A viszokói barlagi felirat

1. ábra. A viszokói barlang bejáratánál talált feliratos kő cégtáblához hasonlóan jelezte, hogy ez a hely a magasba vezető tengelyt (a világoszlopot, Tejutat) jelképezi, azaz a hegy és a barlang ugyanolyan kultikus szerepet játszott, mint egy valódi piramis a benne, vagy rajta lévő szentéllyel

A feliratos kő leletkörülményei

A Szarajevótól 30 km-re fekvő Viszokóban Szemir Oszmanagics és társai több természetes hegyet piramisnak véltek és azokon ásatásokba kezdtek, amelyeket - hírek szerint - a kormányzat egy idő után leállított.

Az ásatók nagy sajtóvisszhangot keltő állításainak hitelt érdemlő részlete volt, hogy vésett jeleket tartalmazó kövekre is bukkantak, amelyek emlékeztettek a székely rovásírás jeleire. Geológus lévén, a természetes hegyet piramisnak beállítók komolytalanságait a "Folytatódó népbutítás a bosnyák "piramis" ügyében" c. cikkben cáfoltam.

Az ellenőrízhetetlen hírek szerint elvégzett rádiókarbon vizsgálatok kimutatták, hogy egy barlangi fadarab a kőkorból származik. Mivel azonos rétegből származnak, feltételezik a feliratok hasonló korát is. Ez lehetséges, de jó lenne erről egy tudományos igényű ismertetést is olvasni.

A korszak írásemlékei

A Kárpát-Balkán térségben a Tordos-Vincsa kultúra idejéből seregnyi hasonló kisebb-nagyobb felirat, vagy jel került elő. Az írástörténész szakma számára ismert, de tévesen magyarázott jeleket (szám szerint 210-et) Winn foglalta kötetbe 1981-ben.

A Tordos-Vincsa jelek és széles körben megtalálható társaik valóban hasonlítanak a székely rovásjelekre, e hasonlóságot az elmúlt évtizedek alatt több munkámban jeleztem, legújabb ismertetésük a most megjelent " Így írtok ti magyar őstörténetet " c. kötetben olvasható. 

A Science-ben (2004) Ornella Semino és társai tollából megjelent tanulmány (a legújabb genetikai-népesedéstörténeti felismerések) alapján a Kárpát térségében 40 000 éve van jelen a magyarság zömét alkotó népesség. Otto von Sadovszky és a genetikusok pedig az indiánokkal való rokonságunkat bizonyították. Ezek a felfedezések lehetőséget kínálnak arra, hogy egy Eurázsiát és Amerikát befoglaló etnokulturális rokonságot feltételezzünk. Ehhez a gondolathoz most írástörténeti bizonyítékokat is mellékelhetünk.

Friedrich Klára az " Írástörténeti áttekintő magyar szempontból " c. kötetében közli a most elolvasott viszokói feliratos kő fényképét is, rajta a két érthető szójellel.

A szerző felismerhette, hogy ezek a magyar jelkincsben is szerepelnek; elolvasnia, vagy megértenie azonban nem sikerülhetett - hiszen szerinte a székely írásnak nincsenek sem szó(tag)jelei, sem képjelei.

8. ábra. A viszokói feliratos kő "magasba vezető út" jele

9. ábra. A székely írás "m" (magas) jele Bél Mátyás ábécéjéből

10. ábra. Kínai "kaptató" (kőből, földből való emelkedő) szójel

11. ábra. Anaszazi indián világmodell sarokjelképe (az ősvallási világkép szerint a négyszögletes Föld és a kerek ég csak a sarkokon érintkezett, amely így az ég és a Föld közötti kapcsolat helye volt); a magasba vezető út lépcsős jelén kívül a sarok hegyének rajzát is tartalmazza 

A viszokói feliratos kő "magas" jele 

A jobb oldali jel hegyekből rakott lépcsőt ábrázol (8. ábra). A jel párhuzamai megtalálhatók Eurázsiában és Amerikában is (9-11. ábra). Széles körű elterjedtsége az igen régi és igen fontos voltát támasztja alá.

A viszokói feliratos kő "tengely" jele

12. ábra. A viszokói feliratos kő "tengely" jele

13. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fája a világegyetem forgástengelye; ugyanúgy Y alakú, mint a viszokói "tengely" jel

14. ábra. A székely írás "t" (tengely) jele a székelydályai feliratból

Az Y alakú viszokói jel (12. ábra) a székely írás "t" (tengely) jelével genetikus kapcsolatban van és a világegyetem forgástengelyét jelöli. Hasonló alakú fa tartja az eget a gjunovkai szkíta szembőlnézeti világmodellen is (13. ábra). Azért rajzolták Y alakúra az égigérő fát, mert a kunyhóikban ilyen ágasfa tartotta a mennyezetet, s ennek analógiájára képzelték el a világegyetem szerkezetét is.

A viszokói "cégtábla" feliratának értelme

A kő bal oldalán a "t" (tengely) rovásjelünk viszokói megfelelője, jobbra pedig az esztergomi oroszlánokon is látható "magasba vezető út" jel található.

Ezek együtt jobbról balra olvasva a "magas tengely", vagy a "magasba vezető tengely" értelmet adják. Ez a jelentés arra utal, hogy a felirat keletkezésekor a viszokói hegyet az égbe vezető úttal azonosították, ami az ősvallás központi gondolata volt.

Ilyen égbe vezető útnak tekintette az ősvallás az Istennel azonosított világhegyet (ennek jelképeként épültek a piramisok és erre emlékezve mutattak be áldozatot a természetes hegyeken); a rajta álló égigérő fát és mindezek látható részét: a Tejutat.

A piramisok kora

Piramisoknak már akkor létezniük kellett, amikor az indiánok ősei átmentek Amerikába, azaz kb. 40-30 000 évvel ezelőtt. Különben nem lennének ugyanolyanok, vagy hasonlók a világ minden részén a piramisok is, meg a piramist ábrázoló jelek és a rajtuk lévő feliratok is.

Ez a kőkori piramisépítő divat az ősvallásban gyökerezik, onnan merítette a jelkészletét is, meg a szertartásrendjét is. Az ősvallás igénye határozta meg az eurázsiai, afrikai és amerikai piramisok alakját, szerepét és jelkészletét.

Miért rendkívüli jelentőségű ez a felirat?

Amennyiben a lelet hiteles, előkerült egy írásos bizonyítéka annak, hogy a viszokói hegyek szabályos alakja a kőkor emberének is feltűnt. Ez emlékeztette őket a korabeli ősvallás világelképzelésére és persze az épített piramisokra is. Lehetséges, hogy a hegyen kultikus szertartásokat folytattak, amiképpen sok más természetes hegyen és az épített piramisokon is. Ennek nyomát, ha maradt ilyen, hiteles ásatásokon kellene feltárni Viszokón.

Ilyen, képletesen égbe vezető útként szolgáltak a piramisok is, ezért e most elolvasott felirat segíthet kialakítani egy közbülső álláspontot a piramishívők és a piramistagadók nézetei között.

E közbülső álláspontnak az lehet a lényege, hogy épített piramis ugyan nincs Viszokóban, de ezt a természetes hegyet ugyanúgy használták, mintha az lett volna. Régészeti kutatás döntheti el, hogy a szertartások kedvéért alakítottak-e a természetes hegyen valamit az elődök; s ha igen, akkor mennyit.

Egyfajta lehetséges megközelítés szerint a profán táj átalakítása szent körzetté megtörtént már e "cégtábla" megalkotásával és a tájat felszentelő első szertartásokkal is. Ebben a fogalomkörben igen fontos lépés a feliratos kő elhelyezése, mert magas szinten szervezett vallási életre utal, amelynek velejárója volt a jelképek (pontosabban az írás) használata.

Azaz valamilyen valláselméleti szinten akkor is beszélhetünk a hegy "jelképes piramissá" azaz szent körzetté tételéről, ha a hegy természetes hegy és nem folytak rajta nagyszabású kiegészítő építkezések. A kőkor embere számára feltehetően nem az volt fontos, hogy mesterségesen épített-e a templomhegy, hanem az, hogy azon az Istenhez juthat-e.

A feliratos tábla igazolta azt a várakozásunkat, amit a legelső híradások alapján is kialakítottunk a viszokói állításokról: a kőkor embere tisztelte a természetes hegyeket, használta a barlangokat és ismerte a székely írás elődjét.

A felirat nyelve és hangalakja

A két szójelből álló felirat korabeli hangalakja csak sejthető, de egyelőre nem hangzósítható pontosan. A fentebb említett párhuzamok alapján bizonyosak lehetünk abban, hogy a jelhez határozott hangalak kötődött, azaz a jelek fonetikusak, egy kőkori szó- szótagoló írás szójelei voltak.

A Tordos-Vincsa kultúra jelkészlete és néhány megértett, vagy részben el is olvasott rövid felirata (mint amilyen a tatárlakai tábláké is); valamint a szentgyörgyvölgyi tehénszobor felirata alapján olyan nyelvet és kultúrát feltételezhetünk e tájon is, amely rokonságban áll a magyar, a sumer, a hatti és az etruszk kultúrával.

A jelekkel ellátott "piramis" párhuzamai

Ismerünk olyan lépcsős toronytemplomot Amerikában, amelyben hasonló jellegű, székely rovásjelek előképével írt szójeles felirat jelezte a piramis legfontosabb útvonalát. Egy totonák piramis lépcsőjét ugyanis a Jóma ligatúrákból alkotott jelsor kíséri (a Jóma ligatúra ugyanúgy az égbe vezető utat ábrázoló képjelekből áll, mint ez a viszokói felirat).

Hasonló felirat található magyarországi kaptárköveken is, például a kácsi Lyukaskőn.

Ezek arra utalnak, hogy a viszokói felirat hiteles, az olvasata jó.

Összegzés

Profán hasonlattal élve úgy is fogalmazhatunk, hogy előkerült a viszokói "piramishegy", egy kőkori kultikus központ "cégtáblája", az egyik legkorábbi európai felirat, amelyet a székely írás jelei segítségével megértünk.

Ez a lehető leghitelesebb módon tájékoztat bennünket arról, hogy a területet a kőkorban jelképesen az égbe vezető úttal azonosították és ennek megfelelő tiszteletben részítették.

A szokás, miszerint az égbe vezető utat jelképező magaslatot a székely rovásírás jeleinek előképével írt felirattal is jelezték, a kőkorban általánosan elterjedt lehetett Európától Amerikáig.

Oldal: A piramis alakú bosnyák hegyek barlangjából előkerült felirat
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat