Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A székely írás "gy" betűje

A székely írás "gy" betűje az Egy szójeléből keletkezett és a Tejútat (az Istennel azonos égigérő fát) ábrázolja. Tőle származik a királyi hatalom, erre utal a magyar, a sumer és a kínai jel.


A székely "gy" (Egy) jel változatai

székely rovásírás általában kettőskereszt alakú jele a köztudomás szerint a "gy" hangot jelöli, azonban a nikolsburgi ábécében, az énlakai feliratban, az énlakai ligatúrában és más emlékeken szabályosan egy-nek olvasandó. 


1. ábra. A székely rovásírás szokásosan alkalmazott, kettőskereszt alakú "gy" (Egy) jele az énlakai unitárius templom rovásfeliratából; az énlakai rovásfeliratban a kettőskeresztet szabályosan az Egy szójeleként kell kiolvasni 

Az 1. ábrán látható kettőskereszt alakú énlakai jelet Egy-nek kell olvasni. Egyes szerzők - például Erdélyi István - ennek ellenére is (az Egy olvasatot elismerve) azt állítják, hogy ez a jel nem az Egy szójele. Érvelésük szerint az "e" hangot csak a székely írás hangzóugrató jellege miatt nem írták ki. Azaz szerintük pusztán egy röviditési technikáról van szó és nem szójelről. E szerzők azonban nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a szó- szótagoló írások természetét, amelyben a hasonló megoldások rendszeresen szerepelnek, csak azokban nem hangzóugratásnak nevezik ezt az eljárást és nem magyarázzák röviditésnek.


Ez a hangzóugrató elnevezés a rég lejáratódott finnugrista prekoncepcióra vezethető vissza, amely szerint a székely rovásírás kései átvétel és végső soron az arameus betűírásból származna. E sohasem bizonyított, de könnyen cáfolható származtatás védelmében kell letagadni a székely írás létező szójeleit és átnevezni a szó-szótagoló gyakorlatát hangzóugratónak.

A székely hangzóugratás ugyanis éppen annak köszönheti a létét, hogy a szó-szótagoló írásban nem mindig volt szükség és lehetőség a magánhangzók külön jelölésére. 


2. ábra. A nikolsburgi "ngy" ligatúra a "gy" és az "n" betűből alkotott szabályos összetétel (a nagy szójele, esetleg a Nagy Egy mondatjele lehet); a ligatúrák alkotása a székely írás rendes szokása, amely több évezredes (a Tordos-Vincsa kultúrában, valamint a hun, az indián és a kínai írásban is alkalmazott) hagyomány maradványa

3. ábra. A nikolsburgi ábécé "gy" betűje; Szekeres István a hasonló alakú kínaijég piktogramból eredezteti a székely "gy" betűt (azt feltételezvén, hogy a függőlegessel később kötötték össze a két ferde vonalat, ami a kőkori kettőskeresztek miatt kizártható); ha a székely és a kínai jel közötti kapcsolat valóban létezett, akkor könnyebb azt feltételezni, hogy a hun írásból került ez a jel a kínai írásba, talán a hun Xia dinasztia idején 

4. ábra. Szemerey Zsolt táblázata a székely "gy" betű változataival; a függőleges elem felcserélhető hullámvonallal, vagy el is hagyható

Amint az Szemerey Zsolt táblázatában megfigyelhető (4. ábra), a kettőskereszt függőleges tengelye esetenként hullámvonal alakú. Minden ilyen esetben jobbra néző hullámvonalról van szó, amely a székely "ü" (ügy "folyó") jellel azonos. Ez az ügy és egy szavaink genetikus kapcsolatával függ össze. Mindkét szó az Egy isten nevéből alakult ki, mert a szavak születésekor uralkodó elképzelés szerint Egy isten azonos volt a Tejúttal. Amint a germán mitológiában is Ygdrassil-nak (Ygg fájának) nevezik a Tejutat.



Ligatúra-e a kettőskereszt?

A nikolsburgi "gy" betű kétféle ábrázolása (2. és 3. ábra), valamint a székely "gy" betűk függőleges tengelyének két alakja (4. ábra) megengedi azt a kérdést, hogy ligatúra-e a székely írás kettőskeresztje?

Az igen választ támogatja a jelhez fűződő (Jankovics Marcelltől származó) magyarázat, miszerint a függőleges tengely a Tejút, a két vízszintes szár pedig a nappályák rajza. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemek külön is ábrázolhatók, mert külön is van értelmük. Másrészt a jelentésváltozataiknak megfelelően eltérő grafikai formával is visszaadhatók.

A kettőskereszt ligatúraként való értelmezése megengedi a jelváltozatok pontosabb magyarázatát és megértését.

E szerint a függőleges egyenes elem a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" ( szár "úr") jelével azonos; amit esetenként helyettesítettek a székely írás hullám alakú "ü" (ügy "folyó") jelével. Ezek azért voltak felcserélhetőek, mert az ősvallás szerint a Tejút (a folyó) azonos a Istennel (az úrral).

Németh János (najahuha) neten közreadott feloldása szerint a "gy" betűnk a "d" és az "i" ligatúrája lenne. Ez nem lenne meglepő, mert több betűnkről derült már ki, hogy valójában egy ligatúra. Ez nem feltétlenül cáfolja a fenti álláspontot (miszerint a kettőskereszt a Tejút rajza). A ligatúra grafikusan rendben lévőnek tűnik (a két betűből valóban képezhető a "gy"), sőt nyelvi alátámasztása is van. Varga Csabára hivatkozva írja najahuha a következőket:

"GYAK a cselekvést, működést jelentő dia, csia, szókkal rokon, gyakor, gyakorol, gyakorta. Gyakor, a cselekvést jelentő dia diag-ból, mintegy diagó, azaz valamit ismételve tevő, cselekvő.

GYÁR gyáros, gyárt, gyártó. Amennyiben csinálást jelent, rokona; csi, di, csinál, dia.

Vagyis a gyak, eredetileg gyag (diag) úgy adatik a di = gya gyökből, mint a rú-g, sú-g, zör-g, mor-g emezek gyökéből. A –g (változattal –k) tehát folyamatossá teszi a cselekvést. (Régente gyag > gyak jelentett közösülést is.) Így tehát e fent bemutatott nyolcféle kiejtéshez egy kilencedik is járul, a gya.

Csakhogy ez a dia = gya egyéb szavakban is megtalálható (pl. még: Dienes–Gyenes). Ha a már említett –g > k végződést egyaránt a dia = gya után illesztjük, akkor diak = gyak adatik. Ez a diak pedig nagyon emlékeztet a diák, a gyak pedig a gyak(orló) szóra. Nem is véletlenül. A diák nem egyéb, mint gyak(orló), gyak(ornok).

DIÁK (…) A régibb magyar mesteremberek így hívták tanítványsegédeiket. (…) Tájejtéssel: deák. A hellen diakonoV (diakonosz)-ból eredett a latin diaconus, mely azt jelenti: egyházszolga, és ezekből aztán alkalmasint a magyar diák. Megjegyzendő a hellén didaskw (didaszko) is, mely azt jelenti: tanulok, pontosabban tehát: gyakorlok.

A diák és a diakon (latinosan diakónus: papi hivatalra készülő növendék) tehát egyszerűen gyak orló, gyak ornok. Nem gyésítve írhatjuk akár így is: diakorló, diakornok, diakorlat, diakorlott, diakorta.



Nem idegen szó tehát a deák sem, a di bővérű magyar változatai igazolják, hogy a magyarból került az ógörögbe és a latinba is egykoron.

" Di"-t tartalmaz továbbá a diamant is (francia és holland diamant, olasz és spanyol diamante, angol diamond). Ha a di helyett gy-t ej-tünk, a gyamant szót kapjuk, mely kissé nyíltabban ejtve: gyémánt. Tehát:diamant, gyémánt"




A kettőskereszt ősvallási tartalma


A csukcs fiú szójel az isteni triász fiú tagjának jelképét, az égigérő fával azonos Tejútat ábrázolja


A kettőskereszt a Tejút rajza, de a Tejút azt a fiúistent jelképezi, akitől a királyi hatalom származik, akit a nép az ősapjának tart. Ez azonos az évente meghaló és feltámadó napistennel, ezért a neve Egy - mert az élettartama egy esztendő (vö.esztendő am. "Isten idő"!).

Kettőskereszt a magyar uralmi jelképeken

Akadémikus észjárású kutatók számára megemészthetetlen, hogy a székely írás kettőskereszt alakú jele genetikusan összefügg a magyar címer halmokon álló kettőskeresztjével. Pedig az összefüggés könnyen belátható abban az esetben, ha a kutató képes a valóság jelenségei közötti törvényszerű összefüggések felismerésére és nem akarja azokat a kultúrpolitika szándékainak megfelelően egzisztenciális, vagy más okok miatt letagadni.

Amint azt a királyság eredetével és legitimizációjával foglalkozó szakmunkákban olvashatjuk, a királyság az antik hagyományban és így a sztyeppén is égi eredetű, az isteni származású uralkodó az Istentől kapott felhatalmazás alapján hajtja végre a rá bízott feladatot: a Teremtés folytatását. Ennek a megbizatásnak a jelképe kézenfekvően az Istennel azonosított égigérő fa (Tejút) - amelyet a magyar nép, Berze Nagy János megállapítása szerint is az Istennel azonosított. Ezért viselik a hun-magyar dinasztia tagjai jelvényükként a kettőskeresztet, vagy a kettőskereszt alakú fát. S ezért jelent herceget, vagy uralkodót a halmon álló kettőskereszt a sumer és a kínai írásban is.



5. ábra. Kettőskereszt III. Béla pénzén (uralkodott: 1172-1196); Koszta László szerint - aki figyelmen kívül hagyja a szkíta-hun-avar-magyar előzményeket - ez a kettőskereszt bizánci eredetű; III. Béla azonban nem a bizánci császár jelvényét vette át, hanem csak a hun-magyar dinasztia által régen használt kettőskeresztet verette a pénzére



6. ábra. Magyar báni dénár lépcsős toronytemplomon álló kettőskereszttel; az ábrázolás hun eredetű lehet, mert lépcsős piramisok Kínában, a hun utód ujgurok által lakott területeken kerültek elő


6. ábra. A Képes Krónika miniátora még úgy tudta, hogy már Szent István (uralkodott: 975-1038) is a királyi hatalom jelképeként használta a kettőskeresztet, akár a sumer és a kínai írás; Koszta László ezt az ellenőrízhető és kimutatható pogány örökséget nem hajlandó tudomásul venni

Mivel az ősvallás szerint az Istentől származik a királyi hatalom, ezért természetes, hogy a magyar királyok is alkalmazták azt a címerükben (herceg korukban csak az árpádsávos címert viselték). Ez tűnik ki az 1300-as évek elején készített Képes Krónika képeiből, amelyet a dinasztia címerhasználatát illetően - joggal - mértékadónak szoktak tekinteni a kutatók. Ezt a címerhasználatot a palást jelrendszere meg is erősíti.

A Szent Istvánról ránk maradt koronázó palást képszerkezetének a tengelye a székely jelek segítségével olvasható ősvallási ligatúra. A tengely felső része az Us és a Ten jel megfelelője, az alsó része pedig egy kettőskereszt alakú Egy szójel (amelyen újra szerepel a Tejút hasadékát ábrázoló Us jel). 

Ezen a kettőskereszten megtalálható a székely írás "m" (magas) jelének megfelelője - mert a kettőskereszt az ősvallás szerint a Tejút (az égig érő fa). Azaz a "magasba vezető út", az eget és a Földet összekötő kapcsolat, a királyi hatalom égi eredetének jelképe volt. 


A palást képszerkezetének olvasata: Egy Usten (az Egy szót a tengely alsó részén lévő kettőskereszt olvasata adja).




7. ábra. A koronázó palást képszerkezetének tengelye a kettőskereszt, mert ez az uralkodót a Tejúttal (a Tejúttal jelképezett Istennel) azonosítja, tőle eredezteti az uralkodói hatalmat; a tengely felső részén a Ten jel és az ős jel szerepel, azaz a tengely olvasata: Egy Isten (akárcsak az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő ligatúráké) ; a fa törzse lyukas (abban ül a kettőskereszttel azonosított Krisztus) - mert a Nap karácsonykor a Tejút hasadékában kél


7/a. ábra. A palást kettős keresztjének függőleges szárát mindkét oldalon végig kísérik ezek az "m" (magasba vezető út) jelek; ez bizonyítja, hogy nem véletlenül odakerült ábrázolásról, hanem értő és tudatos alkalmazásról van szó - ez valóban a Tejút jele, amely a magasba vezet


7/b. ábra. A palást egyik "magasba vezető út" jelének tisztított változata


7/c. ábra. A kínai írás "kaptató" (magasba vezető út) jele Karlgren nyomán 


7/d. ábra. A székely rovásírás "m" (magas) jele az énlakai feliratból



Bizonyos, hogy a kettőskereszt mindig a hun-magyar jelkincs szerves része volt, azt nem kellett a bizánciaktól kölcsönvennünk.


8. ábra. Kettőskereszt I. Béla érmén (uralkodott: 1060-1063); hasonló kettőskereszt van Szent István, Szent László (1077-1095) és Salamon király (1057-1087) pénzein is (ők jóval megelőzték a Koszta László által feltételezett bizánci átvétel korát); az idegenként viselkedő Orseolo Péter érmein nincs ilyen kettős kereszt


9. ábra. Kettőskereszt egy XII. századi magyar ezüstdénáron




Kettőskereszt a honfoglalóknál



10. ábra. Honfoglalás kori halántékkarika hegyen álló, lyukas törzsű kettőskereszt alakú fával; az a tény, hogy a fa törzse lyukas, alátámasztja, hogy itt a Tejút ábrázolásával találkozunk; ennek a fának az emléke köszön vissza a koronázó paláston


11. ábra. Honfoglaláskori kettős kereszt alakú, hegyen álló, eget tartó fa a rétközberencsi övveretről





12. ábra. A sarok hegyén álló, kettőskereszt alakú, eget tartó világfa az anarcsi korongon



A kettőskereszt bizánci eredetéről megálmodott finnugrista fantazmagória soha nem volt és nem is lesz bizonyítva, mert nyilvánvalóan és köztudottan ellenkezik az ismert tényekkel.



Kettős kereszt a szktáknál, a hunoknál és az avaroknál

13. ábra. Hegyen álló, eget tartó, lyukas törzsű, kettőskereszt alakú fa egy szkíta kardhüvelyről



14. ábra. Hun ábrázolás Verche Jablonchoból a kettőskereszt alakú sámánfa ábrázolásával; a sámánfa ugyanúgy az égbe vezető út jelképe volt, mint a koronázó palást kettőskeresztje


15. ábra. A kubánvidéki hun diadém maradéka is azt bizonyítja, hogy a hunok a királyi méltóság jelvényének tekintették a kettőskeresztet - még mielőtt az Bizáncban megjelent volna; akár a kínaiak is - az írásuk szerint; a kettőskereszten madarak üldögélnek - azaz faábrázolásról van szó ez esetben is 


16. ábra. Tiszavárkonyi avar szíjvég kettőskereszttel és hármashalommal; vajon milyen fokú vakság, nemtörődömség, történelemhamisító hajlam és magyargyűlölet kell ahhoz, hogy az akadémikus "tudomány" emberei ne vegyék észre ezen avar jelképeknek és a magyar címernek a kapcsolatát?

17. ábra. Hun csat az "Egy ős" mondatjellel (Bóna István nyomán)



Kettőskereszt az antik írásokban



18. ábra. A kínai wang "király" szójel Karlgren nyomán; a wang szó a magyar bán megfelelője, amelyet a hunok magyar nyelvéből vehettek át a kínaiak a hun Xia dinasztia idején; ugyanígy alakult ki a hun népnévből a kínaiak máig alkalmazott han önelnevezése is



19. ábra. A sumer nun "herceg" jel szintén hegyen álló kettőskeresztet ábrázol, mert a hatalom legitimációját az Istentől való származás adta (s az Isten az ősvallás szerint azonos volt a kettőskereszttel jelképezett Tejúttal); a sumer és a kínai jelek között szükségképpen egy sztyeppi népnek kellett közvetítenie ezt a hiedelmet és ezt a jelképet; mivel a hun-magyar hagyományban ez a jelkép ugyanezzel a jelentéssel megtalálható, a legkézenfekvőbb dolog arra gondolni, hogy ez a sztyeppi nép mi voltunk
Ennek a magyar jelhasználatnak felel meg a sumer nun "herceg" és a kínaiwang "uralkodó" írásjel is - amelyek szintén halmon álló kettőskereszt alakúak (a kínai wang "uralkodó" szó egyébként a hun nyelvből, azaz a magyar bánszóból származik). Nincs okunk azt hinni, hogy ezt az Eurázsiában évezredek óta általánosan ismert jelképrendszert a mi eleink véletlenül alkalmazták volna ugyanolyan formában és jelentéssel.



Népi megfelelők



19. ábra. Kettőskereszttel és tulipánnal díszített fejfa mutatja az égbe vezető utat (mindkettő a Tejút és az égigérő fa jelképe)


20. ábra. 1820 táján készített udvarhelyszéki bokály fazekasjelképe: kettőskereszt alakú, lépcsős hegyen álló fa; az ősvallás öröksége


Mivel a székely írásjeleket, s közöttük a kettőskereszt alakú "gy" rovásbetűt is a magyar nép alkotta meg, nem volt okunk a bizánci kettőskereszt átvételére. Ismertük azt mindenki másnál jobban. Nem is lett volna az átvételre lehetőségünk, hiszen a bizánciaknak korábban nem volt saját kettőskeresztjük, csak a hun kor után; nyilván hun hatásra jelenik meg náluk is (a heftalita Hun Birodalom bukása után a három hun püspökség papjai és szerzetesei közül sok menekült Bizáncba). De a bizánciak görög írásába akkor sem került bele a kettőskereszt, miközben a mi írásunkban a kőkor óta szerepel. S fennmaradt mindmáig a népi képjeleink között is (ősvallási eredetű képszerkezetekben alkalmazva) - ami annak a bizonyítéka, hogy a kettőskereszt a magyar nép sajátja.




Kettőskereszt a kőkorból 


21. ábra. Kettőskereszttel ellátott, a különböző szerzők szerint 15-20 ezer évesre becsültjeles kavics aPireneusokban lévő Mas d' Azil-i barlang jelkincséből, amelyben a székely jeleknek vagy 20 párhuzama megtalálható (azaz nem lehet szó véletlen egyezésről)

7/a. ábra. Winn 5. számú jele a 7500 éves Tordos-Vincsa kultúrából; a székely írás "gy" (Egy) jelével azonosítható és a Tejút egyik kőkorból származó jelképe; a függőleges szár a Tejúttal, a két vízszintes kerestszár pedig a napfordulók idején a nappályával azonosíthatók




21. ábra. 7 ezer éves ligatúra a Tordos-Vincsa kultúrából Winn nyomán; a ligatúra a székely írás "gy" (Egy) és "ak" (patak, Heraklész) jelének megfelőjéből áll; a ligatúra - jobbról balra olvasva - az Egy Ak hangalakot rögzíthette, ami a magyar krónikákból ismert Ügyek névre - Álmos isteni ősére - emlékeztet 





Kettőskereszt a Közel-Keleten




22. ábra. Hegyen álló, napos-holdas kettőskereszt egy hurrita pecséthengerről Wiesemann nyomán; a napos-holdas világfa ábrázolása az urál-altáji népek jellegzetes kiváltsága, ezért az ábrázolás azt is alátámasztja, hogy a nyelvemlékeik alapján magyar nyelvű szkíták - Mészáros Gyula feltételezésének megfelelően - valóban anatóliai (közel-keleti) eredetűek; hozzátehetjük: onnan származik a sztyeppi népek jelkészlete is, amelyet az eltelt évezredeken át hűségesen megőríztünk; a hurriták másik neve a szabír (szubartui), amelyik - Bíborbanszületett Konstantin szerint - a magyarok régi neve volt



23. ábra. Hurrita stílusú relief az Assur-i Assur-templom kútjából; az ábrázolás szerint ez a hurrita isten is azonos a kettőskereszttel - azaz az Isten és a kettőskereszt (a Tejút) azonosítása nem keresztény és főleg nem bizánci eredetű gondolat 



Az urartui hieroglif írás ismeretlen jelentésű képjele az eget tartó, kettőskereszt alakú fát ábrázolja


Kettőskereszt a keresztény szimbolikában



24. ábra. Az 1300-as években kifestett veleméri Szentháromság-templom ban Krisztust ugyanúgy a székely rovásírás "us" (ős) jelének megfelelő mandorlában és kettőskereszttel azonosítva ábrázolják, mint a koronázó paláston; ez arra utal, hogy a kettőskereszt vallási jelentőségét a kezdetektől mindvégig egyformán ismerték és alkalmazták az árpádkori Magyarországon

A veleméri kettőskereszt és a mandorla együtt "Egy ős"-ként elolvasható hieroglifikus feliratot képez. Hasonló szövegű mondatjelet hun csaton is találtunk. Ez megengedi annak a feltételezését, hogy ez az ábrázolási hagyomány a hun, vagy avarhun vallás jelkészletéből maradt ránk. A hunok és az avarhunok is keresztények voltak (részben), ami kitűnő lehetőséget kínált az ősvallás jelképeinek átadására a keresztény vallás számára.




A kettőskereszt képi tartalma



A kettőskereszt a Tejút (az égigérő fa) egyik jelképe. Függőleges szára a tejútat, két keresztszára a napfordulók idején befutott nappályát ábrázolja. A Nap egy éves életciklusára utal, ezért az Egy jelnév ebben az értelmeben is telitalálat (vö. esztendő "Isten idő"!).



A kettőskereszt képszerűbb grafikai változatai alapján azonos az Istennel és az égigérő fával is. Némelyik istenábrázolás kettőskereszt alakú, egyes kettőskereszteken madár ül, másoknak pedig levele és virága van.



A kettőskereszt esetenként az eget tartja - ami szintén az égigérő fára és a Tejúttal való azonosságára utal.






A jelnév



A jelforma eredetileg az Egy szójeleként szolgált, az egy szóból rövidült le később s lett a szójelből a "gy" hangot jelölő betű.



A nikolsburgi ábécében a 3. ábrán látható jel alá az eg jelölés van írva. A gsegédjelekkel is el van látva, azaz a lágyságára is utalt a lejegyzője. Kérdés, hogy ezt az e betűt ejtéskönnyítőnek kell-e magyaráznunk (amely a nikolsburgi ábécében gyakran ki van írva), vagy tekinthetjük-e az egy szó leírásának is?



A "gy" betű akrofóniájának rekonstrukcióját segíti az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta feliratának és sarkaiban található ligatúrájának, valamint a hasonló ligatúráknak az értelmezése és a jel képi tartalma is.



Az énlakai ligatúra olvasata "Egy Usten", s ebben a ligatúrában az Egy szót csak a kettőskereszt jelöli.



Segíti az egykori jelnév azonosítását az is, hogy az énlakai ligatúra és a kettőskereszt jelképek egyaránt az Istenre vonatkoznak, akinek az egyik állandó jelzője éppen az Egy. Egy szavunk "szent" és "Isten" jelentésű is volt eredetileg, ezt a jelentését őrzi ma is az egyház szavunkban. Ez megerősíti az énlakai olvasatok jogosságát (azt, hogy a kettőskeresztet eredetileg szabályosan Egy-nek kell olvasni, a székely "gy" betű az Egy szójeléből keletkezett az akrofónia során.



Az Egy szócsaládjába tartozik az ügy "folyó", az ág, ég, jég, nagy, hegy, agy is. Az Egy szó rokona a germán Ygg és Odin istennévnek, valamint az orosz agyin"egy" számnévnek. 



A szócsalád Óg isten nevéből alakult ki, aki azonos volt az eget tartó fával. 


************************************************************


Koszta László a kettőskereszt eredetéről



1. ábra. A Képes Krónika miniátora még úgy tudta, hogy már Szent István is a királyi hatalom jelképeként használta a kettőskeresztet, akár a sumer és a kínai írás; Koszta László ezt az ellenőrízhető és kimutatható pogány örökséget nem hajlandó tudomásul venni



A Kossuth Könyvkiadó által kiadott sorozat üdvözlendő, mert igen sok adat és szép kép juthat el az újságárusoknál kapható 24 részes, szép kiállítású, keménykötésű sorozatban a tömegekhez. Sajnos - mint arra a Kossuth Könyvkiadó által kiadott kötetekben mindig számítani lehet - változatlanul ismételgeti ez a kötet is a magyar államcímer elemeivel kapcsolatos finnugrista téveszméket. 




2. ábra. A koronázó palást képszerkezetének tengelye a kettőskereszt, mert ez az uralkodót a Tejúttal (a Tejúttal jelképezett Istennel) azonosítja, tőle eredezteti az uralkodói hatalmat; a tengely felső részén a Ten jel és az ős jel szerepel, azaz a tengely olvasata: Egy Isten; a fa törzse lyukas (abban ül a kettőskereszttel azonosított Krisztus) - mert a Nap karácsonykor a Tejút hasadékában kél



Erre valamelyest lehetőséget ad az, hogy egy ilyen sorozatban - az összességében hatalmas terjedelem ellenére - sincs elegendő hely a részletkérdések bizonyítására, vagy megvitatására. Általában az elfogadott tudományos álláspontot szokás közölni az effajta - tömegeknek szánt - művekben. Ellenvéleményt nem említő határozott kijelentéseket kap a pénzéért a nagyérdemű, amelyik aligha tudja ellenőrízni az olvasottakat. 

A bizonyítatlan feltevéseket azonban nem illik ugyanebben a kijelentő stílusban tudományként közreadni. Akkor sem, ha a finnugrista szerzők száz éve ismételgetnek hasonló légbőlkapott ostobaságokat.



3. ábra. Honfoglalás kori halántékkarika hegyen álló, lyukas törzsű kettőskereszt alakú fával; az a tény, hogy a fa törzse lyukas, bizonyítja, hogy itt a Tejút ábrázolásával találkozunk; ennek a fának az emléke köszön vissza a koronázó paláston



Mi úgy gondoljuk, hogy a szerzőnek illett volna jeleznie, hogy csak egy alátámasztást nélkülöző magánvéleményt közöl, amelyik még korántsincs bizonyítva. Hozzátehetjük: a kettőskereszt eredetéről megálmodott finnugrista fantazmagória soha nem is lesz bizonyítva, mert nyilvánvalóan és köztudottan ellenkezik az ismert - de a szerző művéből kimaradt - tényekkel.

Koszta László - az elődeihez méltóan, a finnugrista pártfegyelemnek megfelelve - kinyilatkoztatásszerű, megváltoztathatatlan igazságként közli velünk a sohasem bizonyított finnugrista feltételezést a kettőskereszt bizánci eredetéről. 


4/a. ábra. A palást kettős keresztjének függőleges szárát mindkét oldalon végig kísérik ezek az "m" (magasba vezető út) jelek; ez bizonyítja, hogy nem véletlenül odakerült ábrázolásról, hanem értő és tudatos alkalmazásról van szó - ez valóban a Tejút jele


4/b. ábra. A palást egyik "magasba vezető út" jelének tisztított változata

4/c. ábra. A kínai írás "kaptató" (magasba vezető út) jele Karlgren nyomán 
4/d. ábra. A székely rovásírás "m" (magas) jele az énlakai feliratból



Azt írja a kötet 103. oldalán, a III. Béla királyságát ismertető fejezetben: 

"III. Béla uralkodásának végén a magyar politika több alkalommal megkísérelte, hogy átvegye a görög császárság szerepét ezen a területen (a Balkán északi részén - VG). Terveinek komolyságát mutatja, hogy a király felvette címerébe a bizánci császár hatalmi jelvényét, a kettős keresztet, amellyel kifejezni kívánta, hogy egyenrangú a császárral és az ő örökébe kíván lépni."

III. Béla azonban nem a bizánci császár jelvényét vette át, hanem csak a hun-magyar dinasztia által régen használt kettőskeresztet verette a pénzére. Lehetséges, hogy ebben szerepe volt annak a politikai törekvésnek, amit a szerző említ, de erre semmilyen bizonyíték nincs. Csupán az bizonyos, hogy a kettőskereszt mindig is a hun-magyar jelkincs szerves része volt, azt nem kellett a bizánciaktól kölcsönvennünk. 



5. ábra. Hun ábrázolás Verche Jablonchoból a kettőskereszt alakú sámánfa ábrázolásával; a sámánfa ugyanúgy az égbe vezető út jelképe volt, mint a koronázó palást kettőskeresztje


A szerző illusztrációképpen bemutatja a kötetben III. Béla pénzét, amelyen egy szép címerpajzsban valóban megtalálható a kettőskereszt. Bizánci megfelelőjét azonban nem közli, s ilyet nem is tudna közölni, mert a bizánci kettőskereszt sohasem szerepelt címerpajzsban. 

Ugyanakkor a kötetben is látható korábbi magyar pénzeken (például Salamon pénzén) szerepel a kettőskereszt. Ezeken a körirat kezdetét jelölő kereszt szárát megnyújtva egyesítették a pénz közepén lévő kereszt szárával - nyilván a korábbi, ősvallási kettőskeresztek hatására.



6. ábra. A kubánvidéki hun diadém azt bizonyítja, hogy a hunok már akkor is a királyi méltóság jelvényének tekintették a kettőskeresztet - még mielőtt az Bizáncban megjelent volna; akár a kínaiak is - az írásuk szerint; a kettőskereszten madarak üldögélnek - azaz faábrázolásról van szó ez esetben is 



A Szent Istvánról ránk maradt koronázó palást képszerkezetének a tengelye szintén kettőskereszt alakú. Ezen a kettőskereszten szerepel a székely írás "m" (magas) jelének megfelelője - mert a kettőskereszt az ősvallás szerint a Tejút (az égig érő fa) - azaz a "magasba vezető út", az eget és a Földet összekötő kapcsolat jele volt. 

A székely írásban is szerepel a kettőskereszt a "gy" hang és az egy szó jeleként. Az egy Istenünk jelzője, amelyet a jelével együtt az őshazából hoztunk. 



7. ábra. A kínai wang "király" szójel Karlgren nyomán


Mivel az ősvallás szerint az Istentől származik a királyi hatalom, ezért természetes, hogy a magyar királyok is alkalmazták azt a címerükben (herceg korukban csak az árpádsávos címert viselték). Ez tűnik ki az 1300-as évek elején készített Képes Krónika képeiből, amelyet a dinasztia címerhasználatát illetően - joggal - mértékadónak szoktak tekinteni a kutatók. Ezt a címerhasználatot a palást jelrendszere meg is erősíti.

Ennek a használatnak felel meg a sumer nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" írásjel is - amelyek szintén halmon álló kettőskereszt alakúak (a kínai wang "uralkodó" szó egyébként a hun nyelvből, azaz a magyar bán szóból származik).


8. ábra. 1820 táján készített udvarhelyszéki bokály fazekasjelképe: kettőskereszt alakú, lépcsős hegyen álló fa



Mivel a székely írásjeleket a magyar nép alkotta meg, nem volt okunk a bizánci kettőskereszt átvételére. Ismertük azt mindenki másnál jobban. Nem is lett volna az átvételre lehetőségünk, hiszen a bizánciaknak korábban nem volt saját kettőskeresztjük, csak a hun kor után; nyilván hun hatásra jelenik meg náluk is. De az írásukba akkor sem került bele, miközben a mi írásunkban a kőkor óta szerepel. S fennmaradt mindmáig a népi

képjeleink között is (ősvallási eredetű képszerkezetekben alkalmazva) - ami annak a bizonyítéka, hogy a kettőskereszt a magyar nép sajátja.



9. ábra. Kettőskereszt I. Béla érmén; hasonló kettőskereszt van Szent László és Salamon király pénzein is (ők jóval megelőzték a Koszta László által feltételezett bizánci átvétel korát), azonban az idegenként viselkedő Orseolo Péter érmein nincs ilyen kettős kereszt



A hunok és az avarok közismerten használták a kettőskeresztet (például a kubánvidéki diadémon (azaz náluk is az uralkodói méltóság jele volt). 

Használták azt a Tordos-Vincsa kultúra írástudói is (s ennek a kultúrának a magyarul elolvasható írásemlékeit éppen most közlöm egy sorozatban).



10. ábra. Kettőskereszt egy XII. századi magyar ezüstdénáron


Koszta László persze nem olvassa a tudós virtust. Ezért aztán nem is lehet komolyan venni minden sorát a most közreadott szép kötetének.

A kudarc oka nem csak a finnugrista pártfegyelem és az egzisztencia féltése, hanem a mélységes tudatlanság is a magyar jelkincs és az ősvallás terén. Tapasztaltuk ezt már máskor is, másoknál is; és nyilván tapasztalni fogjuk még ezek után is, amíg a magyarellenes ballib hatalom ezért fizet.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 302
Tegnapi: 196
Heti: 302
Havi: 5 075
Össz.: 332 659

Látogatottság növelés
Oldal: A "gy" (Egy) jel
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szent istván és a rovás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »