Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A SZÉKELY JELEK JELENTÉSE


A jel a grafikai forma és a jelentés egysége. Amikor azonban a szakmunkákban a jelekről esik szó, akkor a jelentés háttérbe szorul a formával szemben.

A jelentésről szólván a szakértők rendszerint megelégszenek egyszerű megállapításokkal. Annak ellenére, hogy a székely jelek jelentése összetett és többrétegű, általában primitív jelentést tartanak nyilván. Például a székely írás esetében csak az egyetlen hangot jelölő betűinkkel foglalkoznak, s nem akarnak tudni a szójeleinkről.

Nem tárják fel a jel képi tartalma által hordozott jelentést sem - pedig gyakran ez ad lehetőséget a jel összefüggés- és jelentésrendszerének tisztázására. Például Németh Gyula és követői nem ismerték fel, hogy a nokolsburgi "us" jel a Tejút hasadékát ábrázolja.

A jelek jelentését változatlannak gondolják, pedig az egy időben változó jelenség. Például a tanulmányokban fel sem merül a székely írásjelek esetében kimutatható akrofónia lehetősége.

A távoli írásrendszerekben lévő hasonló formájú jelek rokonságban vannak egymással. Ezek valamelyest eltérő jelentéseinek összevetése sem mindig sikerül. Egyes esetekben azért, mert nem is vizsgálják az idegen írásrendszerek hasonló jeleit (a formai hasonlóságot a véletlennek tulajdonítják). Más esetekben a jelentések összefüggését - az ősvallási képzetek ismeretének hiányában - nem tudják feltárni.

Egyetlen elemi jelformához is tartozhat több jelentés; különösen, ha a nemzetközi párhuzamokat is figyelembe vesszük. Például a nikolsburgi "us" jelformához a sumerben "Samas napisten", a kínaiban "középső út", a székelyben pedig "ős" jelentés társul. Ez a jelentésbokor azonban nem valamiféle érthetetlen hiba, amin át kell lépni és el kell utasítani (mondjuk a véletlen egyezésre hivatkozva). A jelentések eltérése a jelcsalád törvényszerű összefüggéseinek tanúja - ami segítheti a jel és történetének megértését.

A bonyolultabb ábrázolási konvencióknak összetettebb és többrétegű jelentéstartománya van.

Az elemi jelek jelentését a környezetük kiegészítheti, árnyalhatja és magyarázhatja. Például a tiszabezdédi honfoglalás-kori tarsolylemez keresztjét a szerzők keresztény jelképnek vélik, mert nem veszik figyelembe, hogy a kereszt az égigérő fa hasadékában jelenik meg. Ebből nyilvánvaló, hogy a kereszt és környezete a székely írás ábrázolási konvencióinak egyike - vagyis az ősvallás Du/Dana alakban kiolvasható szójele és istenjelképe. 

Az írásjelek jelentése lehet fonetikus és nem fonetikus is. Ez megfelel a kezdetek íráshagyományának, sőt napjainkig kimutatható gyakorlat például a keresztény templomok ábrázolási szokásaiban.

A nem fonetikus jelrendszerekre példaként szolgálnak a templomokban található szobrok. Ha a szobor fején koronát látunk, akkor egy uralkodó szobráról van szó. Ha a Szent Koronát látjuk a fején, akkor az is bizonyos, hogy magyar király szobrát nézegetjük. Amennyiben alabárd is van a kezében, akkor a szobor Szent László királyt ábrázolja. Ez az attributum-írás egy keresztény ábrázolási konvenció, amely gondolatot rögzít, azaz íráshoz hasonló jelenség (de nem használ fonetikus jeleket).

A talapzatra oda lehetne írni az uralkodó nevét a latin írás fonetikus jeleivel is, de a hozzáértő szem ugyanezt az információt ki tudja olvasni az attributumokból is. Ezt a gondolatrögzítő ábrázolási hagyományt nem tekinthetjük valódi írásnak (az alabárd nem olvasható Szent Lászlónak). A példa csak arra jó, hogy megvilágítsa az ábrázolások csupán képinek tűnő elemeinek gondolatrögzítő (tehát írásszerű) jelentőségét. 

Ha a szobron latin betűkkel is szerepel az uralkodó neve és címe, akkor tulajdonképpen két jelrendszerrel (az attributum-írással és a latin betűk segítségével) is azonosítható Szent László királyunk.  

A székely jelek hieroglifikus változatát alkalmazó ősvallási hagyományban is megtaláljuk ennek a megfelelőjét. Ugyanazon a felületen szerepelnek a képszerű és a fonetikus íráselemek - egymást kiegészítve és magyarázva. Azzal a különbséggel, hogy itt nehezebb elkülöníteni egymástól a képi és a fonetikus íráselemeket. A képszerű jelek ugyanis fonetikusak, a fonetikus jelek pedig képszerűek (mindez a több évezredes természetes írásfejlődésnek köszönhetően alakult így).

Ezt az állapotot illusztrálja az említett tiszabezdédi tarsolylemez is, amelyen a kereszt minden bizonnyal kiolvasható, azaz fonetikus. Ha a keresztet körülölelő hasadék is fonetikus, akkor a kereszttel együtt talán Du/Dana ős alakban kell kiolvasni. Ez a tarsolylemezen megidézett isten neve, a tarsolylemez legfontosabb mondanivalója (ez jelzi a tarsolylemez viselőjének vallási meggyőződését). A tarsolylemezen lévő égigérő fa további részletei és a fa alatt lévő hegy esetleg már nem fonetikus jelek (bár a hegy sarok alakban kiolvasható lenne). Ezeket feltehetően nem szükséges elolvasni, mert csupán árnyalják a kiolvasandó jelentést (azt közlik velünk, hogy Du/Dana ős azonos a sarok hegyén álló égigérő fával). 

A jelentés az idők során változhat is. A változás egyrészt azt jelenti, hogy a szójelekből betűk alakulnak ki. Másrészt azt, hogy egy betűalakot másik hang; vagy ugyanazt a szójelet másik szó jelölésére használják. 

Végül soroljuk fel, hogy milyen típusú jelentése lehet a székely jeleknek és környezetüknek:

- Nem fonetikus jel.

- Egy hangot jelölő betű.

- Szótagjel.

- Szójel.

- Mondatjel.

- Ábrázolási konvenció, amelyben több (fonetikus és nem fonetikus) elemi jel is szerepelhet.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 194
Tegnapi: 271
Heti: 1 430
Havi: 3 058
Össz.: 342 270

Látogatottság növelés
Oldal: A SZÉKELY JELEK JELENTÉSE
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: tarsolylemez - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »