A tuzséri szíjvég jelei
Több lelet alapján egyértelműen megállapítható, hogy a honfoglalók a székely rovásjelek párhuzamait az ősvallás jelképeiként használták. Mint azt látni fogjuk, nincs ez másként a tuzséri szíjvég esetében sem. Tuzséron egy tarsoly maradványai kerültek elő egy honfoglalás-kori sírból. Ezt a tarsolyt egy szíjjal lehetett lezárni, s e szíj végén volt a képen látható aranyozott bronz szíjvég. A szíjvégen három szójelet találunk.
1. ábra. A tuzséri szíjvég (fotógrafika)
Az "ország" képszerű szójele
A szíjvéget hármashalom koronázza, ez a sumer írásban is, a budapesti hun jelvényen is, meg a magyar jelkincsben (pl. Dürer címerében és az államcímerünkben) is az "ország" képszerű szójele. Az égig érő világfa tövében, Isten közelében elterülő teremtett és rendezett ország jelképe - ahol élni érdemes.
2. ábra. A tuzséri "ország" szójel
A "magas" és a "kő" szójele
A szíjvég két oldalán hegyek lépcsőszerűen egymás fölé helyezett sora látható, amely az égbe (a magasba) vezető út bronzba öntött jele volt az ősvallásban. Az egyik oldalon balra, a másik oldalon jobbra néznek a hegyek - s ennek megfelelően a szójelek olvasata is eltérő. A balra néző hegyek olvasata magas, a jobbra nézőké pedig kő.
A magas jel a kínai írásban a kaptató (földből, kőből való, magasba vezető út) szójele. Megtalálható a hunok jelkészletében is, valamint a magyar népi jelek között is (például a magyargyerőmonostori kályhacsempe égigérő fájának tövében).
Zománcból kialakított megfelelője megtalálható a szabírhunoknak 531 táján a mervi oázisban készített Szent Korona zománcain (a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló zománcok hátterében).
A székely írásban e jelnek az "m" (magas) betű felel meg.
A kő szójel párhuzama megtalálható az ótürk írásban az "ök, ük, kö, kü" szótagcsoport jeleként, valamint a karcagi karikán és a csencsói sarokkövön is a "kő", a budapesti hun jelvényen pedig a "k" jeleként. Használták a szkíták is a tiszalöki bögrén és egy paziriki szőnyegen.
3. ábra. A tuzséri "magas" szójel
4. ábra. A tuzséri "kő" szójel
Az olvasat
A tuzséri szíjvég jeleinek olvasata: "magas kő országa".
A "magas kő" párosítás a szkíta kor óta használt ősvallási kifejezés, amely a lépcsős toronytemplom neve volt. Hasonló szkíta szent helyekről Hérodotosz is beszámolt, az ujgur területeken pedig száznál is több található belőlük, némelyik nagyobb a Kheopsz piramisnál is.
Régészeti emlékeik szerint a hunok és a honfoglaló magyarok is használták ezt a "magas kő" ábrázolási és jelölési formulát, amiből következően az ősvallásnak része volt a lépcsős toronytemplom tisztelete.
A "magas kő" jelek megtalálhatók a népi és az uralmi jelkészletben is (például a magyargyerőmonopstori kályhacsempén és a koronázó paláston).