Varga Géza: A székely rovásírás

Székely mondatjelek

A székely mondatjelek szójelekből összeállított ligatúrák, képzési rendszerük emlékeztet a kínai jelmontázsokéra.

A szerkezetük több évezred alatt csiszolódott tökéletesre, s az ősvallási mondanivaló fontossága miatt maradtak meg napjainkig.

Az olvasható jelképek egy része feledésbe merült, más részüket (például a magyar címerben) ma is folyamatosan és tömegesen használjuk. Az ezerötszáz éves keresztény hatás miatt a használatban maradt jelképeknek sem közismert az eredeti jelentése. A székely írásjelek segítségével a jelentés elolvasható (megérthető, feltárható).

szibériai sziklarajz (Kr. e. 1500), és egy honfoglaló tarsolyveret részlete

1. ábra. Az „Isten” mondatjel; a Tejút (az égigérő fa) jelképe; az „us” és a „Ten” szójelből alkotott ligatúra

A tusnádi uralmi sziklafeliratból (V-VI. szd), és egy kelet-európai leletről (VIII-X. szd.) 

2. ábra. A „sarokisten” mondatjel két változata; a Tejút jelképe; a tusnádi változat a „sarok”, az „ős” és a „Ten” szójelekből alkotott ligatúra; a sztyeppi változat a „szár”, az „Óg” és az „isten” szójelekből áll; az Ószövetségben szereplő Óg királynak (görögösen Heraklésznek, a szkíták ősének) a jelképe; a hun-székely-magyar uralkodóház uralmát legitimáló ősvallási eredethagyományra utal

Az énlakai unitárius templom ligatúrája

3. ábra. Az „Egy isten” mondatjel; az „Egy”, „us” és „ten”szójelekből alkotott ligatúra; a mondatjel a világmodellek sarkain elképzelt - Istennel azonosított - égigérő fát ábrázolja, ezért tették a képkeret sarkára

Kelet-európai emlékek Pletnyeva nyomán (VIII-X. század), a jogar nyelének filigrándíszítése

4. ábra. Az „égisten” mondatjel; az „ég”, az „ős” és a „Ten” szójelekből alkotott ligatúra; az eget alátámasztó égigérő fát ábrázolja; (a középső emlék "sarokisten"-ként is elolvasható, eredetileg azonban "szár Óg isten" vagy "Szár égisten" olvasatú lehetett) 

alsópáhoki tál közepe

5. ábra. A „jó Ra(gyogó) isten” mondatjel; a „jó”, a „Ra(gyogó)” és az „isten” szójelekből alkotott ligatúra; a fenti szövegből kiemelt „Ra(gyogó)” jel az egyiptomi Rá napisten jelképének, a kínai „Nap” szójelnek, meg a hettita „ru” szótagjelnek a rokonságába tartozik és azonos a székely „R” betűvel

 

A székelyderzsi tégla és a feliratban szereplő mondatjel

6. ábra. A téglára a "Miklós, Du ten papp(j)a" szöveget írták (fent); a szöveg közepén a „Du ten” mondatjel látható (lent); ez a mondatjel a „Ten” és a „Du” szójelekből alkotott ligatúra

a kettőskeresztes magyar címer (Bajor Ottó)

7. ábra. Az „Egy ország(a)” mondatjel; a magyar címer hun korból származó alkotóeleme; az „Egy” és az „ország” szójelének ligatúrája; az égbe vezető világoszlopot ábrázolja; a panteista ősvallás szerint a kettőskereszt az isteni őssel, a hármashalom pedig az Isten környezetével (Magyarországgal) azonos

A magyar koronázó palást részlete

8. ábra. A „Ten ország(a)” mondatjel; a „Ten” és az „ország” szójelekből alkotott ligatúra

Anasazi cserépedény (balra), csángó hímestojás (jobbra)

9. ábra. A „Jóma föld(je)” mondatjel; a Tejútat és a Föld isteni középpontját ábrázolja; a „jó”, a „magas” és a „Föld” szójelekből alkotott ligatúra; a Tejúttal azonos kőkori isten és az általa teremtett világ jelképe

Afrászijábi tál

10. ábra. A „Jóma szár föld(je)” mondatjel

Egy magyarszombatfai tál

11. ábra. A „Jóma ten” mondatjel; a Tejút (az égigérő fa) ábrázolása; a „jó”, „ma” és ”ten” szójelekből alkotott ligatúra

a tiszabezdédi honfoglaló tarsolylemez (fent), és az "ős Du" mondatjel (lent)

12. ábra. A „ős Du” mondatjel; a Tejút hasadékát ábrázolja a karácsonykor benne kelő Isten jelképével; az „ős” és a székely „d” (Du) jel ligatúrája (a Du istennév a Dana és a Ten megfelelője) 

Hun szíjvég

13. ábra. Az „ős Egy” mondatjel egy hun szíjvégről; a Tejút ábrázolása; az „ős” és az „Egy” szójelekből alkotott ligatúra

Hun csat

14. ábra. Az "ős ég" mondatjel egy hun csatról

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat