Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


A székely rovásírás sorvezetése



Többen tanácstalanok, mások meg rosszul tudják, hogy a székely rovásbetűket jobbról balra, avagy balról jobbra kell-e írni.


1. ábra. A konstantinápolyi felirat Hans Dernschwam naplójában; az egyetlen felirat, ahol a balról jobbra haladó sorokban a betűket tükrözték - fogságban tartott követek, titkosítási szándékkal


2. ábra. A konstantinápolyi felirat közelebbről


A székely rovásírás sal kapcsolatos mai tudásunk javát Thelegdi Jánostól kaptuk. A Rudimenta néven ismertté vált kéziratával megmentette és el is terjesztette azt, amit akkoriban tudni lehetett erről az írásról. A székely írás sorvezetéséről mindjárt a mű első mondatában tájékoztat:

"Az erdélyi székelyeknek összesen 32 betűjük van, a melyek jobbról kezdődve, balra haladnak ..."

Ez a rövid tájékoztatás (amelyet az utókor nem tudott az érvényességi körének megfelelően értékelni) megalapozta a székely írás sorvezetéséről napjainkig ismételgetett tévedést.

Baranyai Decsi János a műhöz írt előszóban ugyanezt állítja:

"miként a héberek, syrek, chaldok, arabok és törökök és a többi keleti népek - a görögök és rómaiak szokásával ellentétben - jobbról balra írnak; úgy a mi betűink is hasonló módon íratnak."

E híradások hitelesek ugyan és a korabeli székely valóságnak is megfelelnek, mégis - a nem túl okos utódok kezén - egy mai tévedés forrásává válhattak.

Itt van mindjárt az a tudósítása Baranyai Decsi Jánosnak, miszerint a görögök és a rómaiak balról jobbra írnak; vélük ellentétben a héberek, szírek stb-k meg jobbról balra.

Ez ugyan megfelelt az 1500-as évek tudásának, de nem felel meg a mai tudásunknak. Ma már ugyanis azt is tudjuk, hogy eredetileg - az egykor használt rovástechnológiájának megfelelően - a görög és a latin írás is jobbról balra haladt. Amint azt is tudjuk, hogy a székely írás történetében is csupán a rovástechnológia korszakához kötődik a jobbról balra haladó sorvezetés.

Thelegdi (az erdélyi székely rovásokról szólván) pontosan határozta meg a korában szokásos írásirányt, de keveset tudhatott a székely írás korai történetéről és jellemzőiről. Például egy szót sem szólt arról, hogy a dunántuli avarok milyen sorvezetést használtak egykor a cserépedényeiken. S azt sem tisztázta, hogy ez a jobbról balra menő sorvezetés papíron alkalmazható-e. Ő ugyanis az erdélyi székelyek íráshagyományának a megörökítésére vállalkozhatott. S hogy ez az íráshagyomány az ő korában milyen technológiához párosult, arról Baranyai Decsi János egyik mondata árulkodik:

"Ezen betűinket bárki igen rövid idő alatt, igen könnyen és pedig bármely könyv, toll, tinta, papíros nélkül akár lacedaemon hengerhez hasonló fára, akár valamely más anyagra írni nagyobb fáradság nélkül megtanulhatja."


3. ábra. Thelegdi János Rudimentájának címlapja


Azaz a Rudimenta az erdélyi székelyek fába rótt írásáról ad hírt - ezért kettejük tájékoztatásából egy tágabb íráskörre vonatkozó következtetést a tévedés veszélye nélkül nem lehet levonni. Amiképpen nem teljesen igaz a görögök és a latinok írásirányáról adott tájékoztatásuk, ugyanúgy nem a teljes igazságot közlik a székely írás sorvezetéséről sem.

A mai papírra vetett betűk esetére ezt a rovástechnológiára vonatkozó megállapítást nem lehet érvényesnek tekinteni a valódi, teljes hagyomány meghamisítása nélkül. Ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak alaposabban a kutatók, mert az erdélyi székely rovás írásirányát ezzel elintézettnek tekintették. Pedig a fentiekből nem következik az ecsettel cserépre festett, vésővel sziklába vésett, tollal papírra írt, vagy a napjainkban számítógépen megjelenített, esetleg könyvbe nyomtatott jeleink sorvezetése. Mondanunk sem kell, hogy ez a felületes eljárás méltatlan minden, magára valamit is adó értelmiségihez.

A nagy tudású Thelegdy Jánosnak és a hozzá hasonlóan nagy tiszteletű tudósnak, Baranyai Decsi Jánosnak még nem lehetett megfelelő tájékozottsága az írástörténet és az íráselmélet azóta kidolgozott vonatkozó passzusairól. Nem vonhattak le írásirányra vonatkozó megfelelő következtetéseket, mert az ilyesmit lehetővé tevő ókori írásemlékeket akkor még nem ásták ki a régészek. Ezért Baranyai Decsi János első idézett mondata is csak korának téves ismereteit tükrözi például a görögök és a latinok írásának sorvezetéséről. Ezek az írások ugyanis eredetileg szintén jobbról balra haladó rovásírások voltak, de a papír és a pergamen használatbavételével egyidőben áttértek előbb a busztrofedon (ökörszántás), majd a balról jobbra haladó sorvezetésre.

Thelegdiéknek még nem volt módjuk annak felismerésére, hogy az írásirány nem az írásalkalmazók nemzetiségétől függ, hanem az írástechnológiától - és hogy az írásirány koronként változó lehet. Ezzel együtt is a magyar írástörténeti irodalom kiemelkedő jelentőségű forrását alkották meg a Rudimenta megírásával, amiért örök hálával tartozunk nekik.


4. ábra. Zakariás János jezsuita szerzetes székely írással írt betéteket tartalmazó latin nyelvű levele 1756-ból; a rovásjelekkel írt szavakat balról jobbra, tükrözés nélküli (szabályos állású) betűkkel írta - ahogyan azt papíron, tintával írni érdemes 


Nem mondható el ugyanez Németh Gyuláról és mai követőiről. Nekik már ismerniük kellett volna a kérdés tényeit és irodalmát. Amint az is elvárható lett volna, hogy ezekből a megfelelő következtetéseket le tudják vonni, vagy a már felismert törvényszerűségeket képviselni tudják. Ilyen - már felismert törvényszerűség - volt elsősorban Sebestyén Gyula zseniális megállapítása arról, hogy a jobbról balra haladó sorvezetés a rovástechnológia következménye, s hogy a Földközi-tenger melléki írások jobbról balra menő sorvezetése is ennek volt köszönhető. Sajnos, Sebestyén Gyula felismerését a finnugrista "tudomány" képviselői általában mellőzték. Ugyanis azon felismerések közé tartozik, amelyek lehetetlenné teszik a magyar kultúra obi-ugoroktól való származtatását. Finnugrászaink azért akadályozzák meg ama felismerés elterjedését, hogy a székely írás 3-4 ezer éves anatóliai írások tulajdonságaival rendelkezik, mert az cáfolja a hunfalvysta fantazmagóriákat.

A kollégáit a kellemetlen tények elhallgatására intő Németh Gyula röviden tárgyalja a kérdést:

"Az írás jobbról balra halad, mint a türk és besenyö írásban és egyéb rokon írásfajokban. Ez Verancsics feljegyzésében is ki van emelve. Kivétel a konstantinápolyi felirat. ... Mikor S zamosközy azt állítja, hogy a székely írás jelei felülről lefelé haladnak, akkor bizonyosan olyan rovásbot van a szem e előtt, amelynek egy oldalán csak egy sor volt. Megjegyzendő, hogy S zamosközy a magyar rovásírásnak ezt a sorvezetését egy Florencben látott kínai könyv sorvezetésével hasonlítja össze."

Itt Németh Gyula elintézettnek tekinti a székely írás rokonságának (az akadémikus tudomány számára azóta is megoldatlan) kérdését és egyébként is felületesen alkot ítéletet. Ma már csak az bizonyos a fenti állításaival kapcsolatban, hogy a székely írás nem a türk írás leszármazottja s hogy az általa említett besenyő írás nem is létezik. Megemlíti ugyan az írásiránnyal kapcsolatban akkor ismert eltérő adatokat (a balról jobbra haladó konstantinápolyi feliratot, valamint a függőleges írásirányról tájékoztató Szamosközit), de azoknak nem tulajdonít jelentőséget. A kínai könyv emlegetésével egy feltételezését próbálja meg tényként előadni.


5. ábra. Zakariás János levelének székely betűkkel írt szavai Csallány Dezső kötetéből; Libisch Győző és Hosszú Gábor - talán azért, hogy e balról jobbra haladó írásemlék világos tanúvallomását ne kelljen figyelembe venniük a székely írás jellemzőinek kodifikálásakor és a székely írást be lehessen kényszeríteni a sémi írások módjára jobbról balra haladó írásrendszerek közé(?) - feltalálta a sohasem létezett pálos rovásírást és Zakariás levelét kikiáltották e "pálos írás" egyik emlékének 


Az utódok (tisztelet a kivételnek) Németh Gyula fenti nem túl okos és nem is túl becsületes tájékoztatásából csak a politikai okok miatt hazug finnugrista szentenciára emlékeznek. Sebestyén Gyula felismeréseit nem ismerik, vagy nem értették meg; s máig csak azt ismételgetik, hogy a székely írás sorvezetése jobbról balra halad.


6. ábra. Szamosközi István, Bocskai István erdélyi fejedelem udvari történetírójának latin nyelvű levele 1604-ből szintén székely betűs szavakat tartalmaz; a címet még jobbról balra írta, de a szövegben előforduló székely jelekkel írt szavak betűi már balról jobbra követik egymást, természetesen a jelek tükrözése nélkül


Pedig az azóta előkerült újabb írásemlékek az említett kivételek jelentőségét támasztják alá. Szaporodtak a balról jobbra menő írásemlékeink és előkerültek olyan függőleges sorvezetésű ligatúráink is (például a tusnádi sziklafelirat Tejút jelképe ), amelyek érthetővé teszik Szamosközi álláspontját is.


7. ábra. A tusnádi sarokisten ligatúra alulról felfelé a sarok, az ős és a ten szójelekből áll


8. ábra. A legkorábbi időkbe enged bepillantást a Ten szójel, amit itt az énlakai Egy usten ligatúra közepén láthatunk


A 8. ábrán látható Ten szójel a "t" és az "n" ligatúrája. Az itt látható és a hasonló alkalmazások tanúsága szerint ezt a ligatúrát Ten alakban kell elolvasni, azonban a székely ábécékben mégis "ant" és "ent" jelnévvel találjuk meg. Ez az ellentmondás azért alakult ki, mert a jel több ezer, vagy több tízezer éves s időközben megváltozott a sorvezetés. A kőkorban, amikor ezt a ligatúrát összeállították, még festették a jeleket s balról jobbra: Ten alakban írták és olvasták. Később azonban a fémkések(?) hatására divatba jött a rovás, ezért a klasszikus székely korszakban a rovástechnológia hatására kialakult szokásoknak megfelelően már jobbról balra olvasták és ant, vagy ent jelnek tekintették.


9. ábra. A karcagi karika székely szójelekkel írt imádságszövege is balról jobbra halad


Összegzésképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a székely írás sorvezetése az írástechnológiától függően változik. Legkorábbi ismert emlékein (például az afrászijábi "Jóma szár/úr földje" ligatúrán) egyértelműen balról jobbra halad. A sopronkőhidai avar sótartón a szimmetria kedvéért jobbról balra és balról jobbra menő sorvezetés egyaránt előfordul. Az égig érő fát ábrázoló jelmontázsok (például az énlakai "Egy Usten" ligatúra ) függőleges sorvezetésűek. Jobbára csak a rovásbotok hatását tükröző emlékeken mennek jobbról balra a betűk. A papírra történő átmenet idején azonban szaporodnak a balról jobbra menő sorvezetés példái is. Azaz a székely írás ugyanazt az utat járta be (járná be, ha hagynák), mint a görög és a latin írás, csak megkésve. Mivel a székelyek sokáig kitartottak a fába rovás mellett, náluk sokáig fennmaradt a jobbról balra menő sorvezetés is. A papírhasználat térhódítása után azonban ugyanúgy elkezdtek áttérni (s a természetes változásnak engedve át is kell térni) a balról jobbra menő sorvezetésre, amint az a görögöknél és a rómaiaknál is bekövetkezett. Az írással most ismerkedők (helyesen) balról jobbra kezdik papírra vetni a rovásbetűket. Megbocsáthatatlan hibát követnek el azok a "mesterek", akik egy sohasem volt "örök érvényű hagyományt" kitalálva finnugrista téveszméket terjesztenek ebben a kérdésben a gyanútlan és jóhiszemű közönség körében.

Az afrászijábi "Jóma szár föld(je)" felirat a IX-X. századból maradt ránk; a szójelei balról jobbra sorakoznak egymás után; előbb a Jóma ligatúra (ezen belül is balról jobbra halad az olvasás iránya), amit a vörössel meghúzott szár szójel követ; a Föld jel az egésznek a kerete

A jobbról balra haladó sorvezetés csak a rovásboton indokolt. Papíron és képernyőn balról jobbra célszerű vezetni a betűket. Az írástechnológiával ellentétes sorvezetést erőltetők csupán a szellemi képességeik korlátairól tesznek tanúbizonyságot.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 51
Heti: 598
Havi: 2 318
Össz.: 665 133

Látogatottság növelés
Oldal: A SZÉKELY ÍRÁS SORVEZETÉSE
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »