Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A székely írás "ly" betűje

A Napot jelöli-e, avagy egy lyukat? Elárulhatjuk: mindkettőt, mert a Nap (a napisten) minden jó forrása és kútfeje.


Székely jelformák

1. ábra. A székely rovásírás "ly" betűje az 1400-as évek második feléből való nikolsburgi ábécéből (ez a legkorábbi ismert székely jellista); a jel azért szilvamag alakú, s a belsejében azért van vonal pont helyett, mert ez a róható változata a jelnek s a nikolsburgi ábécé lejegyzője a róható, szálkás jelformákat örökítette ránk 


2. ábra. A székely rovásírás "ly" betűje Bél Mátyás ábécéjéből; Bél Mátyás a jel eredeti (rovástechnológia előtti) alakját jegyezte fel, amely nem, vagy csak nehezen róható, de amely jelformát a fazekasok folyamatosan használtak a rovástechnológia időszakában is

3. ábra. A székely rovásírás "ly" betűjének formai változatai (Szemerey Zsolt táblázata); nyilvánvaló, hogy a leggyakoribb jelforma nem a nikolsburgi változat, hanem a körbe zárt pont


Szekeres István szerint a nikolsburgi jelformát (1. ábra) " A későbbi romlott ábécékben a „napkarika” rajza is helyettesíti:  — amihez semmi köze sincs. (Rudimenta; Gyulafehérvári Református Kollégium, 1655; Szentiványi Dániel 1679; Bél Mátyás, 1718; stb.) Ezzel a romlás (rontás) elérte mélypontját, mert egy teljesen más jelentésű jellel helyettesítették. Elvesztve szemléletének „nyelvi gyökerét”, bármilyen (hasonló) rajz helyettesítheti. „Jobb esetben” a kört ferdén áthúzták: "

Ezek az állítások azonban nem támaszthatók alá: 

- A körbe zárt pont (2. ábra) nem a későbbi, hanem a korábbi jelforma. Szekeres István csak a klasszikus székely írásemlékeket veszi figyelembe, amikor az elsőséget odaítéli a nikolsburgi formának. Ezek között valóban a nikolsburgi forma a legkorábbi - de a székely írás a nikolsburgi ábécé megszületésekor már több tízezer éves történettel rendelkezett. A ránk maradt kevés és kései klasszikus székely írásemlék alapján nem állapítható meg (de sejthető), milyen volt a "ly" legkorábbi alakja.

- Nem igaz, hogy a két jelformának semmi köze sincs egymáshoz, hiszen ugyanannak a jelnek a róható és a nem róható változatával állunk szemben. 

- A "napkarika" joggal váltja több székely írásemlékben a nikolsburgi jelformát, mert a székely "ly" a Nap jeléből alakult ki. Csak Szekeres István nem ismeri az ősvallási hiedelmet, amelyik ezt a látszólagos ellentmondást (valójában jelfejlődést) megmagyarázza.

- A jelek nem veszítették el szemléletük "nyelvi gyökereit", mert nem a nyelv, hanem az ősvallási gondolat jelölésére jöttek létre (ezért találjuk meg ugyanezt a jelet több, távoli írásrendszerben is, ahol különböző szavakat jelöl). Tehát a fogalom (az ősvallási jelentés) azonos, de a szó eltérő.




Néprajzi párhuzamok



4. ábra. Somogyi sótartó 1856-ból; a központi jelkép a világhegy tetején trónoló Napot ábrázolja (belsejében a Bél Mátyás által is bemutatott jelváltozattal); hogy ez a somogyi sótartó milyen ősi jelformákat őrzött meg, arra nézve tájékoztató lehet, hogy ez a somogyi hegy pontosan megegyezik a közel négyezer éves hettita "hegy" szójellel


5/a. ábra. Veleméri rajzos sindü a Sindümúzeum anyagából; négy hullám alakú folyó-jelkép és három körbe zárt pont alakú Nap-jelkép; az árpádsávok megfelelője (a Napot a piros szín jelzi a címerünkben)

5/b. ábra. Egy Nap-jelkép a fenti cserépről


6. ábra. Rajzos sindü a veleméri Sindümúzeum anyagából; a körbe zárt pont alakú jelből növő virág a Nap és a Tejút (égigérő fa) kapcsolatára utal: a Nap a bőség, a termékenység és az állandóság forrása


7. ábra. Veleméri fazekasjel (szárnyas napkorong) a Sindümúzeum anyagából; közepén a körbe zárt pont alakú Nap-jelkép, amelyből a székely írás "j" (jó) jelének kacskaringó alakú eredeti változatával jelölt négy szent folyó folyik a világ négy tája felé (az Éden és négy folyójának leírását az Ószövetség egyik teremtés-mítosza tartalmazza)



Neolitikus párhuzamok


8. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 122); a jel róható változata


9. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 136); a Napra utaló változat, amely azonban egy kút felülnézeti rajza is lehet egyúttal (a Nap ábrázolásához elegendő lenne egyetlen kör is)


10. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 172a); azonos a kínai Nap szójellel


11. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 172b); a róható jel egyik változata



12. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 174); a keretben a székely írás "ü" (ügy "folyó" jelének megfelelője; ez a jelváltozat a jel sumer "kút, forrás" és székely "lyuk" jelentését illusztrálja képszerűbben


Pecsétnyomó a késő neolitikus Cucutenu kultúrából Makkay János nyomán


A székely rovásírás jelei a neolitikum idején széles körben elterjedtek voltak. A Tordos-Vincsa kultúra írásemlékei között a székely "ly" (lyuk) jelnek is több párhuzamát találjuk. Ezek szinte minden olyan formai változatot képviselnek, amely a ma ismert klasszikus székely emlékeken kimutatható. Közülük legfontosabb Winn 174. jele, mert ez megmutatja, hogy a kör (rombusz, négyzet) közepén lévő pont, vagy vonal mi is lenne valójában. Itt ugyanis egyértelműen vízábrázolást látunk, ami a Napból folyó Tejútra utal - azaz a Kőhalmi Katalinnak köszönhetően Szibériából ismert ősvallási képzet 7500 éves ábrázolásával találkozunk e jel esetében. 




Antik párhuzamok

13. ábra. Az egyiptomi Nap hieroglifa

14. ábra. A kínai Nap szójelben ugyanúgy vessző szerepel a pont helyén, mint a nikolsburgi jelváltozatban, mert az ecsettel sem könnyű szabályos kört, vagy pontot rajzolni





15. ábra. Kassu szárnyas napkorong, közepén a körbe zárt pont alakú Nap-jelképpel (Wiesemann nyomán)


Szekeres István idézi a jel Sarkelből, egy kerámia töredéken előkerült példányát Bakay Kornél és Artamonov (1958, 75, 54. kép) nyomán. Ez a sarkeli változat majdnem azonos a nikolsburgi jellel.


16. ábra. A sarkeli cserépdarabon előkerült jel


A "ly" betű akrofóniája

A jel akrofóniájának rekonstruálásakor (amikor azt a szójelet keressük, amelyikből a székely "ly" betű kialakult), kézenfekvően gondolunk a lyuk szóra. Ugyanis nem nagyon van másik magyar szó, amelyik ly-nal kezdődne.



A szójel eredeti jelentése


Ráadásul ezt a "lyuk" jelentést megerősíti a sumer "kút, forrás" szójel is, amelyik szintén körbe zárt pont alakú.

Azaz a vizsgált antik jelek formája lényegében azonos, a jelentésük azonban két csoportra osztható. Vagy "Nap", vagy "kút, forrás, lyuk" jelentésűek.

Őstörténeti következtetésre ad lehetőséget, hogy a Tordos-Vincsa kultúra jelhasználata a székely jelekkel és a sumer jellel együtt tartozik egy jelentéscsoportba. Ez az írástörténeti jelenség az etnokultúrális összetartozás jele lehet. 



Az ősvallási háttér


Az azonos alakú, de eltérő jelentésű jelek ellentmondását Kőhalmi katalin előadása alapján oldhatjuk fel. Ő az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett előadássorozaton említette a 90-es években, hogy a szibériai sámánok szerint a Nap az életfolyó forrása. Ez feloldja a jelentések közötti látszólagos ellentmondást s a két jelentést rokoníthatóvá teszi.

Abból, hogy a Tordos-Vincsa kultúrában lényegében ugyanazok a jelváltozatok voltak használatban, mint a klasszikus székely korszak emlékein, az következik, hogy nem a formákhoz való merev ragaszkodás volt fontos az írás használói számára, hanem a gondolati tartalom közlése.

Azaz a kései székely ábécék jelformái nem rontottak, csupán megőrízték a több évezredes formai változatosságot. Ők ugyanis a mai "szakértőkkel" ellentétben még ismerték az ősvallási jelentést és a jelképekhez közelálló antik jellegű szó- szótagoló írások rugalmasabb jelhasználati szokásait. Az ősvallási gondolati tartalom képszerűbb kifejtése érdekében, esetleg az írástechnológia követelményeinek megfelve a jelformát még szabadabban lehetett váltogatni.

Egy bélyegző a késő neolitikus Cucuteni kultúrából
****************************************************

A székely írás "ly" (lyuk) és "d" (Du/Dana) jelének párhuzama dobronaki hímestojáson

Az alábbi hímestojás mintája azért fontos, mert igazolja a "ly" és "d" rovásbetűink akrofóniájának rekonstrukcióját, térképszerűen ábrázolván az Éden folyóit és központi forrását.


1. ábra. Dobronaki hímestojás az Éden központi forrásából négy irányba induló szent folyók térképével; a székely írás "ly" (lyuk) és "d" (Du/Dana) jelének népi megfelelőivel


2. ábra. A székely írás \"ly\" (lyuk) jele Bél Mátyás ábécéjéből



Ugyanez a körbe zárt pont alakú jelforma az egyiptomi hieroglif írásban is, meg a kínai írásban is a Nap jele; a sumer írásban pedig a "kút, forrás" jele - mert a régiek hite szerint a Nap egyúttal minden jó forrása. Nem véletlen, hogy a jó szavunk az Isten állandó jelzője, egyúttal pedig "folyó" jelentése is volt a régi magyar nyelvben.




3. ábra. A székely írás \"d\" (Du/Dana) jele a székelydályai feliratból



A Du/Dana istenünk régi nevének (a Ten-nek) d-vel kezdődő változata. Innen érthető a Duna, Don, Dnyeper stb. folyónevek töve, amely "isten" jelentésű. A görög forrásokból az is kiderül, hogy a szkíták az istenek miatt tisztelték a folyóikat. Azaz a folyónevekben az a Dana istennév jelenhet meg, amely az erdélyi "Dana verjen meg!" mondásban napjainkig fennmaradt. Ez a Dana istennév egyúttal folyónév is, a fenti jel pedig nem csak az Isten jelképe, hanem az Éden négy szent folyóját is ábrázolja.
A fenti hímestojás a két jelet olyan rendszerben mutatja be, amelyik világossá teszi, hogy itt az Éden egy forrásból négy irányba ömlő szent folyóit látjuk. Ezeket az Ószövetség írja le és nevezi meg: Gihon (Halüsz), Pison (Arakszész), Tigris és Eufrátesz. Mindegyik folyónév a magyarok istenének valamelyik jelzőjére vezethető vissza: Halüsz (élő), Arakszész (úr), Tigris/Idiglat/Hiddekel (ügy/egy) és Eufrátesz (Jó). A folyók az Ararát tövében erednek.

Az ősvallási gondolkozás értelmében ez a Teremtés helyszíne, az Isten közelében lévő őshaza, ahonnan az isteni rend a világ minden tájára szétterjed. Ugyanezen gondolatok miatt viselték ezt a szimbolikát az uralkodók is (például az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronafelülnézete (a két keresztpánt) is az Éden négy folyóját ábrázolja.

Ez a közel-keleti terület azért volt fontos az emberiségnek, mert kb. 100 - 50 000 évvel ezelőtt itt éltek a Homo sapiens sapiens (tehát a ma élő modern ember) azon csoportjai, akik a jégkorszak leghidegebb periódusának kezdetén innen kiindulva benépesítették Európát, Ázsia északi felét és Amerikát. Noé fiai is innen kiindulva népesítették be a világot. A modern ember innen vitte magával szanaszét azokat a jeleket, amelyekből a székely írás kialakult; s ennek köszönhető, hogy nemzeti írásunk jelei szinte mindenütt megtalálhatók.


4. ábra. Így modellezték III. Gyula pápa római villájában az Éden négy folyóját és központi forrását (a forrás azonos a világoszloppal is)







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 266
Tegnapi: 196
Heti: 266
Havi: 5 039
Össz.: 332 623

Látogatottság növelés
Oldal: Az "ly" (lyuk) rovásjel
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szent istván és a rovás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »