Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata

A székely írás modern alkalmazásai


A modern alkalmazások korszakát nehéz elhatárolni a korábbiaktól, mert a székely írás története inkább egységes, mint szakaszos folyamat.

Határpontot képezhetnének az alábbi időpontok:

- Az 1800-as évek második fele a modern tudományos kutatás megindulása miatt (ha valóban beszélhetnénk modern tudományos kutatásokról; s ha a korábban munkálkodó Thelegdiről, Kájoniról, Marsigliről megfeledkezhetnénk).

- Magyar Adorján fellépése, akitől az ábécé reformjának megindulását szokás számítani (ha Magyar Adorján mindegyik magánhangzónkra javasolt volna hosszú és rövid változatot). 

- A fa íráshordozó háttérbe szorulása a papírral szemben (ha tudnánk, hogy ez mikor következett be).

Mégis, mindezeket együttvéve az 1800-as évek második fele, vagy az 1900-as évek eleje vélhető egy újabb korszak kezdetének. Nem csak a fent felsorolt érvek miatt. 

A magyar értelmiségből korábban csak a Bél Mátyáshoz fogható óriások tudtak a székely írásról. E korszakhatárt követően azonban – az oktatásnak és a tájékoztatásnak köszönhetően – az általános műveltség részévé vált az Erdélyben mindvégig ismert és gyakorolt székely írás. 

A megismerés folyamata azonban korántsem fejeződött be. A székely írás valódi jellemzőinek és teljes alkalmazási körének megismerése továbbra is várat magára. Azt azonban elmondhatjuk, hogy a modern időszakra az általános ismertség, a tudományos megismerés és az írás korszerűsítésének igénye jellemző. Még akkor is, ha egyik törekvést sem koronázta elfogadható minőségű siker.


1. ábra. A Székely Nemzeti Tanács honlapja


2. ábra. Veleméri jeles tetőcserepek (XX. század eleje); autentikus őrségi népi jelhasználat, amelyről csak napjainkban szerez tudomást a néprajztudomány; a cserepeket apotropaikus célzattal készítették; máig emlegetik, hogy az 1928-as emlékezetes vihar idején a 9-es számú cserép „Isten” jelképe megvédte az Antal porta tetőzetét (a cserépen a hettita „Isten” és a székely „ős” szójel megfelelője látható az égigérő fa tetején)


3. ábra. Magyar népi fazekastermékek szójelekkel és mondatjelekkel (XX. és XXI. század) 


4. ábra. Magyarszombatfai tejesköcsög Bél isten nevét rögzítő szójellel (1990-es évek), a székely „b” betű előképével; általánosan használt rontáselhárító jel; a hagyomány szerint az ilyen jellel ellátott edényben vastagabb a tejföl


5. ábra. Kulcstartók balról jobbra haladó ligatúrás szöveggel 


6. ábra. Kovácsoltvas „Egy isten” mondatjel függőleges írásiránnyal


7. ábra. Könyvsorozat címszövege balról jobbra haladó ligatúrákkal


8. ábra. Helységnévtábla a Székelyföldről


9. ábra. Körmendi emlékmű és balról jobbra haladó székely betűs felirata (2001)


10. ábra. Helységnévtábla a főváros budaőrsi kapujában


11. A 894-ben kötött Vérszerződés szövege rovásírással a netről (balról jobbra haladó sorvezetéssel, tévesen tükrözött jelekkel)


12. Szigetszentmiklósi helységnévtábla


13. Zágoni székelykapu részlete


14. A Hun Szövetség szórólapja


15. ábra. A "Magyar Világ" címlapja


16. ábra. Telefonkártya


17. ábra. Névligatúrás névjegy


18. ábra. A sashalmi templom Szózata


19. ábra. Csete Ildikó rovásírásos zászlóinak egyike


20. ábra. Karácsonyi jókívánság a www.index.hu "50 000 éves magyar írásbeliség" fórumán


21. ábra. Felirat egy magyar nyelvész lakásának bejáratán


22. ábra. "Béke a betérőnek" - hirdeti a horányi kertajtó

.

.

*******************************************************


Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít


Ez évben jelent meg Szakács Gábor és Friedrich Klára újabb kötete (Ősök és írások), amelyet sok karácsonyfa alá is odatehettek jobb sorsra érdemes honfitársaink.



1. ábra. A Friedrich név hibásan (Friedrich Klára kötetének borítójáról)


Tíz éve is lehet már annak, hogy a szerzőpáros meglátogatott bennünket Veleméren, a lektori segítségünket kérve Friedrich Klára akkor kiadni tervezett új kötetéhez. A kéziratot elolvasván két alapvető hibát találtunk benne. A szerző írásiránnyal és jeltükrözéssel kapcsolatos hibáit javasoltuk kijavítani. A kéziratban ugyanis az állt, hogy papíron is kötelező jobbról-balra haladó sorokat írni, s ha mégis balról jobbra írna valaki, akkor a jeleket tükrözni kell a függőleges tengelyük körül. Ezzel nem érthettünk egyet az alább részletezett okok miatt. A szerző azt a meghökkentő választ adta a javaslatunkra, hogy már nincs kedve többet dolgozni a kéziraton - ezért nem járultam hozzá, hogy a nevemet lektorként szerepeltesse a kötetben.


Jeltükrözés

A rovásjeleket természetesen nem kell tükrözni, erre (a sok ellenpélda mellett) csupán a rabok által készített konstantinápolyi felirat ad ürügyet. Ezt titkosírásnak szánták, ezért a feliratot kőbe véső székelyek tudatosan eltértek az írás szabályaitól. Logikus gondolkodásra képes embereknek nem nagyon kell magyarázni, hogy ez alapján az egyetlen kivételes emlék alapján nem lehet általános szabályt alkotni.

Ez az egy emlék legfeljebb részterület szabályozására lehetne alkalmas. A konstantinápolyi rovásemlék alapján megfogalmazott szabály azt rögzíthetné, miként kell rovásbetűkkel „titkos” üzenetet írni, ha hét évig raboskodunk a török császár foglyaként.


Írásirány

Papíron pedig a balról jobbra haladó írásirány a javasolt és a természetes – mert az írásirányt minden jól alkalmazott írás esetében az írástechnológia határozza meg.

Botra rovás esetén érthető, hogy jobbról kell indulnia a sornak. A bal kezünkkel érdemes megfogni a bot bal végét, ha a jobb kezünkben van a bicska. Ez esetben a bot jobb vége marad szabadon, ott célszerű és ott lehet megkezdeni a rovást.

A tollal papírra írt sorok azonban elmaszatolódhatnak, ha jobbról kezdjük őket, ezért minden célszerű írást balról jobbra írnak a papíron. Kezdeti ingadozás után a görög és a latin írás is áttért a balról jobbra való sorvezetésre s ezt kell tennünk a rovásjelekkel is. A papírra írt székely írás esetében sem valami elkerülhetetlen végzet a jobbról balra menő sorvezetés, csupán egy célszerűtlen írásirány.

A jelenlegi átmeneti korban megindult az írásirány megváltozása és szaporodni kezdtek a balról jobbra írt emlékek. Nem szerencsés ezt a természetes folyamatot mesterségesen megakasztani, mert ezzel egy tökéletes írásból egy hibás írás állhat elő.

Egyszerű dolgok ezek, néhányan mégsem képesek a belátásukra. Hosszú Gábor például nagyjából azzal érvelt, miszerint lehetséges, hogy tévedtek, amikor e szabályokat kitalálták; de azóta már olyan sok ember folytatja az általuk tanított téves gyakorlatot, hogy ezt kell szabálynak tekinteni.



Idegen szavak írása rovásbetűkkel


Az olyan szó- szótagoló rendszerű antik írások, mint amilyen például a kínai írás, rendszerint nehezen birkóznak meg az idegen nevek leírásának feladatával. Ezért van annyi találgatás és eltérő feloldás a kínai krónikákban fennmaradt hun szavak kiejtésének meghatározásakor. Nem mindegy, hogy sanjü-nek, vagytanhu-nak olvassuk-e a hun uralkodó méltóságnevét. (1) 

Az idegen szavak írása az antik írásrendszerek próbatételét jelentette amely – többek között és végül – kikényszerítette a betűírás kialakítását. A székely írás is szó- szótagoló rendszerű antik típusú írás, azonban a szó- és szótagjelek mellett rendelkezik egy tökéletes ábécével is. Azaz rovásbetűkkel is pontosan le tudjuk jegyezni az idegen szavak hangzását.

Szakács Gábor és felesége nem él ezzel a lehetőséggel, de ezt csak azért említjük meg, mert meg lettünk szólítva.

Friedrich Klára ugyanis – mivel egy előadásom után, a kérése ellenére nem rovásjelekkel, hanem latin betűkkel írtam a nevét tartalmazó dedikációt egy kötetbe – világgá kürtölte, hogy nem tudok rovásírásbetűkkel írni. (2) Akkor nem sikerült megértenie a helyzetet. (3) Nem sokat magyarázkodtam, mert az előadás végén fáradt voltam, és mások is álltak még a sorban, akik néhány szót akartak velem váltani. Ráadásul a korábbiak alapján arra is számíthattam, hogy falra hányt borsó lenne minden szavam. Klárika talán ezért nem érti azóta sem, hogyan is kell rovásbetűkkel leírnia a saját nevét.

A székely írásban ugyanis az idegen nevek a kiejtéshez hűen írandók. (4) A Friedrich nevet rovásbetűkkel FRIDRIH alakban kell rögzíteni. Talán megengedhető még a FRIDRIKH, vagy a FRIDRIK alak is (ha a családban így ejtik a kemény h-t). Azaz nem a német helyesírás mérvadó a székely írás számára, hanem a kiejtés rögzítése.

Esetleg vita bontakozhat ki még azon is, hogy melyik székely „k”-t, vagy melyik „r”-et kell használni az átírás során, és hogy milyen legyen a sorvezetés a papíron. Azaz nem is olyan egyszerű ez a feladat. De a Friedrich név betűit egy-az egyben nem lehet rovásbetűkre cserélni (az „e” és a „c” rovásjelet nem lehet használni), mert az a székely írás elveinek súlyos félreértése.

A Friedrich nevet a vizsgált kötet címlapján mégis e hibás módszerrel írták át rovásjelekkel. Ez nem lehet véletlen elírás a kötetben, mert Szakács Gábor ugyanezzel a hibás technikával írja le a kötet 6. oldalán az Aquincum és a Quartz szavakat is. Ezeket helyesen AKVINKUM és KVARC alakban kellett volna átírnia.

Azaz olyan emberek tanítják a fiatalokat a székely írásra, akik a saját nevüket sem tudják helyesen leírni vele.


A szerzők munkásságának történeti jelentősége 

Szakács Gábor és Friedrich Klára hasonló alapossággal nyilvánít véleményt a magyar írástörténet egyéb kérdéseiben is. Két példát említünk ennek illusztrálására.

„Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki.” – állítják a kötet 47. oldalán, például a tatárlakai korong jeleire hivatkozva. A tatárlakai korongok jeleinek többsége azonban nem azonosítható a székely rovásírás jeleivel. A legvalószínűbb hipotézis szerint a tatárlakai agyagtáblákon nem is szöveget rögzítő írás, hanem csak egy csillagtérkép jeleit látjuk. Azaz sem a jelek, sem a szöveg nem adhat okot arra, hogy a szerzők minden további nélkül egybemossák a tatárlakai korongokat a székely írással. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyarul elolvasható felirata és más megfontolások alapján lehetséges, hogy a tatárlakai táblákat olyan nép alkotta, amelyik ismerte a magyar nyelvet és a székely írást. Ezt a lehetőséget azonban a tatárlakai táblák alapján eddig még nem sikerült és minden valószínűség szerint ezután sem sikerülhet bebizonyítani. A szerzők nem támasztják alá az állításukat, amelyhez további adatokra és az adatokat rendszerbe szervező érvelésre lenne szükség.

Ha a tatárlakai táblákat a székely írás körébe sorolhatnánk, abból akkor sem következne, hogy a székely írás a Kárpát-medencében alakult ki. A jóval korábbi Jóma ligatúrával és az „f” (Föld) rovásjellel kapcsolatos megfontolások (5) alapján a székely írás kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten s onnan került a Kárpát-medencébe.

Egy másik példa a margitszigeti rovásírásos kő, amelyet a szerzők hiteles emlékként tárgyalnak, valójában azonban a hamisító által a Magyar Nyelv hasábjain régen beismert hamisítvány. Bár erre ismételten felhívtuk a figyelmüket, a szükséges ellenőrzést és korrekciót nem végezték el, a téves álláspontjukat tovább hirdetik. Ez esetben is csak a szellemi színvonaluknak megfelelő választ adhattak csupán: azzal a képtelen dologgal vádoltak meg, hogy azért nem tekintem hitelesnek ezt az emléket, mert nem én fedeztem fel.

A hasonló esetek (például a Forrai Sándor és társa által elterjesztett, Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet karrierje) alapján fennáll a lehetősége, hogy az effajta kötetekből dolgozó, és a „forrásaikat” nem ellenőrző „történészek” sora tekinti majd hiteles rovásemléknek egyik, vagy másik ismert hamisítványunkat, vagy a tatárlakai korongot. Ha a téveszmék valamilyen csoda folytán el is kerülnék a „szakmunkákat”, a tömegek félrevezetése akkor sem indokolt.


Jegyzetek


(1) A tanhu-ról ugyanis belátható, hogy a magyar „Ten hím/(is)Ten fi(a)” hun kori megfelelője. E magyarázatot a kínai császár tiencsi neve is alátámasztja, mert a kínai uralkodó méltóságneve „Isten fia” jelentésű - és a hun tanhutükörfordítása lehet.

(2) „ Varga Géza nevével először a Bronzkori magyar írásbeliség című könyv borítóján találkoztam” – írja Klárika a virtus.hu-n – „s mivel az ott olvasottakat tanulságosnak találtam, a Böszörményi úton tartott előadására is elmentem, lehet ennek már tíz éve is. A meglepetés akkor ért, amikor rovásírásról szóló előadása után megkértem, dedikálja nekem rovásírással a rovásírásról szóló könyvét s kiderült, hogy nem tudja leírni azt az egyszerű szöveget, hogy “Friedrich Klárának”. Azt hittem az a gond, hogy nem tudja, hogyan kell írni a nevemet, ezért lebetűztem egy papírra, de kiderült, hogy a rovásírást nem tudja. Mivel akkor már több éve tanítottam általános iskola harmadik osztályától rovásírást, nagyon megdöbbentett, hogy egy alsó tagozatos gyerek tollbamondás után bármit le tud írni rovásírással, egy “szakértő tudós” pedig nem.

(3) A Keresztény Magyar Vetés által szervezett író-olvasó találkozók egyikén Szörényi Levente tartott egy érdekes előadást. Íróként jelent meg, ezért nem hozott magával gitárt és nem is énekelt. Ez a közönség várakozásának nem mindenben felelt meg, s egy asszony hangot is adott a csalódásának. Levente válaszára már nem emlékszem pontosan, de valami olyasmit mondott, hogy az utóbbi időben az érdeklődése más irányba fordult, inkább zeneszerzéssel foglalkozik, ide is íróként érkezett, csupán beszélgetni szeretne a közönséggel, ezért nem hozott magával gitárt sem. Az asszony még vagy kétszer elmondta, hogy milyen csalódást jelent ez neki. Otthon aztán elmesélhette, hogy Szörényi Levente nem tud gitározni és énekelni – ha Friedrich Klára hozzáállásával értékelte az eseményt.

(4) Így van ez más írásrendszerek esetében is - teszi hozzá egy tudós japán olvasónk itt a virtuson - amelyek nem a latin betűket használják. A japánok is kiejtés szerint írják át az idegen neveket a katakana szótagírással. Pl. New York a katakana írás szerint Nyú Jóku lesz. Tudomása szerint a cirill és az arab írásos nyelvek is a kiejtést rögzítik :

arab: نيويورك ( Njú Jórk)

bolgár: Ню Йорк 

Tehát egy latin betűs írás szavait, neveit egy nem latin betűs írás esetében mindig kiejtés szerint jegyzik le (természetesen a kiejtést befolyásolhatja az adott nyelv hangkészlete, lásd japán). Ez áll a székely írásra is. A fent említettek alapján feltételezem - zárja az értékelést japan - hogy Friedrichéknek fogalmuk sincs az írásrendszerekről. 

Amivel - ez esetre tekintettel - sajnos, csak egyetérteni tudunk.

(5) Az „f” (Föld) rovásjel őse az Ararát körüli Éden térképe, amelyet az innen megközelítőleg 50 000 évvel ezelőtt szétrajzó homo sapiens sapiens csoportok vittek magukkal Eurázsiába és Amerikába.


Irodalom


- Mandics György Linkgyűjtemény

- Nem létezik külön pálos rovásírás

- Azok névsora, akik tudományos kérdést népszavazással vélnek eldönthetőnek?

- Egyesek nehezen emészthetik meg, hogy a székely írásnak szójelei is vannak

- Forrai Sándor és a hamisított Szent István-rendelet

- Elegendőek-e Forrai Sándor rovásbetűi település-köszöntő táblák céljára?

- Miért nem tökéletes a Forrai Sándor által javasolt székely rovás betűsor?

- A székely írás ek jele a latin q megfelelője



************************************************************


Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében


Örülünk a szép táblának és a kerület rokonszenves döntésének. Azt azonban sajnáljuk, hogy a tábla tervezői nem ismerik eléggé a rovásírásunkat.


1. ábra. A székely írás több lehetőséget kínál az "Egy isten" mondat leírására; a legfelső változat egy mondatjel, amelyben szerepel az isten ligatúra is; ezt azisten ligatúrát írhatták volna rá az üdvözlőtáblára a népek, ha választékosan és az írásunk hagyományainak megfelelve akartak, vagy tudtak volna írni

Jelenleg mintegy 30 rovásírásos helységnévtábla van a Kárpát-medenencében. Amennyire ismerem őket, kivétel nélkül hibás a sorvezetésük. 

2010 június 18-tól Budapest XVI. kerületében az Önkormányzat hivatalos településtáblái immár rovásírásos felirattal is köszöntik, illetve búcsúztatják az érkezőket és távozókat, például: "Isten hozott a XVI.kerületben, Árpádföldön!" 

A rokonszenves mondanivalójú táblák elhelyezéséért köszönet illeti Kovács Péter polgármestert is. Örülünk a szép táblának és a kerület helyes döntésének. Reméljük, hogy a kezdeményezés egyre több követőre talál.

Azt azonban sajnáljuk, hogy a tábla tervezői nem ismerik eléggé a rovásírásunkat és nem használták ki az ünnepélyesség fokozására lehetőséget adó hieroglifáinkat sem - amelyek pedig a székely írásban és a magyar jelhasználatban éppen erre a célra alakultak ki. Akinek azonban hibás fogalmai vannak a székely írás eredetéről és szójeleiről, az csak a XVI. kerületben és másutt is láthatóhoz hasonló, hozzá nem értésről tanúskodó, hibás íráshasználatú táblákat tud készíteni.

A táblán ugyanis balról jobbra lehetett volna vezetni a sorokat (jobbról balra csak rováspálcán célszerű írni), ami az értelmes íráshasználatnak és eleink - történelmi léptékkel értékelt - hagyományainak egyedül felel meg és amire a székely íráshasználatban több példa mutatkozott a finnugrizmus fellépte előtt és egyre több lesz a finnugrizmus alkonya idején.

Egyesek (például a finnugrista Németh Gyula és követői) mindenáron a sémi írásokhoz szeretnék hasonlóvá tenni az írásunkat, de ennek nincs tudományos alapja s egy tudománytalan álláspontot nem kellene rögzíteni a hasonló táblák sorával.

Emelte volna a felirat szépségét, ha az isten szót az egykor szokásos,

virághoz hasonló isten szójellel írják - ahogyan azt többek között az

énlakai unitárius templomban és másutt is tapasztaljuk.

Ha az eleinknek jó volt ez a szép ligatúra, amelyet kifejezetten az isten szó rögzítésére használtak például a szkíták is, akkor nekünk is illene használnunk, legalább az ehhez hasonló ünnepélyes feliratokon.


***********************************************************


Rováskultúránk megcsúfolása - ha nem vigyázunk - nemzetközi szabvány lehet 


Különféle mesterkedésekkel a Unicode szabványba emelkedhet a hozzá nem értés és a cenzúra, a gondolkodni képtelenség és gyűlölködés eredménye.

A neten is körözik azt a bejelentést, ami a Rovás Alapítványhoz kötődik s - szokásuk szerint - szintén tele van valótlanságokkal. Alább (dőlt betűvel, idézőjelek között) részletekben közöljük a szöveget és a hozzá fűzhető észrevételeinket.

"Nemzeti írásunk fejlődése hatalmas mérföldkőhöz érkezett. A rovótársadalom és a Magyar Szabványügyi Testület munkájának eredményeképp a rovás nemzetközi szabvány lehet."

A hasonló szabványokat azonban nem a szabványügyieknek, hanem a tudósoknak kellene kidolgozniuk. A szabványügy munkatársainak elvileg sem lehetne más feladata, mint a tudósok által kidolgozott eljárások szabványügyi nyilvántartásba vétele. A Magyar Szabványügyi Testületnek nem dolga, hogy a székely rovásírás leírását adja, s bátran állíthatjuk, hogy ahhoz nem is ért. E szöveg alapján az derül ki, hogy a szabványügyesek a tudósok helyett dolgoznak - ami az eredményen meg is látszik.

A "rovótársadalom" sem több egy semmitmondó gumifogalomnál. Valamennyire ismerve a "rovótársadalmat", az a gyanúnk, hogy egy félműveltekből álló sörbaráti társaságról lehet szó, akik kizárják a köreikből azokat, akik másképpen gondolkoznak a székely írásról. A felmerülő tudományos kérdéseket meg sem értik, s szokásuk szerint a hozzá nem értők körében tartott népszavazással próbálják meg az eldöntésüket. Aminek köszönhetően elképesztő butaságok és közönséges valótlanságok kerültek bele a szabvány-tervekbe és a leírásokba. Ha nincs elég esze és becsülete a magyarságnak, akkor ugyanez a Unicode szabványba is belekerülhet.

"Szenzáció - rovás a digitális kommunikációban!"

Igen, ez valóban szenzáció lenne - legalább a bulvárlapok szintjén. Azonban jobban örülnénk, ha nem kellene miatta szégyenkeznünk a következő 500 évben. Mert az a műveletlenség, amit az Élő rovás c. kötetben lehet helyenként olvasni, hozzáértő számára elképesztő. A magyar tudományos élet és a nemzeti értelmiség örök szégyene lenne, ha ez emelkedhetne a Unicode szabványba.

"Nagyszerű hírnek örvendhet a világ magyarsága, hiszen 14 évnyi toporgás után a székely-magyar rovás, valamint a rovás íráscsalád további két tagja a nemzetközi technikai szabványosítás végső szakaszába érhet a 2012. február 6-án a kaliforniai Mountain View-ban kezdődő UTC tanácskozáson, majd pedig a február 13-án kezdődő WG2 (ISO) konferencián."

Valóban örülhetnénk egy ilyen fejleménynek, ha a tervezetek tudományos alapossággal lennének kidolgozva. Azonban erről szó sincs. Úgy tűnik, hogy az alkotók némelyikének fogalma sincs a székely írásról, de ez a legkevésbbé sem zavarja őket. Ha minden további nélkül fel tudták találni a sohasem létezett "pálos rovásírást" és ennek csúfos kudarca után ugyanazt a "szakértői" tevékenységüket szemrebbenés nélkül tovább tudták folytatni, akkor az a közönség, amelyikben mozognak, és amelyik ezt megengedi nekik, csak saját magáról mond ezzel ítéletet. A terv készítőinek néhány nyilatkozata alapján azt is felmérhetjük, hogy tisztában vannak a saját ötleteik téves voltával, de nincs bennük erkölcsi erő ahhoz, hogy ezt beismerjék és a hibáikat kijavítsák. Nem is lesznek képesek többre, amíg a tudományos kérdéseket kontraszelekcióval kiválogatott hozzá nem értők között rendezett népszavazással kívánják megválaszolni.

A tudományos hipotézisek eldöntésének útja a tudományos igényű bizonyítás. Amelynek során csak a tudományos igényű érvelés lehet döntő, semmi más. Amíg azonban a javaslat készítői meg sem próbálkoznak az eldöntendő kérdések tudományos igényű alátámasztásával, vagy cáfolatával, addig a próbálkozásuk - a tudomány és a nemzeti becsület szempontjából - eleve kudarcra van ítélve.

"A munkában kezdetben csak a technikában és a szabványosításban jártas szakemberek vettek részt, de nemzeti írásunk használatának terjedésével a rovótársadalom egyre több tagja vette ki részét a feladatokból."

A technikai és szabványosítási hozzáértés nem pótolja a székely rovásírás leírásában való jártasságot.

"Ma Európában, de talán a világon is egyedüli példa, hogy egy élő és százezres nagyságrendű felhasználói körrel bíró írás még nem része ennek a jelkészletnek, amelyben egyébként már rég kihalt, sőt mesterséges és a fantázia szülte írások is helyet kaptak."

Nos, a részben fantázia szülte írások száma gyarapodhat, ha a Rovás Alapítvány vezetőinek álma megvalósul. Az Élő rovás c. kötetben például megjelenhetett a gyakran használt jelek felsorolásában a rovásírás napjainkban feltalált q, w, y, és x jele. Ezt Lezsák Sándor ajánlásával próbálták meg hitelesíteni (megint összetévesztve a tudományos hitelt valami mással). A tervezet készítői - a jelek szerint - azt sem tudják, hogy a felsorolt jelekre a székely írásban nincs is szükség. Amíg azonban olyan "szakértő" szavazásával döntenek a köreikben tudományos kérdésekről, aki a saját nevét sem képes rovásbetűkkel helyesen leírni (mert betűhűen követi a Friedrich név német helyesírását, bár a székely írás csak a hangzást - tehát a Fridrih alakot - rögzíti), addig jó eredményre sem számíthatunk tőlük.

Az eddig benyújtott szabványtervezetekről szólván ezt írják:

"Egy kis üröm az örömben, hogy a szabványosítás folytatásához a felhasználók és a szabványosítók konszenzusa szükséges, mely még távol áll a kívánt mértéktől. Jelen pillanatban három fő szabványjavaslat létezik, melyek fokozatosan frissülnek és csiszolódnak. A tervezetek, valamint a kiegészítések szövegei nyilvánosak, de érdemes áttekinteni legfőbb jellemzőiket.


1. Magyar Szabványügyi Társulat tervezete N4183

Az egyedüli hivatalos szakmai szervezet által benyújtott tervezet a legújabb tudományos eredményekre (régészet, nyelvészet, nyelvtörténet, turkológia, számítógépes paleográfia stb.) támaszkodik az igazolható írástörténet határain belül. Lektorai a tudományterületek elismert szakemberei. A székely-magyar, a kárpát-medencei és kazáriai rovások fejlődéstörténetének és az ókori íráskultúrák kölcsönhatásának történeti hűsége mellett azonban a szabványtervezet alapvető célja a rovás íráscsalád korszerű, mindennapi használatának legteljesebb elősegítése.

A tervezet az eddigi legszélesebb rovás felhasználói szaktanácskozás (Élő Rovás, 2009. Gödöllő) döntéseire és az abból kiindult egységesítési folyamat eredményeire támaszkodik. A tervezetet a Rovás Alapítvány és több felhasználói, fejlesztői csoport is elfogadja."

Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a tervezetet nem az "egyedül hivatalos szakmai szervezet" nyújtotta be, hiszen ilyen nincs is. A hasonló tervezetek sem akkor sikeresek, ha "az addigi legszélesebb rovás felhasználói szaktanácskozás" adja rá az áldását (amelyről a szakértők némelyikét eleve kizárták, vagy meg se hívták), hanem akkor, ha a tartalmuk igaz. Ez utóbbiról azonban szó sincs. A fenti szabványtervezet alapvető hibákkal terhelt s csak azt tükrözi, hogy a készítőit nem köti sem a tudás, sem az etika. A tervezetet jóváhagyó csoportban rendezett népszavazás pedig ez esetben is csak a szavazók érettségének fokmérője. Az "igazolható írástörténet"-re való hivatkozásuk csak azt jelenti, hogy tudnak a tervezetüket illető súlyos kritikákról, de azok feldolgozására nem képesek. Hiszen semmiféle igazolási eljárásra nem került sor (a népszavazást nem tekintjük annak), ami eldönthette volna, hogy melyik írástörténet igazolható, s melyik nem.


2. Michael Everson (USA) és André Szabolcs Szelp (Ausztria) egyéni tervezete N3697.


Korábban "magyar rúna" (germán íráscsalád), újabban "régi magyar írás" elnevezéssel





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 203
Tegnapi: 271
Heti: 1 439
Havi: 3 067
Össz.: 342 279

Látogatottság növelés
Oldal: MODERN ALKALMAZÁSOK
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »