A székely rovásírás Unicode szabványának készítése

A székely írás Unicode szabványba kerülése hasznos dolog lenne, hiszen a világ jórészt ezen keresztül szerezhetne tudomást a magyar kultúra talán legnagyszerűbb eredményéről (pillanatnyilag az írásszakértők is alig ismerik).

Azonban a szabványosítás folyamata - az ügyön dolgozók alkalmatlansága miatt - pillanatnyilag megfeneklett. A helyzetről féloldalasan tájékoztat a rovásinfo cikke. 

A másik fél szintén féloldalas tájékoztatót írt a kérdésről, de a két fél oldal nem adja ki a teljes egészet. Ugyanis egyik oldal sem képes, vagy hajlandó a kérdés korrekt kezelésére. Ráadásul nem is csak ez a két oldal van a porondon.

Szomorú a kép, ami e cikkből és a benne hivatkozott ellen-iratból is elénk tárul. A felek úgy akarnak egy tudományos kérdést megoldani, hogy fel sem merül bennük a tudományban szokásos bizonyítási eljárás alkalmazásának lehetősége. A tudományos kérdéseket ugyanis nem sörbaráti társaságok körében tartott népszavazással, hanem tudományos igényű érveléssel kell eldönteni - ha fontos az eredmény minősége. Akik ilyen-olyan szavazások eredményére hivatkoznak, azok csak a saját hozzá nem értésükről állítanak ki bizonyítványt. Igen szomorú lenne, ha úgy születne meg ez a szabvány, hogy a magyar értelmiség még a követendő eljárás mikéntjét sem tisztázta. 

Az is érdekes, hogy a legjelentősebb rováskutató személyiségek és szervezetek felsorolásában nem is szerepelnek azok a szerzők és azok a szervezetek, akik és amelyek a legtöbbet tették ezért a tudományterületért. 

Ennek felméréséhez elegendő lenne megnézni azt, hogy kik írták és melyik szervezet adta ki a legtöbb kötetet e tárgykörben. S ha azt is megnéznénk, hogy ezek közül kiről derült ki a tévedése, vagy a tudatos hazudozása; ki közölte a legtöbb új emléket és olvasatot; kitől
származnak a helytálló új hipotézisek és felismerések; ki képes a székely írás rendszerszerű leírására; akkor a kép még ellentmondásosabbá válna. A közreadott példakép-listák esetében a válogatás nem a tudományos érték, hanem a személyes szimpátia és ellenszenv mentén történt - de ez csak a válogatók alkalmatlanságát és az általuk támogatott Unicode-szabványtervek tudományos értéktelenségét emeli ki.

Csak két példát említek:

- Az igen rokonszenves Forrai Sanyi bácsi az egész nemzetet vezette félre a hamisított szentistváni "rendelet" Csallány Dezsőnek való megküldésével; a műveiben az írás és a jelformák származására vonatkozóan butaságok sorát közli. A kötetei és a munkássága legnagyobb érdeme, hogy sokszorosította az addig is ismert rovásemlékek leírását (ami hasznos és becsülendő dolog, de nem számít tudományos tevékenységnek).
- Az Everson-féle tervezet történeti leírása ostobaságok halmaza, a szerzők nem ismerik a székely írás valódi természetét (amivel - sajnos - korántsem állnak egyedül).
- Sem a fent említetteknek, sem a "szavazóknak" fogalma sincs a székely írás hieroglifikus változatáról és szójeleiről. Addig pedig, amíg ezt nem
ismerik, nem tudnak jó szabványt sem készíteni.

Minden nagyrabecsülésem ellenére azt kell mondanom, hogy indokolatlan
ezek példaképnek tekintése egy tudományos feladat elvégzésekor. Amit
egyébként sem tekintély alapon, hanem az érvek számba vételével és ütköztetésével kellene végezni.

Amíg ez a munka a szükséges módszerek figyelmen kívül hagyásával
folyik, csak véletlenül eredményezhet jó megállapításokat. Ha egy
történelemhamisító szavazata ugyanannyit ér, mint egy becsületes
emberé; ha az alapfogalmakkal tisztában sem lévő sarlatán dönthet
arról, hogy mi tartozik a székely írás emlékei közé - akkor ez a
szomorú eredmény indokolt.

A szabványkészítés munkáját előlről kell kezdeni. Nem azért, mintha ez nem lenne már jórészt elvégezve, hanem azért, hogy legalább a "szakértőkben" tudatosuljon, milyen is a székely írás; s a munka a nemzet ellenőrzése mellett folyhasson. A szabványkészítőkben fel sem merült kérdésekre nézve javasoljuk többek között a Szibériai sámánköpenyek és a magyar koronázó palást jelei c. tanulmány megtekintését! Miféle Unicode szabvány az, amelyik ezekről a létező összefüggésekről nem is tud?

A szabvány kidolgozásakor sorra kell venni a székely írás emlékeit, hogy azok alapján egy megfelelő leírás születhessen. Minden egyes emlék ide tartozásáról - ha az vita tárgya lenne - nyílt eszmecserét kell kezdeményezni; s a döntés attól függjön, hogy milyen álláspontot támogat megfelelő érvelés.

Amíg pl. a budapesti hun jelvény (amely a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán megtekinthető) nem szerepel egyik Unicode javaslatban sem (bár Erdélyi István korpuszában ez egy hun kori rovásemlékkeént szerepel, s ugyanígy határozta meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés is), addig minden történeti leírás és jelforma-gyűjtemény komolytalan.

S nem csak ez az egyetlen rovásemlékünk van, amit az egymással vitatkozó "szakértő" urak nem hajlandók létezőnek elfogadni. Például az uralmi jelképeinken és a népi jelkészletben lévő írásemlékeink a székely írás rokonságába (vagy inkább emlékeinek körébe) tartoznak. Ezek megértése nélkül nem szabad Unicode-szabványt írni, mert csak idejétmúlt ostobaságok kerülnek bele. Ha ezt a megfelelő elméleti alapok nélkül nehéz megemészteni, akkor el kell kezdeni a tudomámyos igényű munkát - amire persze csak komoly emberek képesek, a sarlatánok aligha.

A kérdés az, hogy komolytalan emberektől várhatunk-e komoly munkát; s a Unicode szabványba az igazat akarjuk-e írni a székely írásról, vagy csak a sörbaráti társaságunk szavazatának eredményét?

Oldal: A székely rovásírás Unicode szabványának készítése
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat