döntsünk a hasonlóság kérdésében.

Tudósaink nem így jártak el. Ők azt a jelet tekintették hasonlónak, amelyik a finnugrista prekoncepciójuknak megfelelt. Persze a finnugrizmus prekoncepciója nincs minden apró részletben egyeztetve és kidolgozva, ezért "tudósaink" homolokegyenest ellenkező következtetésre jutottak. Egy dologban azonos csak az eredményük(?): véletlenül sem említették meg a székely írás "a" betűjét. S ez árulkodik a finnugrizmus legfontosabb törekvéséről: mindegy, hogy kinek tulajdonítják a régmúlt kultúrális értékeit, csak magyar ne legyen.

Ez a "tudományos" eljárás azonban - mint azt alább látni fogjuk - a legkevésbbé sem állja a matematikai ellenőrzés próbáját. Ezért van az, hogy a nyelvészek nem szeretik alkalmazni a matematikát.


2. ábra. A vizsgált jeleken pirossal bejelöltük a "sarkokat"; kékkel pedig melléjük írtuk a "sarkok" darabszámát; a hun és a székely jelnek egyaránt 2 sarka van, a latin és az ótürk azonban eltér ezektől

3. ábra. A vizsgált jeleken pirossal jelöltük meg az "elágazásokat", kékkel pedig azok darabszámát írtuk mellé; ez esetben is azt látjuk, hogy a hun jel azonos pontszámot kapott, mint a székely, a latin és az ótürk azonban eltérő 

4. ábra. A vizsgált jeleken pirossal jelöltük meg a "lábakat", s - a gyengébbek kedvéért - kékkel a jelek mellé írtuk a "lábak" számát; ez esetben is a hun és a székely jel hasonlít egymásra, a latin és az ótürk pedig eltér tőlük

5. ábra. A vizsgált jeleken pirossal jelöltük meg a "tavakat" (háromszögeket), s kékkel a jelek mellé írtuk a "tavak" számát; ez esetben mindegyik jel azonos pontszámot kapott, ami az ősi rokonságuknak köszönhető - lévén ez a jelek képi tartalmának lényege

6. ábra. Azok számára, akiket a finnugrista prekoncepció megakadályoz a tisztánlátásban, a fenti elemzések számszerű eredményét táblázatba foglalva is megismételjük; ebből egyértelműen az derül ki, hogy a székely és a hun jel lényegében azonos, a budapesti hun jelvényen a székely írás "a" betűje látható


Egy igen egyszerű alakfelismerési eljárást matematizáltunk. Ezt a feladatot bármelyik kisiskolás minden matematikai segítség nélkül is ránézésre jól oldja meg. Annak érdekében tettük ezt mégis, hogy nyilvánvalóvá váljanak a hasonlósági viszonyok és a "tudósok" is megérthessék. Ugyanis nem csak a szem elé került jelek hasonlósága, vagy eltérése vált nyilvánvalóvá; hanem az is, hogy a finnugrista ihletésű kutatók valamilyen oknál fogva nem hajlandóak (nem képesek) a legtriviálisabb azonosságok felismerésére sem.

Két eset (Kozmács István és Tomka Péter esete) természetesen nem elegendően nagy mintavétel ahhoz, hogy statisztikai érvényű megállapításokat tegyünk az akadémikus tudomány képviselőinek e téren tapasztalható magatartásáról. 

Azonban ismerni véljük azt a világot, ahonnan a hasonló "kutatók" (vagy inkább a "valóság letagadói" jelző illik rájuk?) előkerülnek. Éppen a héten mondta nekem egy neves szakember, hogy e körben az is hallatlanul nagy eredmény, ha a székely rovásjelek táblázatának megtekintésére rá lehet venni valakit.


***********************************************************


Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?


A tárgyat letéti szerződéssel letétbe helyeztem a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol azt Rezi-Kató Gábor főigazgató-helyettes szakmai irányítása alatt barbár módon lecsiszolták, majd - hogy a csiszolásnyomokat eltüntessék - a tárgyat le is polírozták. Azt követően a szakértőik kétségbevonták az első jel létezését s ezáltal a magyar nyelvű olvasatot.

A letétbe helyezéskor azonban átvételi elismervény készült a tárgy leadásáról, amelyen méretarányos rajz is van a jelvényről. Ezen az átvételi elismervényen az első jelen túl a Magyar Nemzeti Múzeum pecsétje is szerepel.

Ez a Magyar Nemzeti Múzeumban, Mráv Zsolt régész által készített rajz hitelesíti a tárgyról korábban készített fényképeket és "A székely írás eredete" c. kötetem címlapján közölt rajzomat is. Ezeken szintén szerepel a múzeológusok által később kérdésesnek minősített első jel.

A cikket a címre kattintva lehet elolvasni.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 200
Tegnapi: 271
Heti: 1 436
Havi: 3 064
Össz.: 342 276

Látogatottság növelés
Oldal: Budapesti hun jelvény
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »